Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-16 / 112. szám

2012. MÁJUS 16., SZERDA BELPOLITIKA 5 Átmenetileg György Bálint a sajtószolgálat vezetője Budapest György Bálint, az Or­szággyűlés Sajtószolgálatának eddigi munkatársa látja el má­jus 15-től a parlamenti sajtó- szolgálat irányítását az új sajtó­főnök kinevezéséig - tájékoz­tatta az MTI-t a szervezet. Altorjai Anita, az Országgyűlés Sajtószolgálatának távozó veze­tője a Köztárasági Elnöki Hiva­tal sajtófőnöki teendőit látja el május 15-től. Tízmilliárd forintból uj kórház epul Miskolcon Miskolc. A magyar egészség­ügyben jelenleg a kitartó mun­kának, a helytállásnak, az áldo­zatvállalásnak, és nem az egyé­ni karrierépítésnek van itt az ideje - jelentette ki Harrach Pé­ter, a KDNP országgyűlési frak­cióvezetője Miskolcon kedden, miután Semjén Zsolt miniszter­elnök-helyettessel megtekintet­te a főként uniós forrásból, több mint 10 milliárd forintból épülő kórházat. Harrach Péter azt mondta: ab­ban bízik, hogy az ágazat előbb- utóbb átalakul, felépül, mint ahogy ez az épület is - utalt a kórházi beruházásra. Semjén Zsolt újságírók előtt arról be­szélt, hogy az egészségügyért annyit egyetlen kormány sem tett, mint a jelenlegi, ám az is nyilvánvaló, hogy rövid idő alatt minden problémát nem lehet megoldani. „Egy-két év alatt nem lehet megoldani az évtize­dek alatt felhalmozott problémá­kat” - mondta. Miskolcon, a megyei kórház te­rületén az elmúlt évben kezdő­dött meg az úgynevezett csillagpontkórház építése. Csiba Gábor, a megyei intézmény fő­igazgató főorvosa a keddi esemé­nyen azt mondta: a csaknem 17 ezer négyzetméter alapterületű, 354 ágyas kórház az észak-ma­gyarországi régió legkorszerűbb létesítménye lesz, a tervek sze­rint egy év múlva készül el. Az in­tézményben kap helyet egyebek mellett az új sürgősségi és bal­eseti osztály, az új képalkotó diag­nosztikai egység, a központi kli­nikai laboratórium, a központi műtőegység nyolc műtővel és a 24 ágyas központi intenzív osz­tály. A csillagpont elnevezés arra utal, hogy az épület a kórház köz­ponti terére tervezett három szárnyból áll, amelyeket folyosók kapcsolnak össze, és ennek kö­szönhetően a jelenlegi pavilonos rendszer átalakul. MSZP: nem jutnak megrendeléshez a kisvállalkozók Budapest Az MSZP szerint Fi- desz-közeli, illetve fldeszes politi­kusok rokonságához tartozó vál­lalkozóknak van esélye arra, hogy alvállalkozóként részt ve­gyenek állami beruházásokban. Török Zsolt, az MSZP szóvivő­je kedden az MTI-vel azt közöl­te, a Közgép Zrt., „Simicska La­jos volt Fidesz-pénztárnok cége” eddig több mint 200 milliárd fo­rintnyi állami és önkormányza­ti megbízást kapott, de a Nyer­ges Zsolthoz és a Fideszhez „köt­hető” egyéb cégek Is „elég szép” megbízásokat kaptak. ORSZÁGGYŰLÉS: PLENÁRIS ÜLÉST TARTOTTAK Budapest. Kása Lajos (balra) és Rogán Antal (jobbra) a Fidesz frakcióvezető-helyettesei beszélgetnek az Országgyűlés plenáris ülésén. „Együtt kell tudnunk élni a múltunkkal, a problémáinkkal” Budapest L Simon László (Fi­desz), az Országgyűlés kulturá­lis és sajtóbizottságának elnöke szerint a magyaroknak és a szlo­vákoknak képesnek kell lenni­ük feldolgozni a történelmüket, „együtt kell tudnunk élni a múl­tunkkal, a problémáinkkal, a magyaroknak és a szlovákoknak békésen kell együtt élniük a Kárpát-medencében”. A politikus erről a Lehet ne­met mondani című keddi buda­pesti konferencián beszélt. Gróf Esterházy János megítélésével kapcsolatban kiemelte, az egy­kori politikust „rehabilitálni kell, és van miért rehabilitálni”, mert a vele kapcsolatos vádak nem igazak. Hozzátette: Esterházyjá- nost „emberi nagysága, kiállása, életútja méltóvá teszi” arra, hogy a hamis vádak alól tisztázzák. Mint mondta, ideje abbahagy­ni vádaskodást, azt, hogy „pati­kamérlegen mérjük azoknak a tetteit”, akik másokat megmen­tettek, vagy akik áldozatok lettek. A holokauszt „mindannyiunk kö­zös tragédiája”, nemcsak a zsidó­ké vagy a magyarországi zsidó közösségé, hiszen a magyarok is „minden áldozattal szegényeb­bek lettek” - hangoztatta. Úgy fogalmazott, nem értéke­sebb, ha valaki nem zsidóként ment zsidókat, mert nem lehet különbséget tenni az áldozatok, az embermentők között, egy­aránt lényeges minden eset. Fon­tos, hogy vannak olyanok, „akik­nek a példájából ma is meríthe­tünk” - mutatott rá. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója ki­emelte: a valós nemzeti önérté­keléshez elengedhetetlen, hogy az embermentőkről a jövő nem­zedékei sokkal több információt kapjanak. Fontos tudni, hogy a gyűlölet mellett jelen volt az em­bermentés, ezért többet kell be­szélni arról, amikor a humanitá­rius magatartás felülkerekedett a „modernkori barbarizmuson”; ez segítheti a vallási, etnikai to­lerancia kialakulását - mutatott rá. Elmondta: a hatmillió zsidó áldozat „felfoghatatlan vesztesé­get”, máig vérző sebet jelent, míg az egyéni, humanitárius kiállá­sok biztos erkölcsi példát adnak, nemzeti becsületet. Szólt arról, hogy 1944 tavaszá­ig Magyarország alapvetően be­fogadó ország volt, a német meg­szállás után azonban a 825 ezer­nyi magyarországi zsidóság és az ide menekülők halálos ve­szélybe kerültek. A kereszté­nyek többsége ekkor megítélése szerint közömbös maradt sorsuk iránt, ugyanakkor voltak, akik igazolványaikat adták oda zsidó ismerőseiknek, mások - ők vol­tak kevesebben - elrejtettek em­bereket. Rajt Vago, a Tel Aviv Egyetem professzora kiemelte: a holokausztkutatás elmaradt a modern történettudomány egyéb irányzatai, tendenciái mö­gött. Az embermentés feltételei­vel, szándékaival éppen ezért többet kell foglalkozni - hangsú­lyozta. Annak a meggyőződésé­nek adott hangot: „nem mond­hatjuk, hogy az embermentés le­hetetlen lett volna” a vészkor­szak idején, azonban az üldözöt­tek több segítséget kaptak egyes emberektől, mint államoktól, szervezetektől. Utóbbiakról szól­va azt mondta, nem volt ritka, hogy a zsidó embereket „maguk­ra hagyták”, a brit politikusok például elutasították a zsidóság ezreinek megmentésére irányu­ló javaslatokat. Van olyan vélemény is, miszerint minden, a holokauszt idején fenyegetett ember mellé egy másik, neki se­gítő embert kellett volna állítani, ha mindenkit meg akartak volna menteni, de az embermentés hosszú pszichológiai tanulási fo­lyamat eredménye - jegyezte meg. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egy­házkerület püspöke - akinek édesanyja és nagyszülei is részt vettek a zsidóság mentésében - arról beszélt, hogy a holokauszt „a XX. század felfoghatatlan tra­gédiája”. Szólt arról: a kereszté­nyek meggyőződése, hogy Katrina Lantos Swett, a Tom Lan­tos Intézet végrehajtó bizottságá­nak elnöke, az egykori magyar származású amerikai politikus, Tom Lantos lánya, hangsúlyozta, a holokauszt erkölcsi próbatétel elé állította az embereket, és ezen csak kevesen feleltek meg, keve­seknek volt bátorságuk helyesen cselekedni. Kiemelte Raoul Wal­lenberg tevékenységét, mint mondta, ő is a svéd diplomatának köszönheti az életét, hiszen szü­leit Wallenberg mentette meg. Arról is beszélt, a zsidókat ma is érik fenyegetések, és ezektől „nem lehet elfordulni”. Példaként említette Irán fenyegetéseit Izra­el ellen. Mit vár az LMP az új minisztertől? Budapest Az LMP eredményes munkát kíván Balog Zoltánnak új pozíciójában. Azonban nem kevesebbet vár tőle, mint hogy elindítsa végre az egészségügyet a Semmelweis terv által felvá­zolt úton, és állítsa meg a Széli Kálmán Terv drasztikus meg­szorításait. A Lehet Más a Politi­ka azt várja az új minisztertől, hogy őrizze meg az egészségügy forrásait, akadályozza meg a to­vábbi forráskivonásokat, sőt többlet működési forrást csator­názzon az ellátásba. Jobbik: a médiaszabályozás módosításáról Budapest. A Jobbik szerint a mé­diaszabályozást módosító, hét­főn éjjel benyújtott kormány- párti javaslatokkal a Fidesz „ugyanúgy lerabolja a politikai közéletet, mint ahogy azt az MSZP tette, amikor kormányon volt” - jelentette ki Volner János keddi sajtótájékoztatóján kér­désre válaszolva. Az ellenzéki politikus szerint az MSZP és a Fidesz is úgy vi­selkedik kormányon, „mintha egy harmadik világbeli banán­köztársaságban élnének”. Hoz­zátette: „szemmel láthatólag a rablókapitalizmus a kormány­zatban is megjelenik, nemcsak az oligarchák térnyerésében, hanem lerabolják a kormányza­ti erőforrások révén elérhető ágazatokat, mindent bekebelez­nek és mindenhová a saját em­bereiket ültetik”. A Jobbik állás­pontja szerint ennek a magatar­tásnak köszönhető, hogy Ma­gyarország folyamatosan sza­kad le a régió többi országához képest. Hétfő éjjel hat módosító javaslatot nyújtott be a média­szabályozás parlament előtt lé­vő, az Alkotmánybíróság de­cemberi határozata után szük­ségessé vált módosításához a fideszes Szabó Csaba. Az Or­szággyűlés Kulturális és sajtó- bizottsága keddi ülésén a kor­mánypárti és ellenzéki képvi­selők egyaránt megszavazták, hogy a fideszes módosítók nem kapcsolódnak az eredetileg be­terjesztett módosításhoz, ezt kö­vetően azonban, az MSZP-s és LMP-s tagok kivonultak a bi­zottsági ülésről, majd a kor­mánypárti tagok megszavazták, hogy a módosítók „összefügg­nek” az előterjesztéssel. L. Si­mon László, a bizottság fideszes elnöke azt mondta: a házsza­bály erre lehetőséget ad. Mind­ezek után a kormánypártiak tá­mogatták a javaslatokat. A jobbikos képviselők nem vettek részt az ülésen. Rogán tovább részletezi... Budapest. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosí­tó előterjesztéshez nyújtott be kapcsolódó módosító javaslatot Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, amelyben a monetáris tanács tagjainak fel­mentési szabályait részletezi. Az Országgyűlés honlapján ol­vasható indítvány benyújtását az Európai Bizottság és az Euró­pai Központi Bank véleményé­nek figyelembevételével indo­kolja a politikus. A Magyar Nemzeti Bankról szó­ló törvényt módosító jogszabály részletes vitája kedden kezdődött a parlamentben. Az előteijesztés az EU által indított kötelezettség- szegési eljárás 6 pontjából Are vo­natkozik, a kifogásolt pontokat visszavonva. A módosító javaslat például az MNB és a PSZÁF ösz- szevonását lehetővé tevő előírást, valamint a monetáris tanács ülé­sem való kormányzati részvételt is eltörli, illetve változnak a mone­táris tanács-tagok felmentésére vonatkozó szabályok.

Next

/
Thumbnails
Contents