Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-11 / 108. szám
6 2012. MÁJUS 11, PÉNTEK ORSZÁG-VILÁG Gyermekvédelmi lakásalap Szeged. Gyermekvédelmi lakásalapot hoz létre a kormány - jelentette be a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön a II. ÁGOTA Országos Gyermekvédelmi Konferencián, Szegeden. Soltész Miklós elmondta: a tervek szerint a következő években 4000 lakást vásárol az állam, ahol a gondozásból kikerült fiatalok tíz évig, de legfeljebb 30 éves korukig lakbér fizetése nélkül élhetnek, miközben a bérleti díjnak megfelelő összeget egy lakásalapban gyűjtik. A programhoz az ingatlanok állagmegőrzése érdekében szigorú házmesteri ellenőrző rendszer is kapcsolódik majd - tette hozzá. Az államtitkár közölte: egyéves munka eredményeként a gyámügyi betétek kezelését egy bank végzi majd. A megállapodás részleteiről a jövő hétre ígért bővebb információt. Soltész Miklós fontos célnak nevezte, hogy 12 éves kor alatt ne kerüljön gyermek intézetbe. A fiatalok a családból elsődlegesen befogadó szülőkhöz menjenek, és csak végső esetben a gyermekvédelmi intézménybe - mondta. A gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó ÁGOTA Alapítvány második alkalommal rendezte meg országos szakmai találkozóját, amelyen gyermekvédelemmel foglalkozó állami, egyházi és civil szervezetek képviselői vettek részt. ADER JANOS ÜNNEPI BEIKTATÁSA Budapest Katonai tiszteletadással köszöntik Áder Jánost, Magyarország ötödik, 2012. május 2-án megválasztott köztársasági elnökét ünnepélyes beiktatásán, a Szent György téren. Az államfőt Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke kíséri. mh fotó: kovács tamás Az ország legrégibb kisvasútja Színes, érdekes programokra várják az érdeklődőket szombaton a Baranya és Somogy megye határán található Sasrétre, az ország legrégibb kisvasútja, az Al- mamelléki Erdei Vasút napjára. A „Zselici Csühögő” idén ünnepli fennállásának 111. évfordulóját. Pécs. A látogatóknak ingyenes tanösvénytúrát, kézműves foglalkozást, íjászatot, lovaglást, bábszínházi előadást, kirakodó- vásárt szerveznek - közölte a fenntartó Mecsekerdő Zrt. csütörtökön az MTI-vel. A 600 milliméteres nyomtávú vasútvonal első, 7,2 kilométeres szakaszát 1901-ben építette ki az Almamelléktől északra fekvő erdők tulajdonosa, Biedermann Rezső. A kisvasutat 1945 után államosították, vonalait egy kivételével erdőgazdasági kezelésbe adták. A lovakat 1955-ben motormozdonyok váltották fel, és a személyszállításra használt kocsikat is egyre komfortosabbakra cserélték. Még ma is közlekednek azok a „Dunakeszi-kocsik”, amelyek az 1960-as években kerültek Almamellékre. Az almamelléki kisvasutat folyamatosan fejlesztették. Az 1960-as években a talpfákat vasbetonaljakra, a fahidakat vas- betonhidakra, a könnyebb síneket nehezebbekre cserélték, s egyebek mellett átalakították a vágányhálózatot is. A kisvasút működésére és a Zselic vidékének életére károsan hatott, hogy 1977. január 1-én megszüntették a MÁV Kaposvár-Szigetvár szárnyvonalát. A döntéssel a kisvasúinak megszakadt a közveüen nagyvasúti összeköttetése, s azóta elszigetelten működik. A teherszállítás a korszerű tehergépjárművek megjelenésével már az 1960-as közepétől kezdett visszaesni, és 1991-ben szűnt meg. Alaptörvény Budapest Az Alkotmánybíróság (Ab) az újabb ügyekben felhasználhatja az új alaptörvény hatályba lépése előtti hozott határozataiban szereplő érveket, ha az alaptörvény konkrét - az előző alkotmányban foglaltakkal azonos vagy hasonló tartalmú - rendelkezései és értelmezési szabályai alapján ez lehetséges. A testület erre az általános érvényű megállapításra egy konkrét kormányindítványra készített határozatban tért ki. Eszerint az Alkotmánybíróságnak azokra az alapértékekre, emberi jogokra és szabadságokra, továbbá alkotmányos intézményekre vonatkozó megállapításai, amelyek az előző alkotmányhoz képest nem változtak meg alapvetően, érvényesek maradnak. A korábbi alkotmánybírósági döntésekben kifejtett elvi jelentőségű megállapítások az alaptörvény értelmezésekor is irányadók. Jelezték azonban, hogy ez nem jelenti az előző alkotmányon alapuló határozatokban kifejtettek vizsgálódás nélküli, mechanikus átvételét, hanem az előző alkotmány és az alaptörvény megfelelő szabályainak összevetését és gondos mérlegelést kíván. Ha az összevetésnek az az eredménye, hogy az alkotmányjogi szabályozás változatlan vagy jelentős mértékben hasonló, az átvételnek nincs akadálya - fűzték hozzá. Ottlik-évforduló a közmédiában Ottlik Géza születésének 100. évfordulójára emlékeznek ezen a héten a közszolgálati csatornák: műsorra tűzik a Hajnali háztetők játékfilm-adaptációját és az Iskola a határon rádiószínházi feldolgozását is. Az ml egy frissen készült emlékműsorral, a Duna játékfilmekkel és a Kultikon tematikus adásával, az MR1- Kossuth Ottlik Géza műveinek rádiószínházi feldolgozásaival eleveníti fel az író életét és műveit - olvasható a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) MTI-hez eljuttatott közleményében. Budapest Az ml-en csütörtök este 11 órától látható Ottlik 100 című műsorával az életmű sokféleségére, gazdagságára hívja fel a figyelmet Mohácsi Szilvia szerkesztő-riporter. Az emlékműsorban Cserhalmi György, Udvaros Dorottya és Scherer Péter színművész idéz fel egy-egy részletet Ottlik műveiből, az Iskola a határon című regényből és a Próza című esszégyűjteményből. A műsorban az író televíziós interjúinak többségét jegyző Czigány György mellett olyan más ismert írók is megszólalnak, akik Ottlikot vallják mesterüknek, köztük Győré Balázs, aki a bridzsszakíróval kapcsolatos legendákat eleveníti fel, és Esterházy Péter, aki Ottükra, a matematikusra is emlékezik. A Vázsonyi János szaxofonjátékával kísért emlékfilmben Horkay Horcher Ferenc és Kelecsényi László irodalmár gondolataival válik teljessé az írói portré. Az MR 1-Kossuth Rádió a Rádiószínház adásaival emlékezik a száz éve született íróra. Hétköznap délután 13.05-től az Iskola a határon 1992-es adaptációját Végvári Tamás, Juhász Jácint, valamint a Magyar Rádió Gyermekstúdiója közreműködésével, esténként, 21.30-tól pedig a Buda című regény idén rögzített hangjátékváltozatát sugározza a Kossuth Rádió Kulka Jánossal és Gáspár Sándorral a főszerepben. A Duna Televízió az évforduló napján a Századfordító magyarok Ottlik Gézáról szóló epizódját tűzte műsorára, a hétvégén emellett Dömölky János két, Ottlik művei alapján készült filmjét is bemutatja a Duna csatorna. Szombat reggel láthatják az érdeklődők A Valencia-rejtély című természettudományos krimi tévéjáték-változatát Sinkó Lászlóval, Mácsai Pállal, Haumann ^éterrel és Máté Gáborral a főbb szerepekben (6.25), vasárnap reggel pedig a Hajnali háztetők játékfilm-adaptációját Andorai Péter, Cserhalmi György, Takács Katalin és Udvaros Dorottya szereplésével. A Duna kulturális műsora, a Kultikon szintén kiemelten foglalkozik az évfordulóval, a műsor munkatársai a Petőfi Irodalmi Múzeum Ottlik-maratonjára is beneveztek. A múzeum szerdai, egész napos rendezvényén a magyar irodalmi, színházi és tudományos élet képviselői olvassák fel az Iskola a határon című regényt. A kezdeményezésről a Kultikon csütörtök adása számol be, a műsorban Horkay Horcher Ferenccel, Kelecsényi Lászlóval, Cserhalmi Györggyel, Vidovszky Györggyel és Takács Katalinnal beszélget az íróról Bősze Ádám műsorvezető. Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító 1912. május 9-én született Budapesten. Életművének összetettségét A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrégyűjteményében Hegedűs Géza úgy jellemzi: „ahhoz, hogy olyan író legyen, amilyen lett, nem volt elegendő az élet- szemléletét eldöntő katonai neveltetés, althoz arra is szüksége volt, hogy utána minden addiginak hátat fordítva matematika-fizika szakos tanári diplomát szerezzen, hogy angol nyelven írt, a bridge- játék kombinációs lehetőségeiről szóló könyvével a kártyajáték tudományának nemzetközi tekintélyű szakembere legyen, hogy regényfordításaival a legszínvonalasabb irodalmi közvetítőnek tudják a nyugati és a magyar irodalmak között”. Ottlik műveinek, portréjának és írói hagyományának felidézésével ezt a sokrétűséget igyekeznek bemutatni a születésének 100. évfordulójára készülő emlékműsorok alkotói is. HIRDETÉS Az állam viseli az osztatlan közös földtulajdon rendezésének költségeit, ha 2012. JÚNIUS 1-IG benyújtja kérelmét a területileg illetékes körzeti földhivatalhoz. í VlDHUElltSZTfSI MlNtSZTUUUM Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából
