Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-10 / 83. szám

2012. ÁPRILIS 10., KEDD 5 NAGYVILÁG Devizapiac: először szakadt át tegnap a svájci gát szint alatt. Tegnap dél körül, ha csak rövid időre is, de áttör­te a svájci frank-euró árfolyam a kritikus 1,20-as szintet: az alpesi valuta egészen 1,199 ig erősödött az euróval szemben. Az 1,20-as „védelmi vonalat” még szeptember elején állítot­ta fel a svájci jegybank (SNB) annak érdekében, hogy meg akadályozza a svájci gazdaság szempontjából káros túlzott frankerősödést, és ezt a szintet több mint hét hónapon kérész tíil tartani is tudta - egészen a tegnapi napig. ■ Egyelőre nincs magyarázat arra, miért törte át a szeptember óta rögzített 1,20-as euróárfolyamot a frank A svájci jegybank a történést nem kívánta kommentálni, mindössze annyit közölt, hogy az 1,20-as védelmi vonal to­vábbra is érvényes. „A jövőben is készek vagyunk arra, hogy korlátlan mennyiségben vásá­roljunk külföldi valutát annak érdekében, hogy megvédjük ezt a szintet” - idézte az intéz­mény egyik szóvivőjét a Neue Zürcher Zeitung. Elemzők szerint az 1,20-as vonal ideiglenes megbillenésé­nek hátterében egyrészt az eu rózónabeli szuverén adósság- válság újbóli kiéleződése áll. Az elmúlt napokban ugyanis ismét nőtt a bizonytalanság, több hónapos rekordszintre emelkedtek az olasz és a spa nyol államkötvények hozamai, így a befektetők ismét a biztos menedéknek tekintett svájci frankba kezdték átcsoportosí­tani pénzüket. Más szakértői vélemények szerint azonban a mostani gát­szakadásra ez nem ad teljes magyarázatot, hiszen tegnap nem látott napvilágot olyan ne­gatív hír, amely ezt indokolta volna. Inkább arról lehet szó, hogy a piac tesztelni próbálta a svájci jegybankot: hajlandó-e valóban megvédeni az 1,20-as szintet. A frank erősödését az amúgy is gyengélkedő forint is meg szenvedte: a frank/forint jegy zések egy időre a 247-es szint közelébe emelkedtek, ami kö­rülbelül egyhónapos csúcsot jelent. ■ W. B. A gazdagokon szorít Fico Szlovákia A hiánycél érdekében 1,2 milliárd eurós kiigazítás Robert Fico és elődje, Iveta Radicová a hivatal átadásakor. A volt miniszterelnök lemondása után közölte: visszavonul a politikából Az EU által előírt hiánycél elérésének rendeli alá a gaz­daságpolitikáját a minap ki­nevezett új szlovák kormány. A három százalékos deficit jövő évi teljesítését elsősor ban a magasabb jövedelmű magánszemélyek és cégek, illetve a bankok adóterhei­nek növelésével kívánja el érni a kabinet. Tar Gábor „A kormánynak a nemzetközi szankciók elkerülése érdeké­ben jövőre teljesítenie kell az EU által előírt három száza lék alatti hiánycélt” - ez volt Robert Fico első mondatainak egyike azután, tiogy szerdán az államfő kinevezte kormány­főnek. A márciusi választások eredményeképpen 2006-2010 után újabb - ezúttal egypár- ti - kormányt vezető Ficónak azzal a jelentős kihívással kell megküzdenie, hogy a lassuló gazdaság ellenére jövőre a GDP három százaléka alá vigye le a deficit mértékét az idénre várt 5,2 százalékról. Számítások szerint a jövő évi hiánycél tel jesítéséhez 1,2 milliárd eurós (mintegy 350 milliárd forintos) kiigazítást kell véghez vinnie a kormánynak. Kinevezése után Fico azon­nal leszögezte: a fiskális kon­szolidáció terheit nem a sze gényebb rétegekre kívánják rakni. „Szolidaritást várunk el a gazdagabbaktól” - mond ta. Ennek értelmében meg­szüntetik az egykulcsos szja-t és progresszív adórendszert vezetnek be. A magasabb jö vedelmű, havi 2750 eurónál (mintegy 800 ezer forint) töb bet kereső magánszemélyek esetében 25 százalékra emelik az szja mértékét a jelenlegi 19 százalékos szintről. A vagyo­nosabbak magasabb mértékű megadóztatását célozza a felső árkategóriába tartozó ingatla nők adójának tervezett meg­emelése, valamint az az elkép­zelés is, hogy regisztrációs adót vetnének ki a luxus és a felső középkategóriába tartozó sze­mélygépkocsikra. A társasági adó esetében is megszüntetik az egykulcsos rendszert. Az évi 30 millió eu­rónál nagyobb profitot termelő cégek adójának mértékét vár hatóan 22 százalékra emelik a jelenlegi 19-ről. Robert Fico a magasabb jö vedelmű magánszemélyek, cé­gek adójának emelése mellett a bankadó növelésével is elő­segítené a túl magas csökken tését. A kormányfő korábban úgy nyilatkozott: ha az ágazat korábban rekordprofitra tett szert, akkor rekordprofitot is kell fizetnie. Fico ezzel ar ra utalt, hogy tavaly a bank szektor adózott eredménye 34 százalékkal 675 millió euróra nőtt. A kormány a kereskedel­mi bankoknál elhelyezett vál­lalati betéteket sújtó jelenlegi 0,4 százalékos terhet 0,6-0,7-re emelné. A GDP változása (az előző évhez képest, százalék) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 5,8 i-4,9 Előrejelzés. Költségvetési hiány (a GDP százalékában) VG-GRAF1KA 14,8 ! 5.2* 12,9* ** Az EU előírása. FORRÁS: EUROSTAT, VG-GYŰJTÉS Továbbá a kabinet azzal is növeli majd a költségvetés be­vételeit, hogy megemeli az al­koholra és a cigarettára kive­tett adó mértékét is. Emellett elképzelhető, hogy a hiány le­faragása érdekében a Fico-kor mány a magyar kabinethez ha­sonlóan hamburgeradót vet ki az egészségtelen élelmiszerek­re. Legalábbis ez utóbbit java­solja a pénzügyminisztérium keretein belül működő Pénzpo­litikai Intézet. Az Orbán-kormány intézke­déseivel egyezően a nyugdíj rendszeren is változtatna az új kabinet. A tervek szerint le­hetőséget adnának a közel 1,5 millió magánnyugdíjpénztá- ri-tagnak a kilépésre, az ide fi zetett járulékrész pedig az álla ml pillérbe kerülne át növelve az állami bevételeket. Független elemzők úgy vé­lik: a jövő évi hiánycél elérés­hez a most hivatalba lépett Fico-kormány által prognoszti­zált 1,2 milliárd helyett 1,5 1,8 milliárd euró értékű megtaka rításra lenne szükség, miután jövőre várhatóan a GDP-növe- kedés üteme nem éri el a várt 2,3 százalékot. Emiatt a szak­értők szerint a jelenleg kétkul esős (20, illetve 10 százalék) áfa emelésére is szükség lenne, amit korábban Fico kategoriku­san kizárt. ■ál Véglegesen távoznak az emigránsok A külföldön dolgozó lengye lek tavaly 17 milliárd zlotyt (1200 milliárd forint) küld tek haza. Ez 3 milliárddal elmarad a 2007-es rekordtól. A csökkenés összefügg az­zal, hogy egyre több lengyel telepedik le új hazájában, kiviteti családját. ülfMf üirérr „iáimig Banktitok: utoljára a remény hal meg A svájci bankok reményked nek, hogy Németországban a baloldali-zöld vezetésű tar tományok ellenállása dacára a Bundesrat is elfogadja a titkos bankszámlák ügyé­ben Svájccal kötött és most véglegesített megállapodást. Az abban szereplő koncepció - 19-34 százalékos egyszeri adó - megőrzi az ügyfelek anonimitását. CTWTmnrmi Orvosokat várnak a harmadik világból HORVÁTORSZÁGBAN 4300 or vosi helyet kellene betölteni ahhoz, hogy ezer lakosra 3,6 orvos jusson. Az ország jövő júniusi uniós csatlako­zásával a helyzet romolhat, mert sok fiatal külföldön keres állást. Ezért Hrvoje Minigo kamarai elnök sze­rint a harmadik világból és Oroszországból kell majd or­vosokat importálni. Szerbia, Bosznia Hercegovina és Ma cedónia nem jön szóba, mert innen is inkább más orszá gokba mennek az orvosok. r <mun lajsürn^J^ Romaügyi megbízott megy Finnországba KÜLÖNMEGBÍZOTTAT KÜLD Finnországba a román kor mány, hogy segítse az ottani hatóságokat a Romániából származó romák gondjainak megoldásában. Az utóbbi há rom évben tömegesen érkéz tek Finnországba Romániá ból és Bulgáriából romák, az utcákat elárasztó koldusok egyre nagyobb feszültséget okoznak a helyi lakosság kö rében. A koldusokat ember­kereskedők irányítják. Csak a téli hideg miatt fagyott le februárra a német ipar KONJUNKTÚRA Elemzők nem tartanak attól, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága recesszióba süllyed Az elemzők által várt 0,5 szá­zaléknál nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal csökkent az ipari termelés Németország­ban februárban az előző hó naphoz képest - közölte teg­nap a német gazdasági mi­nisztérium. Januárban a most kiigazított adatok szerint 1,2 százalék volt a bővülés a ko­rábban becsült 1,6 helyett, az idei év első két hónapjában pe­dig összességében 0,8 száza­lékkal zsugorodott a termelés. Pánikra azonban nincs ok, mivel a februári visszaesés egy egyszeri tényezőre, a rendkívül hideg időjárásra ve­zethető vissza. Ez elsősorban az építőipart sújtotta, ahol a januári 4,7 százalékos plusz után februárban 17,1 százalék kai zuhant a termelés az előző hónaphoz képest. Ezzel szem ben az energiaszektorban már 1,6-es növekedést regisztrál­tak az elmúlt hónapban, és a termelési eszközök ágazata is képes volt enyhe, 0,3-es bő­vülésre. Bár az ipari termelés februárban nemcsak január hoz, hanem 2010 februárjához képest is csökkent egy száza lékkai, az első két hónapban éves szinten már 0,2 százalé­kos plusz tapasztalható. Elemzők szerint a német gazdaság összességében to­vábbra is jó állapotban varo­mig az eurózóna teljes GDP je € o u­Éves szinten már 0,2 százalékos plusz volt az első két hónapban 0,3 százalékkal csökken az idén az Európai Bizottság becslései alapján, addig Né­metországnak 0,6-es gazdasá­gi növekedést jósol Brüsszel. A Bloomberg szerint ez egyrészt a továbbra is erős belső keres­letnek, másrészt a lendületes exportnak köszönhető, ame­lyet húz maga után az egyre izmosodó amerikai gazdaság. A pozitív trendeket jelzi, hogy februárban emelkedtek az ipa ri megrendelések, március ban az üzleti bizalom nyolc hónapos csúcsra szökött, a munkanélküliség pedig egyre alacsonyabb - idén márciusra 6,7 százalékra redukálódott a februári 6,8-ről. A német ipari termelés ala kulása azért különösen fontos a magyar gazdaságnak, mivel a hazai feldolgozóipar legfon tosabb felvevő piaca a német ipar, így az ottani kibocsátás felfutása a magyar cégeknek is szárnyakat adhat. Magyaror szág tavaly folyó áron számít va összesen mintegy 5630 mil­liárd forint értékben exportált árut Németországba, ez több mint 12 százalékos növekedés 2010-hez képest a Központi Statisztikai Hivatal adatai sze rint. Berlin ezzel a legnagyobb exportpiacunk - messze meg­előzve a tavalyi adatok alapján második legfontosabb román piacot. ■ W. B.

Next

/
Thumbnails
Contents