Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-22 / 117. szám
4 2012. MÁJUS 22., KEDD NÓGRÁD MEGYE Az elfeledett Nyírmedi-tó Varga Tamás NÓgrád megye. Szőkébb pátriánkban, Salgótarján városától 30 kilométerre fekszik Nyírmedpuszta. Az '50-es évektől egészen a '90-es évekig turisták tömege kereste fel a vidéket. Az emberek ide jártak túrázni, kikapcsolódni, gyönyörködni a táj szépségében. Hogy miért is írok múlt időben? A nyírmedi vidék legjellegzetesebb természeti látványossága, a Nyírmedi-tó eltűnt az ezredfordulóra. 1999 májusában nagy mennyiségű csapadék zúdult a környékre, a tó gát- és zsiliprendszere nem bírta a hirtelen jött óriási terhelést, áttörte a gátat, a víz elfolyt. Az egykori „horgászparadicsom” egyik napról a másikra megszűnt létezni, a régi meder középvonalában keresztül folyó kis patak és az egykori tópart vonala emlékeztet a hajdanán volt vizes élőhelyre. A katasztrófa utána a tó csupaszon maradt medrében elkezdődött a szárazföldi élővilág koloni- zációja. Megjelentek azok a nö- vény-és állatfajok, amelyek az új élettereken elsőként megtelepednek. Nagy tömegben található fehér fűz, amely gyökérsarjakról újulva szinte teljes fűzfaerdővé varázsolta a vidéket napjainkra, valamint egyre inkább terjedőben van a tájidegen fehér akác. Lágyszárúak közül jelentős számban találkozhatunk nagy csalánnal, sédkenderrel és martilapuval. Növénytani vizsgálatok igazolták, hogy a fellelhető fajok jelentős hányada ökológiai szempontból gyomnövény vagy diszturbációs területek tipikus, jó kompetíciós képességekkel bíró flóraeleme. Az egykori tavat tápláló források ma is biztosítják a megfelelő vízutánpótlást. Erről szabad szemmel is meggyőződhetünk, hiszen mélyen az üledékrétegbe vágódva, jó vízhozamú patak szeli ketté a meder középvonalát. A 2007-ben végzett vízkémiai vizsgálatok igazolták, hogy a patakok vize viszonylag jó minőségű, oldott ásványi anyag tartalma átla- gos, kémiai oxigénigény tekintetében kiváló. Az összetett szervetlen ionok közül a nitrát koncentrációja magasabb az átlagnál, de ez az érték is jóval a veszélyességi koncentráció alatt van. 2010 áprilisában vízhozam mérést is végeztek a területen, amellyel a betápláló csermelyek egyenkénti és az összefolyás utáni vízhozamát mérték. A felvételezések igazolták, hogy a betáplálok vízhozama ma is fedezné a tó fenntartásához szükséges frissvíz készletet, és a betáplálás-elfo- lyás mértéke is egyensúlyban maradna anélkül, hogy a vízben megindulna az eutrofizáció. A környék lakosai és a természetbarátok is újra és újra felvetik a kérdést: Lesz-e valamikor újra Nyírmedi-tó? Helyreállítás tekintetében igen megfontolt lépésekre van szükség, hiszen fel kell mérni, hogy a tó visszaállítása hogyan hat az ökoszisztémára, illetve mi lenne a megfelelő eljárás a helyreállítás jegyében. A botanikai vizsgálatok során kiderült, hogy napjainkban megtalálhatók azok a vázfajok is, amelyek tipikusan vizes élőhelyekre jellemzők, mint például az enyves éger, vagy a széleslevelű gyékény. Tehát a tervezési fázisban a növénytani és a vízellátottsági viszonyok pozitív jelenlétével okvetle- nül számolni kell. Az érvek többsége a rekonstrukciót támasztja alá a természetvédelmi kezelési lehetőségek közül, hiszen a klímaváltozás napjainkban a festőién szép nógrádi tájat sem kímélte, a nyarak egyre szárazabbak, a betáplálás a szárazabb nyarak alkalmával elenyésző mértékűre csökkenhet, sőt extrémebb esetekben meg is szűnhet A rekonstrukciót támasztja alá a tó természetes faunájának megszűnése is. Összességében elmondható, hogy a rekonstrukció és a rehabilitáció elemeit ötvözni kell ahhoz, hogy a Nyírmedi- tavat újra eredeti állapotában helyreállítsák, hiszen ez a két kezelési forma jelentheti a megfelelő alternatívát. A tudományos felvetések kapcsán az olvasóban felmerülhet a kérdés: Miért nincs a tó helyreállítva 11 év után sem? A válasz egyszerű: A megfelelő anyagi források hiánya miatt. A nógrádi régió az Európai Unió gazdaságilag egyik legelmaradottabb kistérsége. Az illetékes önkormányzat önerőből egy ilyen mértékű beruházást nem tud finanszírozni. A helyreállítást csupán a tó magánkézre adásával lehetne megoldani, amelynek jogi akadályai vannak. Az ügy azonban még nem tekinthető befejezettnek, újra- és újra felmerül a Nyírmedi-tó tragédiája. Napjainkban a Magyar Biológiai Társaság sikeres pályázatának köszönhetően elkezdődnek a tudományos vizsgálatok, kutatások az élőhely rekonstrukció kezdeti lépéseként, amelyben a gödöllői Szent István Egyetem szakértői csapata működik közre. Még egy tgma kapcsolódik a Nyírmedi -tóhoz: a környezeti nevelés kommunikációs kérdései. Ma is, degradált állapotban diák csoportok vizsgálják a tó helyét. Reméljük, hogy a rehabilitáció megvalósul. Addig is, nagyon jó ötletet kaptunk a népszerűsítésre. A Leonardo projekt budapesti előadásai között szerepelt Public Participation - How to awake the people? című bemutatójukban előadták egy számítógépes játék koncepcióját, amely a berlini Panke patakot revitalizáció előtt és után látványtervvel mutatja be, ezt szeretnénk a Nyírmedi- tóra is kidolgozni,és ezzel a tervet ’ népszerűsíteni. A környék lakosainak pedig még mindig megmarad egy halvány reménysugár, hogy a hajdanán volt tó helyreállításával újra horgászok hada, gyermekek zsivaja, kirándulók jókedve töri meg a vidék néma hallgatását. Ezer év kézműves remekei „A kézművesség ezer éve a Kárpát-medencében” elnevezésű kiállítás- és konferenciasorozat, egyik kiemelkedő eseménye volt az a kiállítás megnyitó, amelynek a Nógrádi Történeti Múzeum intézménye adott otthont. A tárlat az elmúlt egy évtized „Magyar Kézműves Remek” alkotásait mutatja be az érdeklődőknek. Salgótaiján-Nógrád megye, a kiállítás- és konferenciasorozatot még 2001-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara indította útjára, így a rendezvény, már több mint egy évtizede hirdeti a kézművesség és a kézműves termékek presztízsét és dicsőségét. Idén NÓgrád megyét, és a NÓgrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát érte az a megtiszteltetés, hogy a hagyományos programsorozatot megszervezze. A rendezők egyik legegyedibb ötlete és a legtöbb visszhangot kiváltó programja az volt, hogy az elmúlt évtizedben „Magyar Kézműves Remek” megtisztelő díját elnyerő alkotásokat összegyűjtötték és ezeket a nagyközönség elé tárták. A tárlat megnyitó ünnepségét a Múzeum téren tartották meg. Elsőként Pál István, tereskei pásztor, dudás és énekes, a Madách Im- re-díj kitüntetettje, a Magyar Kultúra Lovagja cím és a Népművészet Mestere díj birtokosa lépett fel. „Az utolsó magyar dudás” tradicionális palóc népdalokat énekekkel és autentikus dudajátékával kápráztatta el a nagyérdeműt. Ezt követően de Szirácsik Éva, megyei múzeumigazgató köszöntötte a megjelent vendégeket. A kiállítást hivatalosan Juhász József, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kézműipari alelnöke nyitotta meg, aki azt emelte ki, hogy a rendezvény elindításának ötletével a kamara hozzá szeretett volna járulni a magyar kézművesség népszerűségének növeléséhez, termékeinek a megismertetéséhez a széles nagyközönség számára. Juhász József itt ragadta meg az alkalmat, hogy átadja azt a díjat, amit azon alkotónak adományoznak, aki legalább öt alkalommal, vagy annál többször vehette már át a „Magyar Kézműves Remek” díjat. Ezen alkalomból, ezt a megtisztelő címet Szepesi János fafaragó, népi iparművész vehette át, aki eddig hét alkalommal érdemelte ki a „Magyar Kézműves Remek” díjat. A Nógrádi Történeti Múzeumban megnyílt - eddig példa nélküli kiállítás - egészen június 3- ig lesz látható a nagyközönség számára. Pásztói általános iskolások a Felvidéken A Bethlen Gábor Alapkezelő ZrL a HATÁRTALANUL! program keretében a Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája részéről benyújtott „Felvidéki bányavárosok és szabad királyi városok” című pályázatát elfogadta, a támogatás összege 832 000 forint. A szállás- és az utazási költségek jelentős átvállalásának köszönhetően május második hetében az iskola 40 hetedikes tanulója és kísérő pedagógusaik „ Bogácsiné Simon Katalin, Nagyné Dobrovoczky Adrienn, Mucsina Csaba és SzabónéAdám Marianna ” háromnapos utazáson vettek részt Szlovákiában, a hajdani történelmi Magyarország területén. A kirándulás Rimaszombaton, a Tompa Mihály Általános Iskolában vette kezdetét, ahol lehetőség nyílt arra, hogy a diákok - életükben talán először - külhoni magyar gyerekekkel találkozzanak. A felvidéki barangolás Körmöcbánya, Besztercebánya, Ótátrafüred, Lőcse, Kassa, Eperjes és Bártfa legfőbb nevezetességeinek megismerésével folytatódott. A programot a Szepes várához tett rövid gyalogtúra is színesítette. Mint azt B a l o g h n é Kanyó Mária, projektvezetőtől megtudtuk, a kirándulásról a tanulók számtalan újabb ismerettel és feledhetetlen élménnyel tértek haza, amelyek elősegítik az iskolai tananyag mélyebb elsajátítását és a felnövekvő nemzedék körében az összmagyarságtudat kialakulását. határtalanul! Iß Beth len JGÁbor Alapkezelő Nonprofit Zrt. Szaúd-arábiai lehetőség Gyöngyös. A Károly Róbert Főiskola (KRF) is meghívást kapott a szaúd-arábiai Víz- és Energiaügyi Minisztérium, valamint magyar befektetők között szervezett kétoldalú megbeszélésre. A Magyarországon tartózkodó szaúd-arábiai kormányzati delegációk több egyeztetést folytattak magyar vállalkozásokkal az esetleges befektetési lehetőségekről. A főiskola a környezettechnológiai szolgáltatásait, valamint a táv- érzékelési kapacitásait mutatta be és ajánlotta fel szaúd-arábiai hasznosításra. A minisztérium és a szaúdi állami cégek képviselői elsősorban az algaalapú szennyvíztisztítás, valamint a szennyvíz és elektromos hálózatok kiépítését és felügyeletét támogató távérzékelési eljárások iránt érdeklődtek. A tálkozón ismertetett tisztítási módszer nemcsak a szennyezőanyagok szennyvízből történő eltávolítássára, de energiatermelésre (hidrogén, butanol) is alkalmas. A távérzékelés területén világhírű referenciáikkal rendelkező főiskola az arab térségre adaptált lehetőségeket ajánlott a küldöttségnek. A kapcsolatépítés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt történik.
