Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-23 / 118. szám

2012. MÁJUS 23., SZERDA BELPOLITIKA 5 Félidőben a kormány Czomba Sándor: valódi strukturális átalakítás a foglalkoztatáspolitikában r------------------------------------—----------------------—----------------­Pé nzbüntetés Budaházynak Budapest Kétszázezer forin­tos pénzbüntetést kell megfi­zetnie Budaházy Györgynek a Szabadság téri szovjet em­lékmű több mint fél évtized­del ezelőtti megrongálása mi­att, ugyanis az ezt kimondó jogerős ítélet elleni felülvizs­gálati kérelmet a Kúria ked­den elutasította. Az első fokon eljáró Pes­ti Központi Kerületi Bíró­ság 2010 februárjában fél­milliós pénzbüntetéssel sújtotta Budaházyt, majd másodfokon a Fővárosi Bí­róság elé kerülő ügyben ta­valy tavasszal jogerősen 200 ezer forintra mérsékel­ték ezt a szankciót. Az eny­hítést a vádbeli cselekmény politikai háttere miatti fel­fokozott helyzettel, illetve az azóta eltelt csaknem fél évtizeddel indokolta Csák Zsolt, a másodfokon eljáró tanács elnöke. Nagy energiákat fordítanak Budapest. A rendőrség rendkívül nagy energiákat fordít a prostitúció, és ki­emelten a gyermekprostitú­ció hátterének a felderítésé­re, ám az önkormányzatok­nak is lenne feladatuk az ügyben - mondta egyebek mellett Pintér Sándor keddi, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallás­ügyi bizottsága előtti meg­hallgatásán. A Belügymi­nisztérium vezetője arra hív­ta fel a figyelmet: az Ország- gyűlés 1998-ban törvényt ho­zott arról, hogy csak meghatározott helyen lehes­sen prostitúciót folytatni, és az önkormányzatoknak meghatározott területeket kellett volna kijelölniük er­re. Jelezte, tudomása szerint egy rövid ideig Miskolcon ki­jelöltek egy ilyen területet, ám más települések nem tet­tek eleget a törvényben fog­laltaknak. Elmondta azt is, hogy a gyermekprostitúció elleni harc érdekében nem­zetközi összefogást is kezde­ményeztek a magyar, a sváj­ci, a holland, a belga rendőr­séggel és civil szervezetek­kel, valamint az ENSZ migrációsügyi főigazgatósá­gával. Mint mondta, reméli, hogy közös fellépéssel sike­rül az eddigieknél még jobb eredményeket elérniük. A kormány megállította a foglalkoztatottak számá­nak zuhanását, s a mun­kában lévők száma immár huszadik hónapja növek­szik - emelte ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai ál­lamtitkára a kabinet eddi­gi két évét értékelve, hoz­zátéve, hogy a nehéz költ­ségvetési helyzetben a szűk mozgástér ellenére is érzékelhető eredménye­ket sikerült elérni. Budapest. Valódi struk­turális átala­kítás ment végbe a foglal­koztatáspoliti­kában, kész van az új jog­szabályi kör­nyezet - így a Munka tör­vénykönyve (Mt.), és a szakképzési törvény -, amely segíti a foglalkoztatás bővülését, és ma már job­ban megéri dolgozni, mint a szociá­lis ellátó rend­szer kiskapuit keresni mondta Czomba Sándor. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt húsz hónapban folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak létszá­ma, ez pedig mindenképpen po­zitív, különösen a vártnál gyen­gébb gazdasági növekedés kö­zepette. A kormány számára a legfontosabb feladat az volt, hogy olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket hajtson végre, amellyel nemcsak a bruttó ha­zai terméket (GDP), hanem a foglalkoztatást is növelni tudja - jelezte Czomba Sándor. El­mondta, hogy míg az Európai Unióban az elmúlt két évben 0,2 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottak aránya, addig Magyarországon 0,4 százalék- ponttal emelkedett. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapban a kor­mányjelentősen növelte a mun­kahelyteremtő beruházásokra fordítható összegeket: míg 2010-ben 2 milliárd, 2011-ben 5 milliárd, addig 2012-ben már 10 milliárd forintos keret állt rendelkezésre, és egyértelmű­en sikeres a pályázat, a támoga­tási igények meghaladták a ren­delkezésre álló keretet - emel­te ki Czomba Sándor. Úgy vélekedett: ez azt mutat­ja, hogy a válság ellenére is van­nak olyan vállalkozások, ame­lyek tudnak és akarnak fejlesz­teni. Az pedig különösen örven­detes, hogy a hátrányos helyze­tű térségek kis- és közepes vállalkozásai a legnagyobb fo­gyasztók. Az államtitkár elmondta: a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását hazai és euró­pai uniós forrásokkal, valamint a különféle Start-kártyák nyúj­totta szociális hozzájárulási adó- kedvezményekkel célzottan se­gítik. A Start-kártya rendszer jól működik, segíti a pályakezdő fi­atalok, a gyesről, gyedről vissza­térők, a tartós munkanélküliek, az 50 éven felüliek, valamint a megváltozott munkaképességű­ek és alacsony iskolai végzettsé­gűek elhelyezkedését - hangsú­lyozta Czomba Sándor. Elmondta, hogy 2013-ban be­vezetnek egy új, a szakképzett­séggel nem rendelkezők foglal­koztatását segítő szociális hoz­zájárulási adókedvezményt. Az államtitkár hozzáfűzte, hogy uniós forrásból is számos prog­ramot hirdettek meg. Erre pél­daként említette a fiatalok ön­foglalkoztatóvá válását célzó uniós pályázatot, és elindult a munkahelyi családi napközik létesítésére kiírt pályázat is. Kifejtette, hogy a kormány célja a munkára rakódó terhek csökkentése, de a jelenlegi gaz­dasági helyzetben csak néhány százalékpontos szociális hozzá­járulási adócsökkentést lehet­ne végrehajtani, ezzel pedig - az eddigi tapasztalatok alapján - nem lehet érdemi foglalkozta­tás-bővülést elérni, a költségve­tés bevételi oldalán viszont az intézkedés komoly Lyukat ütne. Az utóbbi két év foglalkozta­táspolitikai lépései közül ki­emelte, hogy az előző, 20 éves kódex után új Munka törvény- könyve lép hatályba július else­jén. Czomba Sándor szerint az új Mt. önmagában nem teremt munkahelyeket, de olyan kör­nyezetet biztosít, amely segíti a foglalkoztatás bővülését. A mi­nimálbér differenciálása kap­csán azt mondta: a területi ala­pú különbségtételt nem, de az életkor és szolgálati idő szerin­ti differenciálás lehetőségét megvizsgálja a kabinet. A kormány azt is fontosnak tartja, hogy a gazdaság fellen­dülésének időszakára megfele­lő képzettségű emberek állja-' nak rendelkezésre; ezért szüle­tett meg az új szakképzési tör­vény, amely gyakorlatorientált­tá teszi a képzési rendszert. Úgy vélekedett, hogy a közisme­reti tárgyak részarányának csökkentése a szakiskolai kép­zésben nem okoz hátrányt a di­ákoknak. Rámutatott: elsősor­ban az általános iskolai képzés­ben kell rendet tenni. 2011-ben még a foglalkozta­táspolitikai államtitkársághoz tartoztak a közfoglalkoztatási programok. Ezek kapcsán Czomba Sándor kiemelte, hogy minden erőt és energiát a ver­senyszférában létrejövő új mun­kahelyekre kell koncentrálni, a közfoglalkoztatás pedig azok­ban a térségekben segíthet, ahol a segély alternatívájaként jelen­het meg az ér- tékteremtő közmunka. Je­lezte azt is, hogy fontos­nak tartja a közmunka összekaposo- lását képzés­sel annak ér- d e k é b e n , hogy a részt­vevők hasz­nálható tudást szerezzenek, ne úgy lépje­nek ki a prog- r a m b ó 1 , ahogy belép­tek. A bér- kompenzáció, amelyre az adójóváírás kivezetése mi­att volt szük­ség a nettó bé­rek szinten tartásához, sikeresen működik - hangsúlyozta Czomba Sándor. Az érintettek háromnegyede már megkapta a bérkompenzá­ciót, és a munkaadókkal közö­sen azon dolgoznak, hogy ez az arány még tovább növekedjen. Szólt arról is, hogy 2010 au­gusztusától a kormány hatéko­nyabbá, életszerűbbé tette az egyszerűsített foglalkoztatás rendszerét, amelynek köszönhe­tően egy év alatt megduplázó­dott, 520 ezerre nőtt az így fog­lalkoztatott munkaerő létszáma, az idén pedig - bár még nincs szezon - az eddigi adatok alap­ján további növekedés várható. „Bár sok mindent megtettünk, mégsem dőlhetünk hátra, hi­szen nagyon sok olyan dolgozni akaró honfitársunk van, akinek nincs munkája” - tette hozzá az államtitkár. Új adók Budapest Az új adókból, így a pénzügyi tranzakciós illeték­ből származó bevételek a követ­kező években hosszútávon biz­tosítják és kiszámíthatóvá te­szik az államháztartás műkö­dését - jelentette ki Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordi­nációért felelős államtitkára a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló javaslat általános vitájá­ban kedden a Parlamentben. Az államtitkár közölte: a javaslat értelmében a pénzügyi tranz­akciós illeték a Magyarország területén végrehajtott, fizetési műveletekhez kapcsolódó köz­teher, egyfázisú, forgalmi típu­sú ületék, amely meghatározott tranzakciókra, így például át­utalási és beszedési megbízás­ra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénz befi­zetésre és kifizetésre, készpénz átutalásra terjed ki. Választ várnak Budapest A jobbikos Szilágyi György szerint éveken át valót­lanul tüntette fel iskolai vég­zettségét a fideszes Bánki Erik. Az ellenzéki képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján állításának alátámasztására a fideszes politikus országgyűlé­si honlapon közzétett önéletraj­zait mutatta be. Mint elmond­ta: az egyik, a honlapra koráb­ban feltett önéletrajza szerint Bánki Erik közgazdász diplo­mával rendelkezik, amelyet 2010-ben szerzett, a másik, mó­dosított, 2012. május 21-i válto­zat szerint közgazdász képesí­tése van, „amivel elismerte, hogy nincs diplomája”. Szilágyi György közlése sze­rint a kormánypárti politikus a Econovum Akadémia Kft.-nél szerzett képesítést, ami egy OKJ-s tanfolyamnak felel meg. A kft.-nél érettségivel vállalat- gazdász képesítés, bármilyen korábbi diplomával pedig felső­vezetői vállalatgazdász képesí­tés szerezhető meg - mondta. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, hogy Bánki Erik hol szerzett 2010-ben közgazdász- diplomát, vagy ha nem szerzett ilyen végzettséget, akkor két éven keresztül ezt miért tüntet­te fel. A jobbikos képviselő Or­bán Viktor miniszterelnöktől, a Fidesz elnökétől arra vár vá­laszt: mielőtt az EP-képviselői helyre jelölte az államfővé vá- lasztottÁder János helyére Bán­ki Eriket, megkérdezte-e tőle, hogy rendelkezik-e diplomával, illetve azt, hogy miért állított va­lótlant ez ügyben. Spekulációs adó? Budapest Egy körülbelül két méter hosszú és egy méter széles, „Én inkább a spekulánsokat adóz­tatnám” feliratú sárga csekket akasztott kedden délelőtt a főváro­si Dózsa György téren álló Dózsa- szoborra az LMP, amely szerint a sárgacsekk-adó a családokat és a kisvállalkozásokat sújtja majd, miközben érintetlenül hagyja a spekulációs pénzmozgásokat. Scheiring Gábor, az LMP gaz­dasági kabinetjének vezetője a helyszínen tartott sajtótájékozta­tón kijelentette: „Orbán Viktor ha­zudik”, amikor azt állítja, hogy a sárgacsekk-adó nem fogja sújtani a hétköznapi átutalásokat. Az el­lenzéki képviselő hozzátette, a kormányfő akkor sem mond iga­zat, amikor arról beszél, hogy az Európai Unió miatt kell kiterjesz­teni az adót a családok és a vállal­kozások átutalásaira. Szavai sze- rinthz Európai Bizottság által fel­vetett tranzakciós adó kizárólag a „spekulánsok átutalásait sújta­ná”, a többit pedig érintetlenül hagyja. Szavai szerint az LMP ál­tal két éve javasolt spekulációs adó sem érintené a családok és a vállalkozások pénzmozgásait. Azt mondta, hogy javaslatukból a költségvetés eddig több mint százmilliárd forintos bevételre tett volna szert, ami feleslegessé tenné a sárgacsekk-adó beveze­tését. Az LMP aktivistái a sajtótájé­koztató előtt egy létráról próbál­ták a szobor nyakába akasztani a csekket, amely végül annak jobb karjára került. Az esemény végén levették a papírlapot az alkotásról. Támogatták Varga Mihályt küli miniszteri posztra az Or- szággyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága a miniszterjelölt keddi, kinevezés előtti meghall­gatásán. Varga Mihály remé­nyét fejezte ki, hogy a túlzottde- ficit-eljárás júniusi megszünte­tése után elindulhatnak a tár­gyalások. Varga Mihály az ülést követő­en újságíróknak elmondta „na­gyon bízom ab­ban, ha Magyar- ország kedvező elbírálást kap a túlzottdeficit-el- járás tekinteté­ben, akkor ezt követően hama­rosan megkez­dődhetnek a tár­gyalások”. Hoz­zátette: érzékelik, hogy az EU, il­letve az IMF illetékesei is a júni­us 23-i brüsszeli döntésre várnak. A miniszterjelölt abban is bízik, hogy addig a tárgyalási mandátumokat is elő tudják ké­szíteni a tárgyalófelek. Budapest. Tá­mogatta Varga Mihály kineve­zését a Magyar- ország és az IMF, illetve az EU közötti tár­gyalások veze­tésével megbí­zott tárca nél­Volt Malév dolgozók demonstráltak Budapest Több száz volt Malév- dolgozó tiltakozott kedden a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium székháza előtt, ahol tizenkét pontból álló petíciót nyújtottak át a minisztérium képviselőjének. A felszámolás alatt álló Malév ér­dekképviseletei, a Hunalpa Ma­gyar Közforgalmi Pilóták Égyesü- lete, a Gazdasági Szakemberek Szakszervezete, a Hunacca Ma­gyar Légiutaskísérők Egyesülete, a Malév Szakszervezeti Szerve­zete közös petíciójukban a ma­gyar állam képviselőjétől, Né­meth Lászlóné fejlesztési minisz­tertől, a kormánytól és a parla­menti pártok képviselőitől vár­nak magyarázatot a légitársaság körül kialakult helyzetre. Köve­telik egyebek mellett járandósá­gaik azonnali kifizetését, és azt, hogy a magyar kormány vállal­jon felelősséget a több mint két­ezer család ellehetetlenítéséért. A petíció átadását követően De­meter Csaba, a Hunalpa alelnöke a demonstrálok előtt elmondta: a petíciót a miniszter képviseleté­ben átvették, és a demonstrálok azt az ígéretet kapták, hogy a tár­ca a lehető legtöbbet megteszi a helyzet normalizálásáért. A mi­nisztérium képviselői a helyszí­nen nem kívántak reagálni a le­írtakra, de azt ígérték, a lehető leggyorsabban hivatalosabban válaszolnak majd.

Next

/
Thumbnails
Contents