Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-19 / 115. szám
2012. MÁJUS 19., SZOMBAT 5 NÓGRÁD MEGYE Az Energetikai-, Gép- és Acélszerkezetgyártó- és Mechatronikai Beszállító Klaszter működtetése és fejlesztése elnevezésű, EMOP-1.2.1-11-2011-0008 azonosító számú projekt nagyszabású rendezvényét tartották meg Nógrád megye huszonöt vállalatának és prominens politikusainak részvételével a napokban. A klaszter alapvető célja növelni a vállalatok versenyképességét, munkahelyteremtő és megtartó képességét és végső soron az itt élők életminőségét. // A FEJLŐDÉS IGAZI UTJARA LEPNEK Báli Dániel Nógrád megye/Nógrádmegyer. Az esemény helyszínét a nógrádmegyeri telephelyű fém és acélszerkezetek és faipari termékek gyártását végző 1992 tavaszán alapított MEGYER-MIXED Ipari és Kereskedelmi Kft. biztosította, amelyet Klucska László és Klucska Tamás ügyvezetők irányítanak. A cég több lábon áll, profilja bővítésének érdekében a kor követelményeinek megfelelő asztalos- és lakatosrészleget is kiépített. Klucska László köszöntőjében el mondta, hogy nagy megtiszteltetés számára, hogy ennek a rangos összejövetelnek ő lehet a házigazdája. Az ügyvezető köszöntőjében annak a reményének adott hangot, hogy ezen a megbeszélésen mindenki jól fogja magát érezni, s a klaszter életre fog kelni. Továbbá bízik abban, hogy a klaszter elő fogja segíteni a tagok vállalkozásainak fejlődését s ezáltal Nógrád megye gazdaságát is egy dinamikusabb pályára állíthatja. Elsőként Paróczai Péter, a BGF PSZK adjunktusa tartott egy rövid prezentációt a klaszter megalakulásának okairól és céljairól és jövőbeni lehetőségeiről. A klaszter alapvető célja nem más, minthogy föltárja az eddig rejtve maradt képességeket, kiaknázatlan potenciálokat és elősegítse a vállalkozásoknál most már alapkövetelménynek számító alkalmazkodási képességeket. - A modern társadalom ma már úgy épül föl, hogy aki nem tud, az lemarad és kiszakad a társadalomból. A folyamatos képzés, az ismeretanyag megszerzésének és birtoklásának képessége, mára már elengedhetetlenek az emberek munkahelyszerzéséhez, s a cégek világában a vállalatok a talpon maradáshoz - kezdte előadást. A klaszter ezeknek a céloknak rendelték alá, így a szervezet nem más, mint a megye vállalatainak szorosabb együttműködési rendszere.- Minden tevékenységünk a megye gazdaságának föllendítésére fog irányulni. Fontos az együtttanulás, de hasonlóan nagy hangsúlyt kap az egymástól való tanulás is. A klaszter nem arra jött létre, hogy az egyes cégeknek piacot szerezzenek, hanem arra, hogy ebben segítse az önállóan működő cégeket, így a klaszter főként a cégek stratégiájának a kialakítását mozdítaná elő - hangsúlyozta Paróczai Péter.- Az igazi kitörési pontot az jelentené, ha minden cég önállóan képes lenne bárhol, szinte világszínvonalon értékesíteni termékeit. Ez egyszerre szolgálná Nógrád megye gazdaságának megerősödését, a lemaradás és leszakadás mértékének csökkentését, a cégek munkahelybővítésének lehetőségét, egyáltalán az itt élők anyagi biztonságának a szélesebb megteremtését. Megfogalmazódott az a vélemény - főleg a fiatal szakemberek körében - hogy a megyének a problémái már odáig fokozódtak, hogy az emberek már nem érzik magukat otthon benne. Más szóval megyénk nem képes megfelelő terepet nyújtani az otthonteremtésre. A problémák megoldásában fontos szerep jut a hatékony kommunikációnak is. A klaszter vezetése arra is törekszik, hogy a megye településeinek polgármesterei és az itt működő vállalatok vezetői minél többet találkozzanak, tapasztalatot és eszmét cserélve hatékonyabban dolgozhassanak együtt a megye jövőjének megteremtéséért. Paróczai Péter azt emelte ki, hogy Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, országgyűlési képviselő is azért támogatja a klaszter munkáját, hogy a megye elindulhasson a fejlődés útján. A klaszter rendezvényére hasonló szándékkal érkezett a megyei politika prominens képviselői közül dr. Nagy Andor országgyűlési képviselő és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében Szabó Ferenc Gábor, a közgyűlés képviselője és a Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság elnöke is. A klaszter missziója, hogy a segítse azoknak a cégeknek a fejlődését, akik termelő munkát végeznek, munkahelyeket teremtenek teremtve a társadalom, az itt élő emberek jobb életminőségének biztosítása érdekében. Fontos cél a klaszter számára, hogy további vállalatokat bevonva az együttműködésbe projekteket generáljanak, új befektetési lehetőségeket teremtsenek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. A klaszterben kitüntetett szerep jut az oktatásnak. Ebben vezető szerepe van a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar (BGF PSZK) Salgótarjáni Intézetének, alapozva annak oktatóinak és hallgatóinak a munkájára. A klaszter negyedik missziója az értékek hatékony közvetítése lenne, olyan értékeké, amelyek piacképesnek bizonyulnak a világgazdaságban. Összefoglalva elmondható, hogy a klaszter a hatékony értékközvetítés eszköze, amelynek révén a klaszter tagjai a világgazdaság piacképes szereplőivé válhatnak. Ifj. Paróczai Péter elmondta, hogy a klaszter első „komolyabb debütálása" a június 18-20. között a Budapest China Mart által megszervezett Kínai Autóipari Alkatrész Kiállításán lesz. Ezen a szakkiállításon a Kínai Népköztársaságból 25 kínai autóipari vállalat fog részt venni vesz részt, valamint ezen az üzleti találkozón - amelyre a klaszter is hivatalos meghívót kapott - számos magyar és közép-kelet európai vállalat fog megjelenni. A klaszter tagjainak itt lehetősége nyílik arra, hogy kínai és magyar partnerekkel tárgyaljon, szakmai konferenciákon vegyen részt. A következő előadást Szabó Zsolt, a BGF PSZK tanszéki osztályvezetője tartotta meg, aki a klaszter megalakulásának történetét, szervezeti felépítését ismertette. Az előadó a klaszter megalakulásában, mint projektmenedzser is tevékeny szerepet vállalt. A pályázat sikerében pedig nagy szerepet játszott Simon Janka, klaszterasszisztens és Brunda Gusztáv, a projektet befogadó BHS Kft. ügyvezető igazgatója is. A klaszter megalakulásának előzménye a 2007 és 2009 között, a BGF PSZK által elvégzett két kutatás volt, amely egyrészt 1000 észak-magyarországi cég gazdasági helyzetét mérte föl, másrészt 11, salgótarjáni kistérségben működő önkormányzatot bevonva egy önfenntartó falu közgazdasági modelljét dolgozta ki. A kutatások konzekvenciája az volt, hogy együttműködés nélkül gazdaságilag egyik térség sem lehet hosszabb távon életképes. Ez a felismerés adta a klaszter létrehozásának alapötletét. Ez 2009. decemberében alakult meg, három szervezet hathatós részvételével és támogatásával. Ez a három szervezet név szerint: a Wamsler SE, a Nógrád Megyei Önkormányzat és BGF PSZK volt. 2011- ben a klaszter egy pályázatot nyújtott be, amit sikeresen megnyertek. Ennek köszönhetően 2012. január elsejétől egészen 2013. december 31-ig biztosították a klaszter projektjének finanszírozását. A három alapító szervezethez azóta egyre több újonnan belépő cég, vállalat és szervezet társult, így a klaszter folyamatos bővülésnek örvend. A klaszter jelenleg két szervezeti részből tevődik össze. Az egyik a klaszter menedzsment szervezete, amely hosszú távon fogja biztosítani a klaszter működtetését. A másik a klaszter pénzügyi feltételeinek megteremtését biztosító BHS Kft., ami a projekt 2013. december végi lezárásáig, annak sikeres kivitelezésében is nagy szerepet fog játszani. A klaszter költségeinek biztosításához nagyban hozzájárul a pályázat 38.437.592 forintos összege. A menedzsment szervezet mellett tagozatok fognak működni. Három munka- folyamatot határozott meg: üzlet-, a technológia-és humán erőforrás fejlesztés. A klaszter legfontosabb intézménye pedig a klaszter taggyűlés lesz. A klaszter vezetését az irányító bizottság látja el, mindezt Brunda Gusztáv elnökletével. Brunda Gusztáv elmondta, hogy a BHS Kft. kiemelt szerepe többek között azzal is indokolható, hogy a BHS Kft, a régió egyik legdinamikusabb cége, vagyis a KRF Észak-Magyarországi Fejlesztési Zrt. tagja. A KRF már 1994 óta szolgálja a régiók vállalatait és önkormányzatait különböző fejlesztési tanácsadásokkal, valamint fejlesztési projekteket állítanak össze, vezényelnek le, sőt ezekhez különböző forrásokat is biztosítani tudnak. A KRF Zrt eddig 360 projekt kidolgozásában vállalt szerepet és több mint 18 milliárd forint elnyert forrás köthető hozzá. Brunda Gusztáv azt is elmondta, hogy a cég rendkívül sikeres, több vállalatfejlesztési projektekben vett részt, így természetes volt, hogy a klaszter befogadó szervezete a BHS Kft. legyen. A KRF Zrt pedig többségi tulajdonosa az 1999-ben alapított Régió Finansz Pénzügyi Zrt-nek, amelynek a vállalkozások projektjeinek finanszírozására, mintegy 650 millió forint alaptőke áll a rendelkezésére. De a pénzügyi szolgáltatások tekintetében a cégek igénybe vehetnek pénzügyi lízinget, kisvállalkozói hitelt, faktorálást és pályázati támogatás-megelőző kölcsönt is. A cég küldetésének érzi a térség gazdasági fejlődésének az előmozdítását. Az utóbbi években pedig, már országhatárokat átlépő projektek vannak kialakulóban.- A körülöttünk lévő világ tobzódik a projektekben. Az cég, amelyik úgy jelentkezik be hozzánk, hogy milyen pályázatok kerültek kiírásra és ennek tudatában valósítanának meg fejlesztéseiket - s mindezt bármilyen pontos elképzelések, s főleg stratégia nélkül - az jelenleg az üzleti világban halálra van ítélve - hívta föl a figyelmet a cégek legnagyobb problémájára Brunda Gusztáv. Brunda Gusztáv SZÉCHENYI TERV Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 60 638 638 MAGYARORSZÁG MEGÚJUL A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.
