Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-18 / 114. szám
2012. MÁJUS 18., PENTEK BELPOLITIKA 5 A reformok célja az emberek államba vetett bizalmának visszaállítása A kabinet semmiféle központi ingatlanadót nem kíván kivetni A kormány nagyon határozott álláspontja, hogy semmiféle központi ingatlanadót nem kíván kivetni, ilyet nem tervez - mondta Giró-Szász András a csütörtöki kormány- szóvivői tájékoztatón az MTI kérdésére aznapi sajtóhírekre reagálva. Budapest. A kormányszóvivő hozzátette: látta az erről szóló sajtóhíreket, és a belügyi tárca anyagát. Hangsúlyozta: sem közigazgatási államtitkári értekezleten nem tárgyalták a dokumentumot, és az a kormány előtt sem volt. Az anyag egy helyi adó kivetésének a lehetőségéről szól, és nem arról, hogy ha valaki az ingatlant értékesíti, akkor adót kell befizetnie. Ez akkor állhat elő, ha valaki ingatlant szerzett és az ingatlan- szerzési területet időközben átminősítették. Például ha valaki termőföldet vásárolt, és azt időközben belterületté minősítették, és így értéke sokszorosára növekedett - mondta a szóvivő. Hozzátette: ezt számtalan esetben a pénzszerzés szándékával lépték meg egyesek. A dokumentum ezt a fajta értéknövekedést helyezné abba a körbe, amelyet esetlegesen a helyi önkormányzatok adókivetéssel sújthatnak - fejtette ki Giró-Szász András. Szaló Péter belügyminisztériumi helyettes államtitkár szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, csak a fejlesztő önkormányzatok fognak élni az értéknövekedési hozzájárulás kivetésével, nekik lenne lehetőségük arra, hogy a fejlesztési költségek egy részét visszakapják, és azt újabb fejlesztésekre fordítsák. A kormány honlapjára szakmai egyeztetési céllal került fel az az építési szabályokat módosító törvénytervezet, amely az értéknövekedési hozzájárulást is tartalmazza. A hozzájárulást akkor kell fizetni, ha az önkormányzat beruházása, illetve település- rendezési döntése miatt növekszik egy ingatlan értéke. Az igazságügyi reform és a jó állam kialakításának célja az emberek államba vetett bizalmának visszaállítása - erről Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt csütörtökön Budapesten. Budapest Azért volt szükség az igazságügyi reformra és azért van szükség arra az államreformra, a jó állam kialakítására, hogy visszaállítsák az emberek bizalmát; „ne az önbíráskodásban (...) hanem a tiszta viszonyokban higgyenek Magyarországon” - mondta Rétvári Bence a fővárosi és megyei kormányhivatalok működéséhez kapcsolódó szervezet- fejlesztési projekt keretében rendezett konferencián. Hozzátette: a bizalom visszaállítását szolgálják a kormányablakok, az új bírósági rendszer és az erős állam. Rétvári Bence arról beszélt, hogy a korábbi években azt lehetett tapasztalni, hogy az emberek valamelyest kiábrándultak az államból, hiszen - mint mondta - úgy látták: a közérdek és a magánérdek küzdelmében mindig az utóbbi nyert. A magánérdekek áldozatává vált a közigazgatás Magyarországon - mondta. Rétvári Budapest A múlt szerdán nyilvánosságra hozott vitairat célja a születésszám növelésének eléréséhez szükséges kormányzati elképzelések bemutatása. Az NGM-ben működő Családbarát Magyarországért munkacsoport által készített, a kormány honlapján közzétett dokumentum a néBence szerint ez megengedhetetlen, hiszen az állam azért jött létre, hogy képviselje polgárainak érdekeit. Az állam, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás meggyengülése a közérdek képviseletének meggyengülésével jár együtt - mutatott rá. Rétvári Bence azt mondta, az erős állam a teljes nemzeti közösség érdekét szolgálja. „A jó államnak és a jó közigazgatásnak az a feladata, hogy megtalálja és megerősítse azokat a pontokat, amelyekben az egyéni ambíció és törekvés a közösség számára is hasznossá válik” - fogalmazott. Példaként említette az olyan vállalkozások létrehozását, amelyek munkahelyeket teremtenek. Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár elmondta, a területi köz- igazgatás átalakításának keretépesedési kerekasztal javaslatai mellett demográfiai helyzetképet, külföldi példákat, női foglalkoztatási trendeket tartalmaz, továbbá bemutatja a tárca néhány fontos, e témában tett intézkedését Z. Kárpát Dániel ezzel kapcsolatban leszögezte: a minisztérium valóban jól látja, hogy népesedési kaben létrehozták a kormányablakokat, folyamatban van a modern kori járásokról szóló szabályozás kialakítása, valamint fejlesztik a már 29 helyen működő kormányablakok hálózatát A magyar közigazgatás életében történelmet írtak: a kormányhivatalok 253 szervezetet, országosan 14 szakigazgatási szervet integráltak - mondta. Szabó Erika közölte: a fő cél az ügyfelek minél magasabb szintű kiszolgálása. Ehhez a célhoz 2013 végére jutnak majd el, amikor országosan kiépül a kormányablakok rendszere - tette hozzá. Gál András Levente, a Jó állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos közölte: előreláthatólag június közepén mutatják be a magyar közigazgatás fejlesztéséről szóló Magyary-program idei kiadását. tasztrófa van kibontakozóban Magyarországon, amely hosszú távon a nemzetgazdaságra is jelentősen kihat majd. Csakhogy a Jobbik szerint érthetetlen, hogy a kormány csak most jutott el egyáltalán az ötletek összegyűjtéséig, miközben már két éve vezeti az országot. Hozzátette: a magyar családok Európán belül kimagaslóan sok gyermeket szeretnének (családonként 2,4), azonban a tényleges gyermekvállalás ennél lényegesen alacsonyabb (1,2-1,3 gyerek családonként). A Jobbik szeA kormánybiztos elmondta, „komoly elmaradásuk van” abban, hogy a várakozásokhoz képest az eljárásokat sem a központi, sem a területi közigazgatásban nem tudták olyan mértékben felgyorsítani, mint ahogy azt remélték. Rámutatott: a várakozásokhoz képest rendkívüli mértékben tudták egyszerűsíteni a szervezetrendszert: a kormányváltás idején körülbelül 650 közigazgatási, állam- igazgatási szerv működött Magyar- országon, ma 320 ilyen szerv van. Michel Pinauldt prefektus a francia belügyminisztérium képviseletében a francia közigazgatás évszázados hagyományairól tartott előadást. A kétnapos tanácskozást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a f rancia Köztársaság Belügyminisztériuma és a Francia-Magyar Kezdeményezések Egyesülete szervezte. rint ennek az egyik legfontosabb oka a gyermeknevelést nem támogató környezet, a vasútvonalak bezárása, a vidéki települések ellehetetlenítése, a egykulcsos adórendszer, vagy a család- segítő intézmények számának és minőségének állapota. Emellett a jobbikos politikus kiemelte, hogy a szaktárca vitaanyaga semmit nem tervez például a család fontosságának népszerűsítésére a Nemzeti alaptanterven belül, vagy a médián belül az „eltorzult értékrendű” műsorok visszaszorítása érdekében. IMF nem alkalmaz kettős mércét Budapest Az IMF nem alkalmaz kettős mércét a hozzá forduló országokkal szemben - mondta a Nemzetközi Valutaalap budapesti képviseletének vezetője egy csütörtöki konferencián, hozzátéve: akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások a magyar kormánnyal, ha az MNB függetlenségével kapcsolatos aggályok megoldódnak. A tárgyalások megkezdésével kapcsolatban konkrét időpontot nem jelölt meg Iryna Ivaschenko a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által szervezett 11. pénzügyi csúcstalálkozó ke- rekasztal-beszélgetésén, Budapesten. Az új KRESZ hatálybalépése Budapest A jelenlegi parlamenti ciklus vége környékén vagy a következő elején, azaz 2014 közepén tartja reálisnak az új KRESZ hatálybalépését Bíró Márk országgyűlési képviselő, aki a Fidesz-frakcióban a közlekedési szabályok és szankciók átalakításáért felel. A politikus erről azután beszélt az MTI-nek, hogy Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője azt nyilatkozta: a módosítások helyett új, az uniós normáknak is megfelelő KRESZ-t alkotnak a szakpolitikusok, az illetékes minisztériumok és a társadalmi szereplők, az új jogszabályt kidolgozó munkabizottság pedig várhatóan már a jövő héten elkezdi a munkát, és a rendelkezés akár még az idén életbe léphet. Bíró Márk ezzel kapcsolatban kifejtette: „látszik, hogy a rendőrség is fontosnak tartja az új KRESZ megalkotását”, azonban ha minden szükséges társadalmi egyeztetést le akarnak folytami a jogalkotók, akkor az új KRESZ leghamarabb a jelenlegi parlamenti ciklus vége környékén vagy a következő elején léphet hatályba. Közölte azt is, hogy az új KRESZ- szel kapcsolatos észrevételeket, építő jellegű javaslatokat a kreszmodositas@gmail.com e- mail címre várják. mti) Hírfelhasználó^,^^ Jobbik: a „elhibázott és giccses” a nemzetgazdasági tárca gyermekvállalás-ösztönzése A Jobbik szerint „elhibázott, giccses és retorikailag kampányszagú” a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalom című stratégiai vitairata - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel. Földbérletet vizsgálna felül az MSZP Az MSZP törvénytelennek tartja, hogy titkosak az állami földbérletek pályázatai, a bírálati lapok és az elbírálás szempontjai, ezért jogi úton kezdeményezik a titkosság feloldását. Az MSZP jogi segítséget ajánl a vesztes gazdáknak. Budapest Gőgös Zoltán és Harangozó Gábor országgyűlési képviselő csütörtökön elmondta: közérdekű adatigényléssel éltek a földbérletpályázatok ügyében, s ha a napokban lejáró határidő leteltével a kormányzat nem tesz eleget kérésüknek, vagyis nem oldja fel a titkosítást, bírósághoz fordulnak és jogi úton próbálnak érvényt szerezni igazuknak. Harangozó Gábor, a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának MSZP-s elnöke hangsúlyozta, miután képviselőként betekinthettek a pályázati anyagokba, úgy látják, hogy a bírálati rendszer alkalmas arra, hogy a meghirdetett célokkal - mindenekelőtt a helyben élő gazdák segítésével - szemben a földalapkezelő például az üzleti tervre adható szubjektív pontokkal azt hozza ki győztesnek, akit akar. Az MSZP szerint ez megalapozza, hogy az így megkötött szerződések a jó erkölcsbe ütköznek, s ennél fogva támadhatóvá, felülvizsgálhatóvá válnak. Kérdésre válaszolva hozzátette, a szocialisták jogi segítséget ajánlanak a pályázatokon vesztes gazdáknak. A politikus arra is kitért, hogy az eddig kiosztott nagyjából 17 ezer hektár állami földbérlet több mint felénél - mintegy tízezer hektárnál - a pályázatok nem kifogásolhatók, hétezer hektárnál viszont felvethető a politikai alapú földosztás gyanúja. Gőgös Zoltán, a mezőgazdasági bizottság MSZP-s alelnöke az MTI kérdésére ebbe a körbe sorolta a Fejér megyében odaítélt négyezer és a Bükki Nemzeti Parkban kiosztott 2.800 hektár állami földet, valamint több száz hektár Baranya megyei földbérletet. Ezekben az ügyekben az MSZP mielőbbi felülvizsgálatot sürget. Gőgös Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a felülvizsgálatra egy év elteltével a jelenlegi szabályozás is lehetőséget ad, a pályázati győzteseknek ugyanis ennyi idő elteltével már rendelkezniük kell a kiírásban elvárt állatállománnyal. LMP: rommá adóztatják az országot Az LMP véleménye szerint azzal, hogy a kormány közel 30 új közterhet vetett ki, amelyek közül ötöt ebben a hónapban akarnak bevezetni, a kabinet „rommá adóztatja az országot”- mondta csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján Vágó Gábor. Budapest. A képviselő úgy fogalmazott, hogy hozzá kell szokni a kiszámíthatatlansághoz, mert Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ötletszerűen vezet be újabb és újabb adókat. Szavai szerint ezek hatására a háztartások „legatyásodtak”, a vállalkozók kasszái konganak az ürességtől, a gazdasági aktivitás és a GDP pedig csökken. Vágó Gábor kijelentette: ezekkel a lépésekkel „rommá adóztatják az országot és ezeken a romokon az oligarchák tort ülnek, miközben újabb és újabb tíz, vagy akár százmilliárdos megbízásokkal tömik a saját bendőjüket”. Visszautalt arra, hogy Orbán Viktor egy áprilisban feltett azonnali kérdésére azt válaszolta a parlamentben, hogy év közben csak súlyos kényszer esetén lehet új adókat bevezetni. Szavai szerint ezt a súlyos kényszert a kormány állítja elő azzal, hogy az előző adók által okozott problémákat folyamatosan újabb megszorításokkal akarja kezelni. A bevezetésre váró öt új adót elemezve kijelentette, hogy a jelenlegi nagyon alacsony biztosítottsági szint mellett a biztosítási adó súlyos kockázatokat rejt magában. A rezsiadó helyett, amit az egész lakosság fizet, energiahatékonysági beruházásokra lenne szükség - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy Matolcsy György 2010 tavaszán még azt ígérte, hogy ötszázmilli- árd forintot fordítanak majd energiahatékonysági beruházásokra, de ebből összesen nyolc- milliárdot irányoztak elő. Arra is kitért, hogy sárgacsekkadó helyett az LMP olyan spekulánsadót szeretne, amit a részvény- és kötvénykereskedelemre illetve a származtatott ügyletekre vetnének ki. Vágó Gábor annak a véleményének is hangot adott, hogy a telefonadót csak azért vezetik be, hogy létrehozhassanak egy állami mobilcéget az adófizetők pénzéből. Végül elmondta, hogy az értéknövekedési adó helyett - ami véleményük szerint minden ingatlantulajdonost érinthet - pártjuk egy úgynevezett telekspekuláns adót vetne ki. A „valódi ősbűn” az egykulcsos adó, ha erről letennének, akkor lélegzetvételhez juthatna a költségvetés is - jelentette ki zárásként.
