Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-16 / 112. szám
8 2012. MÁJUS 16., SZERDA A HÉT TÉMÁJA oktatás Harmincezerrel kevesebb diák jelentkezett, illetve jutott be idén a felsőoktatásba, vagyis ennyivel több potenciális álláskeresővel kell számolnia a munkaerőpiacnak. És mi lesz azoknak a fiataloknak a sorsa, akik a tankötelezettséget ló évre leszállító törvény miatt csak lézengeni fognak? Ml LESZEK, HA NAGY LESZEK? Vajon segítenek-e az állásbörzék? A több diploma sem biztos, hogy növeli az esélyt, csupán elodázza a munkaerőpiacra való kilépést. Szakemberek szerint vajmi kevés esélyük van az elhelyezkedésre már a diplomásoknak is: a gyakorlat szinte teljesen hiányzik képzési rendszerünk jelentős részéből, a továbbtanulást pedig alig befolyásolják a munkaerő-piaci igények. Közben az ombudsman átfogó vizsgálatot indított a fiatalok elhelyezkedésének itthoni feltételeivel kapcsolatban. Kun J. Viktória Csaknem 110 ezren adtak be jelentkezési kérelmet egyetemekre, főiskolákra, ami 78 százaléka az elmúlt évi számnak. A legjelentősebb a csökkenés a gazdaságtudományi | képzéseken, gyakorlatilag nem f változott a jelentkezések szá- § ma a kormány által preferált | agrár, informatikai, műszaki, £ valamint a természettudomá nyi képzési területen, illetve az orvos- és egészségtudomá nyi képzési területeken. Az elmúlt évihez képest nőtt az állami ösztöndíjas jelentkezések száma a mesterképzések esetén a jogi, a közigazgatási, valamint a művészeti képzésre. A nappali állami ösztöndí jas alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre első helyen jelentkezők száma mintegy 67 százaléka a tavalyinak. Idén módosult a felsőoktatás finanszírozási rendszere: a kormány oktatáspolitikája szerint mindenki bejuthat a felsőok tatásba, aki elér legalább 240 pontot, közülük csaknem 50 ezer hallgató tanulhat úgy, hogy tanulmányi költségeit részben vagy egészben az állam fizeti. Az új felsőoktatási törvény értelmében háinm fi nanszírozási forma lesz. Mint egy 34 ezer hallgatónak - „ér telemszerűen a legjobbaknak”, a legnagyobb arányban a műszaki, a természettudományi és az informatikai szakokon - száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költséget, 15550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fedezi. A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami ösztöndíjat, nekik elindul a Diákhitel 2., mely „komoly állami kamatgaranciá- val” fedezi az érintett hallgatók tanulmányait, de megmarad a Diákhitel 1. is, melyet minden ki igénybe vehet. A hivatalos adatok szerint ősz szesen 32 ezer érettségiző kerül, kerülhet ki a munkaerőpi acra: a felsőoktatási reform első folyományaként ennyivel adták ugyanis be kevesebben a felvételi jelentkezésüket. Nekik sok esélyük nincs arra, hogy elhelyezkedjenek. Szabó Máté vizs gálatot is indított annak meg ismerésére, hogy a munkaügyi szervek és a lehetséges munkáltatók felkészültek-e a várhatóan tömegesen a munkaerőpiacra kerülő szakképzetlen, pályakezdő fiatalok foglalkoztatására, képzésére, pályaorientációjára. Mert hiába a kormányzati szánKevés időt hagytak a fiataloknak az új feltételek melletti döntésre. Hiába a kormányzati szándék, egyik pillanatról a másikra nem fognak más pályát választani. dék, egyik pillanatról a másikra nem fognak tömegesen más pályát választani ezek a fiatalok. Az ombudsmani hivatal számára kérdés az is, mi lesz azoknak a fiataloknak a jövője, akik a tankötelezettséget 16 éves korig leszállító törvény rendelkezései következtében kikerülnek az iskolából, és szakképzetlenül megjelennek a munkaerőpiacon. „Egyelőre a visszajelzéseket még várjuk a különböző kor mányszervektől, az azonban várható, hogy különösebb stra tégiát nem dolgoztak ki az in nen kikerülő fiatalok elhelyezésére” - mondja dr. Bassala Eszter, az ombudsmani hivatal jogi referense, aki szerint a munkaadói oldalon nem jel lemző, hogy nagy hajlandóság lenne, hogy kiképezzék a fiatalokat, nem látják hosszú távon megtérülő befektetésnek. Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa egyébként már korábban is szólt a fiatalok érdekében, hogy a folyamatosan változó jogi feltételek következtében jelentősen átalakultak a korábban meghirdetett képzési formák és azok feltételrendszere, s nagyon kevés időt hagytak a fiataloknak az tíj feltételek melletti döntésre. Ahogy egyértelmű volt az is: hiába a kormányzati szándék - egyik pillanatról a másikra csak azért, mert az oktatáspolitika új preferenciákat állított nem fognak tömegesen más pályát választani azok a fiatalok, akik valamilyen szakra már tudatosan készültek. Vagyis aki négy évig jogásznak készült, biztosan nem jelentkezett hirtelen villamosmérnöknek. A munkaadók motivált és am biciózus fiatalokat várnának, de leginkább szakmai gyakorlattal. Már a friss diplomások sincsenek könnyű helyzetben, annak viszont, akinek legfeljebb érettségije van (vagy netalán még az sincs), szinte esélytelen az elhelyezkedés. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint a munkáltatók jelentős része megbízható és valamelyest legalább jártas kollégákra vágyik. „A hazai képzési rendszerből nagyrészt hiányzik a gyakorlati képzés. Megdöbbentő, amikor egy médiakommunikációs iskolából nulla tapasztalattal jönnek ki a hallgatók. Ráadásul az el múlt 15-20 évben a felsőoktatás „eltömegesedett”: vannak rettenetesen gyenge képzések, sok szór nem is feltétlenül mennyi ségi, inkább minőségi probléma van a frissen kikerülőkkel” fogalmazott az alelnök, aki szerint hosszabb folyamat lesz, míg a gépész, villamosmérnöki, műszaki, természettudományi szakokat feltöltik, a munkaerőpiac számára szükséges szakembe rek kerülnek ki a felsőoktatásból. „Egyértelmű, hogy még a diplomások esetében is vannak képzőhelyek, ahonnan nem szívesen fogadnak a munkaadók pályakezdőket még akkor sem, ha a tudást sokkal könnyebb megszerezni, mint bizonyos kézségeket. Nagyon nem mind egy, hogyha a munkáltatók számára szükséges létszámot pótolni akarjuk, milyen „em beranyagból” tesszük”- mondja a szakember. Rolek Ferenc véleményét erősíti egyébként egy hazai fel mérés is, melyből kiderül: a cégvezetők szemében a diploma igen keveset ér megfelelő tapasztalat, kreatív személyiség és nyelvtudás nélkül. A frissen végzettek elsősorban a multinacionális és a nagyvállalatok kegyeit keresik jövőképük megvalósításához. Míg 15 évvel ezelőtt a felsőoktatásban a hallgatói létszám csaknem harmada volt a mostaninak, addig az oktatók létszáma semmit sem változott. Az idén 300 ezer tanulót tartanak számon az egyetemek, illetve főiskolák, a tanári kar létszáma 25 ezerre tehető. A kutatók (Mozsár Lívia és Márton Judit tanulmánya) szerint a magyar oktatás egyértelműen a „tömeggyártásra” rendezkedett be. A szerzőpáros szerint jelenleg a diploma csupán az első szűrőkön segíti át a jelentkezőt, a következő kiválasztási szakaszok inár az em béri tulajdonságokat és a gya korlati tapasztalatokat helyezik a középpontba. „Az önéletrajz az első legfontosabb rostája az elhelyezkedésnek. A munkáltatók nem szívesen foglalkoznak olyanokkal, akiknél nem szerepel egyértel műén a megnevezett szakhoz tartozó szaktudás. Tisztában kell lenni azzal is, hogy a kettő vagy három diploma nem növeli jelentősen az esélyeket. Az ilyen típusú továbbtanulás inkább a munkaerő-piaci meg jelenés elodázására szolgál” - írják a kutatás készítői. Tömeg helyett minőség? az OKJ-s képzések „szívhatják föl” az egyetemi, főiskolai helyekről kiszorulókat, szakmai körökben már számítanak a mennyiségi ugrásra. Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnökének olvasatában az oktatás átalakításának egyik fő célja az volt, hogy a helyes arányok kialakuljanak idehaza is. Az ugyanis tarthatatlan volt, hogy csak a tanulók igényei határozzák meg az oktatás fő irányait, miközben a rendszer a munkaerőpiac igényeit nem vette figyelembe. Azzal pedig, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma több tízezerrel csökkent, valóban több OKJ-s jelentkezőre lehet számítani, így a felsőoktatás is elindulhat a tömegképzéstől, a diplomagyártól a minőségi képzés irányába. Várható ugyan, hogy a mérnöki képzés helyett a szakképzésben is elérhető technikusi tanulmányok fognak majd plterjedni, ám a slágerszakok - például a jogi, közgazdasági - helyett aligha lesznek hasonló trendek Elvileg persze bármilyen képzés választható, de erős ösztönzők terelik a fiatalokat a hiányszakmák felé. A korábban középfokon is elérhető jogi asszisztensi képzés ma már csak felsőfokú kereteken belül tanulható, a regionálisan felállított képzési bizottságok pedig várhatóan a területileg meghatározott hiányszakmákat igyekeznek vonzóvá tenni. Ez ma egyes szakmák esetében havi tízezer forintos ösztöndíjat is jelenthet. Ezzel szemben a túlhangsúlyozott szakmák r például a fodrász- és kozmetikusképzés - esetében az állami normatíva is alacsonyabb. Ha az érettségizők évekig jogásznak készültek, nem lesznek mérnökök A matekot is bárki megszeretheti, sőt! A kormány által egyik leginkább preferált műszaki szak vezetői szerint egyelőre nem érezni a kormányzatán szándék gyakorlati hatását: az államilag finanszírozod helyeket jócskán be tudják tölteni, azok száma viszont nem nőd, akik költségátvállalással tanulnának Ők akár három részfinanszírozod helyet is „beáldoznának” egy-egy ingyenesért. „ÖSSZESEN 2200 államilag támogatod és 2100 részösztöndíjas keretszámot kaptunk, ez utóbbi töredékére van jelentkezőnk” - mondja dr. Jobbágy Ákos egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási igazgatója. Ő egyébként nem gondolja, hogy felhígult az oktatás, inkább azt mondja: az átlag ma sokkal jobban képzett, közöttük pedig ott vannak a kiváló hallgatók is. „Az világjelenség, hogy kevés az oktatói létszám, egy szakemberre a szükségesnél jóval több hallgató jut. Egyértelmű, hogy a műszaki területeken sokkal nagyobb az egyetemen elvárt munka és energia, ráadásul az oktatási rendszerünknek már az általános iskolában meg kellene szeredetni a reál tárgyakat. pedig alapigazság, hogy például matematikában nincs tehetségtelen gyerek, csak rossz tanítás. Egy problémamegoldás ugyanolyan játékká válhatna, mint bármelyik másik” - mondja Jobbágy Ákos. Aki viszont veszi a fáradságot, a professzor szerint nem bánja meg: az itt végzeti diákok szinte még a diploma kézhezvétele előtt állást találnak, a fizetésük olyan magas, hogy az egyetemi oktatóik bérét is gyorsan lepipálják.
