Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-22 / 117. szám
8 2012. MÁJUS 22., KEDD INTERJÚ jakupcsek Gabriella Önismeret és életélmények nélkül nincs jó televízió. Örül, hogy 40 fölött is vállalta a harmadik gyermekét, mert ez új világot nyitott meg számára. Mindent elért a szakmájában, nincs hiányérzete, de a jó feladatokra mindig nyitott. „ODA KELL ADNI ÖNMAGAD” Jakupcsek Gabriella újra azt csinálja a képernyőn, amit szeret: szórakoztat és értéket közvetít. Azt mondja, azért lett jó egyéniben, mert előtte megtanulta, hogyan kell csapatban dolgozni. Fábos Erika- Hosszú kitérő után tért vissza a közszolgálati televízióhoz. Hogyan dönti el, hogy mi az, amiben részt vesz?- Ez elég összetett: a legfon tosabb szempont, hogy mi a fel adat. De nem mindegy, kikkel, és az sem, hogy hol. A legjobb ötlet is meg tud halni attól, ha nem megfelelő hozzá a szellemi kapacitás, és nincsenek meg hozzá a körülmények. Sokszor ültem olyan műsorban, amely egy remek ötletből indult, de a kivitelezésen elbukott. Ma már van elég rutinom ahhoz, hogy felmérjem, valami csak a si kér reményével kecsegtet vagy tényleg sikeres lehet. A Ma gyarország, szeretlek! esetében tudtam, hogy ez egy nagyon jó közeg, egy olyan csapat, amely képes lesz sikerre vinni ezt a produkciót, ami hatalmas tel jesítmény. Nincs még egy olyan műsor ma a képernyőn, ahol egyszerre ennyi ember lenne a stúdióban.- Tehát csapatjátékos. Nagyon. Fontos a háttér, fontos, hogy milyen emberek vesznek körül, hiszen én olyan vagyok, aki élvezi is, hogy van körülötte egy csapat. Vannak, akik még az utolsó lámpákat le sem kapcsolták, de már rajtuk van a kabátjuk, és futnak haza; én maradok, szeretek még beszélgetni, amikor véget ér a felvétel, szeretem, ha számít hatunk egymásra, ha biztos lehetek azokban az emberekben, akikkel dolgozom.- Pedig sokat láttuk igen határozott szerepekben, egyedül a képernyőn, biztosan azért gondoltam, hogy az egyéni dolgokban jobb. Sokszor voltam a frontvonalban, ahol a legnagyobb szükség volt rám, és az életem nagy részében one man show-t csináltam, igen, ez tényleg így van. Na de ameddig oda eljutottam, nagyon sok csapatban dől goztam. Éppen ennek köszön hetem a pályám sokszínűségét is, hogy rengetegféle szerepben kipróbálhattam magam, jöhettem mehettem a műfajok között.- Dolgozott közéleti magazinokban, készített szórakoztató talkshow-t, vetélkedőket, kvízműsorokat vezetett, forgatott portré- és riportfilmsorozatot. Van egyáltalán valami, ami még nem volt meg? Nincs, és annyira imá dóm, hogy minden megvolt. Ettől megváltozik az ember szemléletmódja, nincs benne hiányérzet és semmi elégedetlenség. Tudom, mit nem tudok, és bízom benne, hogy ami egy szer jó volt, talán lehet még egyszer. De ez már nem valamiféle Mindenkinek azt mondom, ha megteheti, és úgy alakul az élete, gondolja át, és 40 fölött is vállaljon gyereket, mert semmihez nem hasonlítható akarás, inkább derűs kíván csisággal vegyes vágyakozás, hogy jó, új feladatok jöjjenek!- Sokat néz tévét?- Tévét nézni, azt nem tudok. Nem nézem, inkább figyelem, ami a tévében van. A televízió nekem nem szórakozás, munka. Szakmai szemmel, főleg külföldi csatornákat nézek, és inkább a tendenciákat figyelem. Itthon meg célirányosan. Ha egy kollégám új műsort csinál, vagy elindul valami új formátum, azt megnézem, hogy naprakész legyek.- Volt valaha kedvenc műsora? A saját munkáim közül egyértelműen a lakup- csek-show, de szerettem a Múl timilliomost és most a Magyar ország szeretleki-et is. Nagyon bele tudok szerelmesedni abba, amit csinálok. De nézőként és feladatként is legjobban a talkshow vonzott, bármilyen formában. Azért, mert a valódi értékek, az emberek, az emberi helyzetek érdekelnek, legyen az tanulságos, valami vidám vagy meghökkentő. Azt próbálom megérteni, hogyan működik a világ, és mindig azt szerettem volna, hogy mások is többet értsenek meg belőle. A talkshow ettől a sokszem pontúságtól hihetetlenül nehéz ügy, komoly emberi mély ségekbe képes elvinni egy egy történet.- Mitől lesz valaki alkalmas rá?- A csuda tudja, talán attól, hogy erős és kialakult személyisége van, és ezt érvényesíteni is tudja a képernyőn. Nyitott a világra, és van elég muníciója, mondanivalója. Aki önmagával nincs tisztában, nem tud megmutatni egy másik embert, nem képes hitelesen rávilágí tani egy problémára. Nagyon sokszor a humor, egy karakteres vélemény, az önirónia visz tovább a lényeghez egy személyes beszélgetést. Ezt szemérmesen csinálni nem lehet.- Tehetségkutatók, valóság- show-k: ma inkább a külsőségek számítanak a képernyőn, mint a mélység.- Igen, nagyon egysíkú ma a televíziózás. Tényleg úgy tű nik, mintha a műsorvezető csak közlekedési rendőr lenne, aki forgalmat irányít a stúdió ban, de nem is mindig ők tehet nek erről. Beskatulyázzák őket, nincs türelem, nincs alkalmuk kipróbálni magukat. Nekem szerencsémre volt lehetőségem szép hosszan felkészülni a következő feladatra, miközben fejlődhetett a személyiségem is. Amire talkshow t vezethet tem, már túl voltam sok ezer riporton, és amire odakerültem, hogy nagy téttel kellett egy helyzetben teljesítenem, megvolt a hátterem. A mai műsorvezetők többségének a túl nagy felelősség terhe alatt kellene helytállnia, tapasztalat nélkül, így aztán nincs lehetősége fejlődni sem: így vagy eltűnik, vagy marad ugyanabban a szerepkörben, amíg egy ugyanolyanra le nem cserélik.- Mit várna el egy műsorvezetőtől?- Azt, hogy el tudja nekem adni a műsort: tudjon mesél ni, legyenek sztorijai, humora, hogy legyen naprakész a kul túrában és tájékozott a közéleti dolgokban. Ehhez az kell, hogy legyen alkalma az élménygyűj tésre, lépjen ki az utcára az emberek közé, járjon színházba, olvasson sokat. Legyenek életélményei, valahogy úgy, mint egy írónak. Ez attól nem lesz, ha valaki folyton ott van a kép ernyőn és egyik stúdióból átsétál egy másikba.- A Magyarország, szeret- lek!-ben csapatkapitány. Az irányításban is jó? Ha kell, igen, de az, hogy csapatkapitány, itt inkább arról szól, hogy katalizáljuk a folya inatokat, megteremtjük Jenővel azokat a vicces, poénos és szó rakoztató helyzeteket, ami ad egy ívet a műsornak és a han gulatnak is.- Ennyi feladat mellett mi a titok, a jó időbeosztás?- Mindig energikus ember voltam, és 10-20 éve, két kisgyerek mellett is, lényegesen többet dolgoztam, mint ma. Már nem vállalok annyit. Inkább a minőségi feladatokra koncentrálok és a családi boldogságomra, a három gyerek sok odafigyelést igényel.- Ennek köszönhető, hogy mindig képes a megújulásra?- A kislányom, Emma Róza sok mindent megváltoztatott. Hihetetlen érzelmi töltést kap tam tőle, egy ilyen kisgyerek egy szeretetbomba. Másrészt amikor megszületett, eljöttem a kereskedelmi tévétől, és azóta kötöttségek nélkül azzal foglalkozhatom, amivel szeretek: portréfilmeket készítek, olyan embereket kérdezhetek, akiket szerettem volna. És hát kinyílt egy világ: Emma Róza miatt olyan emberek között és olyan helyeken fordulok meg, ahol a kamasz fiaimmal már nem járnék.- Egyetemista volt, amikor az első gyermeke született, és 40 felett vállalkozott a harmadik gyerekre. Nagyon más volt a kettő?- Teljesen. 22 év telt el azóta, ez kis híján egy generáció különbség; az egy egészen más korszak volt, egy másik Ma gyarország, más lehetőségek kel, körülményekkel, szoká sokkal, teljesen más dolgokat kell majd megtanítanom neki. Hallatlan élmény ez az egész, igyekszem minden pillanatát Jakupcsek Gabriella ÚJSÁGÍRÓ, MŰSORVEZETŐ. 1963. január 18-án született Budapesten. Tanulmányok: Színház-és Filmművészeti Főiskola, színész; ELTE-BTK,magyar-művészettörténet; MUOSZ Újságíró Iskola; Pálya: MTV, szerkesztő-műsorvezető, kulturális rovatvezető; Danubius Rádió, műsorvezető; TV2 műsorvezető. FÉRJE KlieglÁdám operatőr. Gyermekei Máté Bálint Mór, Máté Marcell Mór, Kliegl Emma Róza. megélni, és mindenkinek azt mondom, ha megteheti, és úgy alakul az élete, gondolja át, és 40 fölött is vállaljon gyereket, mert semmihez nem hasonlít ható. Nem arra biztatok senkit, hogy szüljön később és sokáig várjon az elsővel, hanem hogy második, harmadik gyereket is érdemes akár ilyen korban is vállalni, mert nagyon jó.- Pedig ma inkább ez a modell.- Minden nehezebben indul a társadalomban, kétségtelen, de az első gyereket későre hagyni mégsem tartom helyesnek, nagy a rizikója. Azok a gyerekek azért jönnek, mert az az uíolsó pillanat. Az anyák nem olyan lazák, kisajátítják a gyerekeiket. Fiatalon szülni nagyon jó és segít az életben is. Ha az embernek kisgyermeke van, állandóan terveket kell szőnie, mindig ki kell találnia valamit. Mindig csak a jövőnk van jelen, mert egy kis gyerek mindennap erre emlékeztet. Sokkal derűsebb, türel mesebb, toleránsabb az ember, és hatékonyabban érvényesíti az érdekeit is, mert van kiért. Egyből felismerem, ha valaki kisgyerekes szülő.- Lányos anyának lenni más, mint fiúsnak?- Ez nagyon jó mulatság és nagyon más, mint a fiúkkal volt. Emmát kevésbé kell pá- tyolgatni, egy kislány sokkal önállóbb, mint egy fiúgyerek. A fiúk bátortalanabbak, de meghatóan ragaszkodnak az anyukájukhoz és gyengédek, egész más egy anya fiú vi szony. A lányokvagányak, elintézik, amit akarnak.- Szigorú vagy megengedő anyuka? Megengedő és következetes. A közösen eltöltött időben és a közös élményekben hiszek.- Vannak tehát elvárások. Úgy vannak elvárások, hogy közben elfogadok alternatívákat is, csak egyet nem, a semmittevést. Oldalra lépni lehet néha, de nem haladni, azt nem lehet.- A nyár a felhőtlen pihenésé? Addig azért van még munka rendesen: felvételiztetek az egyetemen és forgatok is még, de ezek után alapvetően a pihenésről, a barátokról, az utazás ról fog szólni a nyár. Átvacsorá zott, átnevetgélt estékről, főleg a Balatonon.
