Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-12 / 109. szám

2012. MÁJUS 12., SZOMBAT SZTORI 7 Kétszer veszítette el a bal karját újrakezdés Biztató fejlemény, hogy az ellopott protézisek tervei iránt az USA hadserege is érdeklődik Balázs is segített Balázson kívül még két ma­gyarfiatalember él az általa kifejlesztett speciális „motoro­zó” művégtaggal. Ők szintén elveszítették valamelyik karju­kat, de továbbra is kerékpá­rozni, motorozni akartak. Egy méretre készített műkar ára nagyjából egymillió forint, de Balázs ennek csak a harma­dát, a gyártási költséget szá­mította fel. „Mindketten az interneten találtak meg - mondja Balázs. - Akkor még volt műhely, ahol tudtam dol­gozni. A legutóbbi darab au­gusztusra készült el, s a gaz­dája azóta nagyon meg van vele elégedve. Igaz, hogy ő még csak kerékpározáshoz használja, de ha motorra ül, vállalom a felkészítését." rádió reggeli műsora, s az adás után jelentkezett egy hidrauli kus kormányműveket forgal­mazó cég azzal, hogy a fiú tervrajzai alapján újragyárt- ják a két ellopott protézist. Bizakodva mondja és komo­lyan is gondolja: „Most újra visszakaptam a reményt, hogy talán mégsem vész kárba há­rom és fél esztendő kemény munkája - mondja Balázs. - A jövő héten talán már fel is próbálhatom az új karjaimat. Nagyon várom már, hisz ami­óta kitavaszodott, nincs olyan nap, hogy ne gondolnék ar­ra, de jó volna motorozni... Ez egyébként, bár furcsán hang­zik, szinte kötelező rehabilitá­ció. Mivel a bal karomat nem tudom használni, ahhoz, hogy a felsőtestem egyenletesen fejlődjön, különböző gyógy­tornagyakorlatokat kellene végeznem gumiszalagokkal, fájdalmas hajlításokkal. A mo­torozás mindezt kiváltja, s köz­ben még jól is érzem magam. A betörés előtt már versenye­ken is indultam és elég szép helyezéseket értem el.” Koleszár Balázs nem kétség- beesős típus: miután moto­rozás közben elveszítette a bal karját, elhatározta, hogy készít magának egy olyan protézist, amivel tovább sportolhat. Akkor sem adta fel, amikor két hónappal ez- eló'tt ellopták tóle a speciális műkart. Pedig lett volna oka keseregni, hisz a konstruk­ció egyedülálló a világon, még az amerikai hadsereg is érdeklődik iránta. Dián Tamás A 28 éves fiatalember sohasem gondolta volna, hogy egyszer feltaláló lesz belőle. Ám egy szörnyű baleset mindent meg­változtatott. Balázs ugyanis öt évvel ezelőtt motorozás köz­ben elveszítette a bal karját. „A Nagykőrösi úton haladtam, amikor egy autós szabálytala­nul kikanyarodott elém. Nyolc napig voltam mesterséges kó­mában. Az, hogy nincs meg a bal karom, a sok nyugtató miatt csak lassan tudatosult bennem. Volt egy időszak, ami­kor egészen sötét gondolatok keringtek a fejemben, de végül úgy döntöttem, küzdeni fogok. Úgy voltam vele, ez továbbra is az én életem, és nem akarok semmiről sem lemondani.” Balázs elhatározta, hogy csak azért is folytatja a moto­rozást. Ám ezzel volt egy bök­kenő: nem létezett olyan kar­protézis, amely alkalmas lett volna ehhez a sporthoz. Elhatá­rozta hát, hogy készít magának egy ilyet. „Hosszas keresgélés után találtam a világhálón egy kanadai gyártót, amely bicikli­zéshez készített művégtagokat. Az általuk forgalmazott kar motorozáshoz gyenge volt és alkalmatlan, ám egy technikus ismerősömmel átterveztük és újraépítettük.” Balázs motorozásból hozott műszaki érzéke sokat segített. A betörés előtt már versenyeken Is indult, és meglehetősen szép helyezéseket ért el. Most újra tervezget. Az eredeti protézishez képest még három forgótengelyt épí­tett a megerősített alkarba, amely így már alkalmassá vált a motorozásra Az átala­kítás olyan jól sikerült, hogy egy teljesen új, addig ismeret­len konstrukció lett a végered mény. „Felejthetetlen pillanat volt, amikor a balesetem után először motorra ültem. Egészen meghatódtam...” A saját készítésű kar új élet­célt is adott a fiatalembernek. Elhatározta, hogy tovább töké­letesíti az általa megálmodott protézist. Három és fél év ke­mény munkával olyan műkart fejlesztett ki, amilyet előtte sen­ki nem készített. Az egyenes kormányokhoz tervezett több funkciós protézis már a profi Koleszár Balázs sohasem adja fel gyártók figyelmét is felkeltette, egyik prototípusát most épp egy amerikai katonai rehabili­tációs központ vizsgálja. Balázs tavaly év végén már egy másik, szörfözéshez is használható protézisen dolgo­zott, amikor megtörtént a baj. Egy februári napon betörtek hozzá, és elvitték mindkét, ál­tala használt egyedi protézist, valamint az éppen fejlesztett példányt. Mivel a szétszerelt karok egy olyan táskában vol­tak, amilyenben kamerákat szoktak tartani, a tolvaj va­lószínűleg azt hitte, értékes műszaki cikket zsákmányolt. Nyom nem maradt utána, a más számára abszolút haszna­vehetetlen műkaroknak nyo­muk veszett. Más talán összeomlott volna egy ilyen csapástól, de Balázs most sem adta fel. Óriási kam­pányt indított az interneten: ahol csak lehetett, közzétette az ellopott protézisek fotóját, s arra kért mindenkit, ossza meg másokkal is a képeket, hátha valaki rábukkan a kar­jaira. „Megfelelő műhely és főleg az anyagiak hiányában én már nem tudom pótolni a két protézist - jelentette ki a fia­talember. De a teljes életről nem vagyok hajlandó lemon dani.” Bár a nyomozás eddig még nem járt sikerrel, egy fontos eredménye mégis lett az orszá­gos hírnévnek: Balázst meg­szólaltatta egy kereskedelmi. Agyzsibbasztó, de biztos megélhetés szinkron A heti sorozatok fordítása jobban fizet, mint a délutáni szappanoperák magyarítása A magyarok nem néznek fel iratos filmeket, így ha nincs szinkron, nincs nézettség. Az elszánt, gyűrődést bíró tévés fordítóknak így min­dig akad munka, noha ez rosszabbul fizet, mint bár milyen szakfordítás vagy tolmácsolás. Kalmár Csaba A nagy számban érkező teleno- vellák fordítása agyzsibbasztó időtöltés, de legalább folyama­tosan van munka, és kényelme sen, otthonról lehet végezni mondta lapunk megkeresésére egy spanyol nyelven kiválóan beszélő nő, akit nem szink­ronstúdió, hanem fordítócég alkalmaz, és szinte soha nem találkozik a megbízóval, mert minden e-mailen megy. Tíz óra kell egy negyven-ötven perces telenovella-epizód rendes fordí fásához, ugyanis karakterlistát kell összeállítani, a szöveget programba kell beilleszteni, és minden dialógusnál elvi­leg jelezni kell, ki hogyan reá gál, milyen arcot vág. Sokszor 100 150 részes sorozatokról van szó olyan megrendelők ré­szére, mint a Romantika. Az általunk megkérdezett fordító szerint nincs túlfizetve a mun ka, de könnyebb, mint régen, amikor csak egy videokazettát kaptak: most letöltik maguk nak az adott részt, az eredeti nyelven készült szövegkönyvet, és a kettőt egyszerre nézve me hét is a munka. Figyelni kell, hogy a rubrikákba csak annyit lehet írni, amennyit egy leve­gővétellel el tud mondani egy színész, és arra is, hogy a la­tin amerikai spanyol sokkal gyorsabb, mint a magyar nyelv. A fordítók szerint a legfárasz­tóbb, hogy egy epizódon belül több százszor is meg kell állni, néha mondaton belül is, hogy A Dr. House fordítása is bonyolult kijöjjön a szótagszám - ilyen kor a szöveget is át kell írni. A címet általában már ma gyanú kapják a fordítók, ezzel nincs dolguk. Helyi ételspecia­Mennyit lehet keresni a szinkronnal? LATIN-AMERIKAI TELENOVELLÁK esetében 12-13 ezer forintot le­het keresni egynapi, legalább tízórás, lelkiismeretes munká­val, de erről számlát kell adni, azaz körülbelül 10 ezer marad zsebben egy reggeltől estig tartó fordítás során. ENNÉL JOBBAN fizetnek a nagy, amerikai sorozatok Ezeknél 300-400 forintot kap a fordító egypercnyi anyagért. A szituáci­ós komédiák általában húszper­ces epizódja így akár 8 ezret, egy drámai sorozatrész, mely 40 perces, 16 ezer forintot is je­lenthet. litásokat átírhatnak pörköltre vagy magyarban is létező étel névre, de a csúnya szavakat ke­rülik: kint is délután mennek ezek a műsorok, ritka, hogy a cafkánál vagy az idiótánál durvább szó hangozzék el. Egy hosszú telenovellán többen is dolgoznak: általában könnyű felvenni a fonalat akkor is, ha valaki az 50. résztől kapja meg a munkát. Ha meg nem, akkor ott az internet, körül lehet néz­ni a műsor honlapján. Az ame rikai heti sorozatokkal jobban lehet keresni, de jogi vagy orvo si szériák esetében nehezebb is a munka, ugyanis sokszor a for dító nem ismeri a szaknyelvet, és minden kifejezésnek meg kell találnia a magyar meg­felelőjét van, aki ügyvéddel vagy orvossal is konzultál. Az általunk megkérdezett fordító fiat-nyolc éve van az iparban, már nem is vállal el mindent: előre tudja, melyik szériában beszélnek sokat (ilyen volt a Smallville, a Szívek Szállodája vagy több szitkom), azokat idő­igényesebb magyarítani. Mivel perc alapján fizet a megrende­lőiroda vagy szinkronstúdió, ölöm a fordítónak, ha hosszabb dal vagy zenés betét van az epi zódban, mert akkor is ketyeg az óra. Ugyancsak akad olyan a szakmában, aki drámát elvisz, de komédiát nem - egyszerűen azért, mert humorérzék, más féle gondolkodás kell ahhoz, hogy ügyesen magyarítsa vala ki az amerikai poénok legalább háromnegyedét. Hibák persze akadnak szép számmal. A JAG ben sokat ke­verték a tengerészi és katonai rangokat (feltehetően többen dolgoztak a sorozaton), a Sher­lock Holmes tévésorozat for dítója is kapott erős kritikát, a Jóbarátokat pedig a hibákra vadászók tartják kiváló terep nek, ugyanis rengeteg benne szleng vagy a nyelv nem töké­letes ismerete miatti félrefor- dítás. A témában való mélyebb elmélyedést segíti Leiter Jakab gyűjteménye: blogjában százá­val vannak félrefordítások, ba nális hibák.

Next

/
Thumbnails
Contents