Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-30 / 123. szám
8 BELFÖLD 2012. MÁJUS 30., SZERDA- EURÓPAI UNIÓ Eurómilliárdokat veszíthetünk FpRR/ S Többszörösen is előnytelen lehet számunkra a következő hétéves uniós büdzsé Külön javaslatot dolgozott ki Magyarország a következő hétéves uniós költségvetésről szóló tárgyalásokra a kohéziós támogatások szintjének megőrzése érdekében. A jelenlegi tervek szerint ugyanis előfordulhat, hogy akár több milliárd euróval is kevesebb kohéziós támogatást kapunk a 2014-2020 közötti ciklusban a jelenlegi időszakéhoz képest. Tar Gábor A kohéziós források szem pontjából a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak egyik fő vesztese lehet Magyarország, ha a tagállamok közötti, lassan élesbe fordu ló tárgyalásokon - amelynek újabb állomását éppen ma tartják az illetékes miniszterek - nem módosítják az Európai Bizottság még tavaly benyújtott javaslatát. Brüsz szel ugyanis egy adott ország számára folyósított felzárkóz tatási támogatások összegét egységesen a GDP 2,5 száza lékában maximálná szemben a jelenlegi helyzettel, amikor tagállamonként differenciálva szabták meg az elnyerhető kohéziós támogatások felső határát, az ún. capping et. Ez pedig hazánk esetében jelen leg a GDP mintegy 3,1 százalékát jelenti (a vidékfejlesz tési támogatásokkal együtt a küszöb 3,52 százaléknál lett meghúzva). ■ A magyar diplomácia biztonsági hálót javasol, mellyel megmaradnának hazánk támogatásai. Magyar szempontból az sem kedvező, hogy Brüsszel hosszú távú makrogazdasági előrejelzések alapján állapítja meg a 2020 as időszakig az egyes tagállamok GDP szint jét, amely meghatározza a capping értelmében lehívható támogatások mértékét is. A jelenlegi kedvezőtlen magyar GDP-prognózisok - melyek az unió legkisebb, mindössze 1,4 százalékos, átlagos, növekedési ütemét valószínűsítik a 2014 2020-as időszakra - így alapvetően negatívan befolyá solják a majdani kiosztható források mértékét. A capping és a kedvezőtlen GDP-előrejelzés együttes hatásaként a brüsszeli javaslat ér telmében a jelenlegi 25 milli árd eurós hétéves kohéziós keretünk 20 milliárdra csökken hét a 2014 2020 as időszakra. Akár 20 milliárd eurónál is kevesebb lehet a keretünk, ha a Bizottság a GDP előrejelzések hamarosan elkészülő felülvizsgálatában az eddiginél is rosszabb jövőbeni GDP-számokat határoz meg hazánk esetében. A forrásvesztés megakadá lyozása érdekében Magyarország olyan javaslatot dolgozott ki, amely a nettó befizető tagállamok megnyerése érdekében úgy garantálná a jelenlegi magyar támogatási szint meg tartását, hogy az nem okozna túl nagy terhet az EU büdzsének - tájékoztatták lapunkat diplomáciai források. A javas lat értelmében az egy főre jutó GNI tekintetében az EU átlag 75 százaléka alatt lévő tagor szágok számára úgynevezett biztonsági hálót hoznának létre, ami azt jelentené, hogy ezen országok esetében nem csökkenhetne a jelenlegi kohéziós támogatások mértéke. Ezen opció hazánk mellett csupán a három balti országot érintené, így a teljes EU-ra elkülönített kohéziós források - Brüsszel által 336 milliárd eurósra tervezett - kerete csupán 7,58 milliárd euróval növekedne. A kelet-európai tagállamok közül még Romá nia, Bulgária, Szlovákia és Lengyelország található a 75 százalékos fejlettségi küszöb alatt, azonban mind a négy ország magasabb támogatásra lesz jogosult a 2007-2013 as szinthez képest. Lapunk úgy értesült, hogy a soros dán EU-elnökség kohéziós javaslataiban nem szerepel a magyar ötlet, ettől függetlenül a június végi EU-csúcsig napirendre kerülhet hazánk javaslata. Koppenhága a jelenlegi tervek szerint csak részben orvosolná a magyar problémát. A brüsszeli javaslathoz képest ugyanis magasabb támogatási felső határt alkalmazna azoknak az or szágoknak az esetében, ahol a növekedési mutató 2008 és 2010 között alacsonyabb volt az EU átlagnál. A dán tervezetben a 2,5 százalékos brüsszeli capping-javaslattal szemben konkrét számként a „2,X” ki tétel szerepel, ami azt jelenti, hogy módosulhat a hazánk számára kedvezőtlen bízott sági javaslat. A 2,X javaslat viszont azt is jelzi, hogy Dánia a capping mértékét nem emelné 3 százalékra, miközben a magyar forrásvesztés elkerüléséhez mintegy 3,1 százalékra kellene feltolni a küszöböt. Sok múlhat az áfa- és a társfinanszírozási szabályokon az elnyerhető kohéziós támogatások felső határának meghatározása mellett más technikai kérdéseknek is jelentős pénzügyi vonzatai vannak magyar szempontból. Egyáltalán nem mellékes például, hogy miként szabják meg az uniós társfinanszírozás mértékének felső plafonját, mely az általános szabály szerint a legfejletlenebb régiókban jelenleg maximum 85 százalék. Értesülésünk szerint most viszont van olyan javaslat is, amely akár 75 százalékra vinné le ezt a szintet. Emellett nyomást gyakorolhat a hazai büdzsére az is, ha az Európai Bizottság javaslata alapján megszűnne a szabály, mely szerint a 2004-ben csatlakozott tagállamok a vissza nem igényelhető áfát uniós forrásból támogatható projektköltségként számolhatják el. A magyar érdekek szempontjából az sem kedvező, hogy Brüsszel a Kohéziós Alapból 10 milliárd eurót csoportosítana át az újonnan létrehozandó infrastrukturális alap, az Európai Összekapcsolódási Eszköz (Connecting Europe Facility - CEF) számára, amely a közlekedés, az energiahálózatok és az infokom- munkáció terén finanszírozna határon átnyúló projekteket. Nagy a veszélye annak ugyanis, hogy az ilyen projektekben alulreprezentált Magyarország arányaiban jóval kevesebb forráshoz juthat a 10 milliárdos keretből, mint ha ugyanezt az összeget közvetlenül osztanák ki a tagállamoknak. A miniszterelnök megtartaná a válságadókat NEivizEti konzult A kérdőíven szereplő kérdések többsége a munkahelyteremtésről szól Orbán Viktor azt szeretné, hogy maradjanak hosszabb távon is a válságadók. A miniszterelnök erről rádióinterjújában beszélt, bejelentve azt is, hogy újabb nemzeti konzultációt indítanak el. A kérdőíveket várhatóan már ma elkezdik postázni. „Ismét el kell döntenünk azt a kérdést, hogy ezek csak egy átmeneti válságintézkedésnek voltak-e tekinthetőek, vagy pedig azt akarják a magyarok, hogy mindez hosszabb távon is maradjon része a magyar közteherviselés rendszerének” mondta Orbán a 2010-ben ki vetett, az akkori ígéret szerint csak 2012-ig fizetendő válságadókról. „Én az utóbbira fogok szavazni, amikor kitöltőm a kérdőívet” - foglalt állást. Az, hogy a válságadókról, valamint a mun ka hely terem tésről kérdezik a lakosságot, azért is lehet némileg meglepő, mert több jogszabályt e témák kai kapcsolatban már el is fo gadott az Országgyűlés A már megszavazott, és heteken belül életbe lépő távközlési adó vagy a jelenleg parlamenti vita alatt álló biztosítási adó, valamint a tranzakciós díj például épp azt a célt szolgálja, hogy valamivel legalább névben kiváltsák a válságadókat. Orbán szerint ezek a jogszabályok a parlamenten „részben átmentek, részben nem, részben majd új os 3 § O US Egy korábbi konzultáció kérdőíve. Megint válaszolhatunk. jogszabályok következnek belőlük”. A kérdőív tizenhat kérdésének többsége a munkahely teremtésről szól. A korábbi hasonló kormányzati akciók idején komoly kritikát kapott az adatkezelés módja, ez pedig most is nagy vitákhoz vezethet. Az Országgyűlés ugyanis éppen múlt héten fogadta el azt a törvényt, amely szerint a Miniszterelnökség neveket és lakcímeket kérhet ki az ezeket tartalmazó nyilvántartásból. Orbán minderről azt mondta: korábban „egy alapvetően védekező jellegű adathasználati szabályozás érvényesült”, ám „ezen túl vagyunk”. ■ VG CE skApí^z ice.i Veszélyben a deficitcél a korrupció miatt LEGROSSZABB ESETBEN a tér vezett 3 százalék kétszeresét is elérheti Csehország állam- háztartási deficitje, ha a korrupció miatt az Európai Unió befagyasztja a Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap forrásait - közölte Petr Necas miniszter- elnök. A cseh kormány március végén befagyasztotta az uniós források lehívását, hogy megelőzze az unió hasonló lépését. Pravda Nyugdíj-megállapodás az Európai Unióval SZLOVÁKIA MEGÁLLAPODOTT az Eurostattal, hogy jövőre a második magánnyugdíjpil lérből körülbelül 500 millió eurót átcsoportosíthat az első pillérbe, és azt beszámíthatja az államháztartási hiány- csökkentésbe. Jelenleg az első és második pillérbe 9-9 százalékot kell befizetni. A változás az jelenti, hogy a második pillér hozzájárulását 4 százalékra mérséklik. A beszámítás uniós feltétele, hogy Pozsony hosszú távra szóló tervet dolgozzon ki az állam nyugdíjrendszerének fenntarthatóságára. (Ihr Dnihtdrhiuiipli Korlátozhatják a bevándorlást NAGY-BRITANNIÁBAN fontolóra veszik a bevándorlás korlátozását, amennyiben éleződik az eurózóna válsága - közölte Theresa May belügyminiszter. A tervek között szerepel, hogy visszaállítják a vízumkötelezettséget az eurózóna egyes polgáraival, mindenekelőtt a görögökkel szemben. I Lmddshlutt Matricás autópályadíjat terveznek svájci És osztrák mintára matricás autópályadíj bevezetését tervezik a személyautók számára Németországban. Peter Ramsauer közlekedési miniszter terveit június elején vitatják meg a kormányzó pártok. Ramsauer szerint a matricás rendszer gyorsan bevezethető, és a németek számára a szomszédos országok gyakorlatából már ismert. Az elektronikus útdíjas rendszer kiépítése. drágább lenne, és a bevezetése hosszabb időt venne igénybe. CHINA DAILY Magántőkét várnak az allami vállalatokba > ljött ideje, hogy megnyissák a kínai állami vállalatokat a magántőke előtt. Az állami vagyon felügyelete és a kormány igazgatási bizottsága erre vonatkozó irányelveket adott ki a hétvégén. A magáncégek kész pénzbefektetéssel, részvény- vásárlással, pénzügyi lízing révén, továbbá részvénnyé átváltható kötvények meg szerzésével vehetnek részt az állami cégek átszervezésében.
