Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-21 / 116. szám
BELPOLITIKA 5 2012. MÁJUS 21., HÉTFŐ A tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról tárgyal az Országgyűlés MSZP: a „matolcsyzmusnak” véget kell vetni Budapest. Az MSZP szerint véget kell vetni a „matolcsyzmusnak”, mert olyan gazdasági spirálba viszi az országot, amelyből egy évtized alatt sem biztos, hogy ki lehet kerülni - jelentette ki Tukacs István vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A parlament gazdasági bizottságának szocialista tagja az első negyedéves GDP-adattal kapcsolatban azt mondta, az 1,5 százalékos csökkenés ismeretében nem lehet vita tárgya, hogy nem követhető az a gazdaságpolitika, amely kiszámíthatatlan, és nem teremt munkahelyeket. Ez az adat arra is utal, hogy az elkövetkező egy évben már a 0 százalék körüli GDP-adatért is meg kell küzdeni - tette hozzá. Az 5,5 százalékos inflációval kapcsolatban Tukacs István mondta, ez az EU 27 országa között a legmagasabb, és jelzi azt is, hogy egy rosszul tervezett költségvetés és társadalompolitika következményeit kell viselnie az országnak. Mint mondta, „a leghúsbavágóbb dolgoknál” van jelentős áremelkedés, így az élelmiszereknél, a háztartási energiánál és a közműdíjaknál. A reálkeresetek öt százalékkal csökkentek, ami azért katasztrofális, mert minden trükközés ellenére az alacsony keresetűek vesztettek a fizetésükből, nem kaptak olyan mértékű béremelést sem a verseny-, sem a közszférában, amely az áremelést kompenzálta volna - mondta a politikus. Úgy véli, a legrosz- szabb helyzet az alacsonyabb keresetű közalkalmazottaknál, illetve a versenyszféra fizikai dolgozóinak jövedelmében tapasztalható. Tukacs István szerint bebizonyosodott, hogy lehet unortodox gazdaságpolitikai eszközöket alkalmazni, de ez beruházásellenes gazdaságpolitikát, versenyellenes adóztatást és „adóprést” jelent. Az MSZP szerint progresszív, kétkulcsos adórendszerre és a hozzá kapcsolódó járulékrendszerre, a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítására, az uniós források aktivizálására, valamint kiszámítható gazdasági környezetre van szükség. Évente 5-10 százalékkal nőhet a járműpiac Budapest A következő két évben a járműpiac nagyon lassú fejlődését várja a Magyar Gépjármű- importőrök Egyesülete (MGE), amely azzal számol, hogy évente 5-10 százalékkal nő a piac. Erdélyi Péter, az egyesület ügyvezető elnöke a kormány hivatalba lépésének közelgő kétéves évfordulója kapcsán adott nyilatkozatában kijelentette: „a kétéves távlaton túl úgy gondolom, hogy legalább további 3-4 év kell ahhoz, hogy a magyar piacon a reális felvevőképességnek megfelelő mennyiségű (100-120 ezer) új gépjármű kerüljön forgalomba”. Nagy jelentősége van annak, hogy a gépjárműpark jelentősen eltolódjon a kevésbé környezet szennyező irányba, illetve közlekedés biztonsági szempontból is korszerűbb legyen - tette hozzá. Az ügyvezető elnök szerint az ágazat mély válságot él át, amely most már nemcsak az új gépjárművek értékesítése, hanem a szolgáltatói szektor visszaesését is jelenti. Budapest A pénzügyi tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról kezd tárgyalni az Ország- gyűlés a háromnapos ülésén. A képviselők - a hétfői és keddi ülésnap után - csütörtökön módosíthatják a jelenlegi médiaszabályozást. Az ülés ezúttal is hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a szokásos interpellációs időszak következik. Az Országgyűlésnek ezután több mint tucatnyi előterjesztésről kell döntenie - egyebek mellett változhat a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás szabályozása, továbbá törvényt fogadhatnak el a közadatok újrahasznosításáról, valamint jogszabályokat módosíthatnak a gyermekbarát igazságszolgáltatás érdekében. Kedden elsőként az adózást érintő törvénymódosításokról kezdődik általános vita, összesen 4 óra 20 perces időkerettel, a képviselőknek ezután ugyanennyi idejük lesz megtárgyalni a kormány pénzügyi tranzakciós illetékről, valamint a biztosítási adóról szóló javaslatait. A kabinet május 9-ei ülésén fogadta el a Széli Kálmán Terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és az egységes biztosítási adót, továbbá az energiaelBudapest. Az LMP szerint sürgős gazdaságpolitikai fordulatra volna szükség, ezt indokolja az is, hogy márciusban az infláció miatt 5,2 százalékkal csökkentek a reálbérek. Az ellenzéki párt az MTI-nek küldött vasárnapi közleményében a KSH adataira hivatkozva azt írta, hogy - a közmunkán kívül - az állások száma is látók jövedelemadójának 11 százalékra emelését, és az adó fizetésére kötelezettek körének bővítését. A tervek szerint az elfogadott intézkedésekkel az állam- háztartás hiánya a következő években 3 százalék alatt marad. A tranzakciós illetéket a pénz- forgalmi szolgáltatónak kell megfizetnie havonta, egyebek mellett az átutalások, a beszedések, a készpénz be-, és kifizetések, a készpénzátutalások és a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. A kormány javaslata alapján nem kell azonban illetéket fizetniük az állampolgároknak az egy bankban vezetett saját, eltérő számlái közötti pénzmozgás, valamint az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési műveletek után. A tranzakciós illeték bevezetésétől a kormányzat 130 milliárd forint bevételre számít jövőre. A biztosítási szférában jelenleg érvényes szektorális, baleseti és tűzvédelmi adót kiváltó biztosítási adóból a várakozások szerint plusz 15 milliárd forint éves bevétel lesz. A második ülésnap végén a termékek piacfelügyeletéről szóló javaslathoz szólhatnak a képviselők. A kormány ebben azt kezdeményezi, hogy továbbra is elsősorban a gyártó legyen köteles gondoskodni a termék csökkent, vagyis „a kormány kétéves kalandorpolitikája” a gazdaságban teljes csődöt mondott. A Szél Bernadett és Scheiring Gábor országgyűlési képviselők által jegyzett írásban kiemelték: meggyőződésük, hogy fel kell adni a bajok jelentős részéért felelős egykulcsos adót, és a felső középosztály „feltőkésítése” helyett a biztonságáról, ugyanakkor az importőr és a forgalmazó se hozhasson forgalomba a használóra veszélyt jelentő árut. A parlament csütörtökön a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő törvények módosításáról szavaz. Az Országgyűlés pénteken szavazott azokról a módosító javaslatokról, amelyek az Alkotmánybíróság decemberi döntése nyomán társadalmi szétszakadás megakadályozására kell koncentrálni. Arra is felhívták a figyelmet, hogy - mint fogalmaztak - a reálbér-visszaesés csökkenő foglalkoztatással párosul, „az éhbért sem fizető” a munkahelyek száma a versenyszférában kevesebb lett, miközben nő az infláció, recesszióban a gazdaság, újabb és újabb adók terhebeterjesztett médiaszabályozási csomaghoz érkeztek. Egy ekkor elfogadott módosító javaslat értelmében a jövőben nem terheli szerződéskötési kötelezettség egy lezárt pályázat végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsát. A hét utolsó vitáján az egyes család- és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló kormányzati előterjesztésről tárgyalhatnak a képviselők. lik a csökkenő jövedelmet. Úgy látják, a reálbérek visszaesése, a stagnálás, a jövedelmi különbségek és a nyomor növekedése egyedül a kormány gazdaságpolitikai ámokfutásának tudható be. Mint írták, az LMP javaslata a helyzet javítására változatlan: válság idején a leszakadók védelme elsőrendű feladat. Cséfalvay: küzdelmes két év volt Budapest Cséfalvay Zoltán szerint nehéz és küzdelmes két év áll az ország és a kormány mögött, ez idő alatt ugyanakkor jelentős eredményeket értek el. A kormány a kihívásokra gyorsan válaszolt, az államháztartást sikeresen konszolidálta, a reformokkal pedig hosz- szabb távon is megalapozta a gazdaság versenyképességének javulását. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az MTI-nek adott interjúban kifejtette: a magyar kormány - más európai kormányokhoz hasonlóan - három jelentős kihívással nézett szembe. Az eurózóna válságjelenségeire adott gyors válaszok igényével, a válság terheinek és kockázatainak megosztásával, valamint a pénzügyi stabilitás, a gazdasági növekedés és a pénzpiaci bizalom egyensúlyának megteremtésével. Véleménye szerint a kormány gyorsan reagált a folytonosan változó európai gazdasági helyzetre, de elismerte, néha talán túl gyorsan is. „A kormány külső és belső megítéléséből úgy tűnik, nem jutott mindig elég idő arra, hogy megmagyarázzuk, mit és miért teszünk. Ezt korrigálni kell” - mondta. A gyorsaság nem mindig erősítette a kiszámíthatóságot, és olykor a széles körű egyeztetés is elmaradt. jelentős fegyverténynek tartja viszont, hogy a pénzügyi konszolidáció két év alatt befejeződött, az államháztartás hiánya idén és jövőre az uniós előrejelzés szerint is a GDP 3 százaléka alatt lesz, amire az elmúlt két évtizedben nem volt példa. „Ehhez trendforduló kellett az adósságban és a deficitben is” - mondta. Hozzátette: „túl vagyunk egy nehéz, turbulens éven, a következő esztendők feladata a javuló államháztartási trendek megtartása lesz”. A fő választóvonalat az egyes európai országok között Cséfalvay Zoltán szerint nem is annyira a deficit és az adósság jelenti, hanem az, hogy a kormányok - a pénzügyi stabilitás mellett - véghez viszik-e a versenyképességet javító reformokat. A reformok törvénykezési része gyakorlatilag minden területen befejeződött, mondta Cséfalvay Zoltán. Kivételt jelent a közösségi közlekedés átalakítása és az önkormányzati reform. Utóbbi ugyan már elindult, de az idén és jövőre is tart még. A reformok közül az egyik legfontosabbnak azt tartja, hogy most már - a kormány elkötelezettségén kívül - intézményi és törvényi feltételek is megakadályozzák az eladósodottság növekedését. Az egykulcsos adórendszer jövőre már valóban egyszerű is lesz, amitől a fogyasztás növekedését és a gazdaság fehérítését is várják - fejtette ki. Az egykulcsos szja politikai üzenete az, hogy az állam nem sújtja aránytalanul nagy teherrel a magasabb hozzáadott értéket előállítókat. így a vállalkozások számára jobban megéri a képzett munkaerő alkalmazása - tette hozzá. A marginális adókulcs csökkentésének köszönhetően tavaly mintegy 60 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és az adatok azt mutatják, hogy főleg a képzettek előtt nyílt meg a munkaerő- piac. Új adók már nem lesznek - ígérte az államtitkár. KISEBBSÉGEK - UJ ROMA POLITIKA KONFERENCIA Uj R&rhéí Lakitelek. Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke és Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke beszélget a Lakitelek Népfőiskolán tartott Új Roma Politika konferencián rendezett sajtótájékoztatón. MTI FOTÓ: ÚJVÁRI SÁNDOR Az LMP szerint sürgős gazdaságpolitikai fordulatra volna szükség
