Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-05 / 80. szám
6 2012. ÁPRILIS 5., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Élelmiszerlánc ellenőrzések A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (korábban MgSzIl) a márciusi ellenőrzések során közel 10 millió forint bírságot szabott ki, a húsvétot megelőző időszakban kiemelt, a teljes élelmiszerláncra kiterjedő országos ellenőrzésekre ság szerdán az MTI-vel. Budapest. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közleménye szerint a tavaszi kiemelt élelmiszerlánc ellenőrzés keretében külön hangsúlyt kap a gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó élelmiszerek, a szezonálisan jellemző élelmiszerek és tevékenységek ellenőrzése a várhakerül sor - közölte a hatótóan nagyobb mértékű termelés, illetve megnövekedett forgalom miatt. A hatóság célja a megelőzés, a szabálytalanságok feltárása annak érdekében, hogy az élelmiszerbiztonságot fenntartsa, a fogyasztók egészségét esetlegesen veszélyeztető termékeket kiszűrje, hogy mindenki nyugodtan, békésen tölthesse el a húsvétot. Az ez évi vizsgálatok célterülete: a hús és húskészítmények, édesipari termékek, borászati termékek előállítása és forgalmazása, a tojáscsomagolás forgalmazás, zöldség- és gyümölcs-értékesítés, illetve takarmány-előállítás és -forgalmazás, az élőállat szállítások és az élelmiszerhulladékok kezelése. Az akció első időszakában, március 19-30. között országosan összesen 2.832 ellenőrzést végeztek a hatósági szakemberek. Ebből élelmiszerelőállító helyen 396, az élelmiszer-forgalmazásban 1.826 ellenőrzés történt, továbbá 91 esetben takarmány, 519 alkalommal pedig állatszállítmány ellenőrzésére került sor. A feltárt szabálytalanságok miatt 74 alkalommal figyelmeztetést, 136 esetben bírság kiszabását alkalmazták szankcióként. Eddig összesen 9,5 millió forint bírságot szabott ki a hatóság. Az ellenőrzések alkalmával összesen 19.730 hazai és külföldi élelmiszer tételt vizsgáltak meg, amelynek eredményeként 20,5 tonnát kivontak a forgalomból, leggyakrabban jelölési hiba és a fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési idő lejárta miatt. Magánnyugdíj: 77 ezren maradtak visszalépés Mégiscsak sokan hagyták az utolsó pillanatra a döntést A pénztártagok csaknem negyede visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ami a korábbi becslésekhez képest mindenképp meglepetést jelent. Az ombudsman kérése ellenére a nemzetgazdasági tártánál nem tervezik a visszalépési határidő meghosszabbítását. Herman Bernadett A maradék százezernyi ma gyarországi magánnyugdíj pénztári tagság csaknem negyede is visszalépett áz állami nyugdíjrendszerbe derül ki a Stabilit ás Pénztárszövetség ösz- szesítéséből. A szövetség adatai szerint 22 533-an nyilatkoztak arról, hogy inkább visszalépnének az egypilléres rendszerbe, ez a szám azonban még emelkedhet, az utolsó napokban postára adott nyilatkozatok ugyanis várhatóan csak április 6. után érkeznek meg a pénztárakhoz. Szintén a hét vége felé várhatóak az egyes intéz ményekre vonatkozó részletes adatok. A 22,65 százalékos visszalépési arány viszonylag magas nak számít annak tükrében, hogy korábban a pénztáraknál csupán néhány százalékra rú gott a nyilatkozók aránya. Az adatok alapján mindenesetre úgy tűnik - akárcsak a maradásnál -, a visszalépésnél is sokan az utolsó pillanatra hagy ták a végső döntést. A visszalépők egyébként a tavalyihoz hasonlóan az idén is adómentesen felvehetik a reálhozamukat és a tagdíj kiegészítést, ami a rövid távú érdekeket figyelembe véve mindenképp e döntés irányába billenti a mérleget. Miután ez visszakerült a tagok hoz, az állam nagyjából 40-50 milliárd forinttal gyarapodhat, ennek hozzávetőlegesen a fele lehet állampapírban. A visszalépésről március 31- ig nyilatkozhattak a tagok, és bár Szabó Máté ombudsman ar ra kérte a Nemzetgazdasági Mi nisztériumot (NGM), hosszabbítsa meg a határidőt annak érdekében, hogy a tagok meg fontolt döntést hozhassanak, a tárca erre nem volt hajlandó. A távirati iroda érdeklődésére az NGM közölte: március 30 án kapta meg az alapvető jogok biztosának kérelmét a március 31-én lejárt határidő meghosz szabbítására, erre hivatalosan még nem adtak választ. Az át lépésre nyitva álló határidőt viszont törvény állapítja meg, így annak meghosszabbítására a nemzetgazdasági miniszter nek nincsen hatásköre. Az ombudsmanhoz érkező beadványokban a pénztártagok azt kifogásolták, hogy ellent mondás van a hatályos jogszabályok és a nemzetgazdasági tárca ígéretei között. A maradó pénztártagok munkavállalói járuléka - a korábbi ígéretekkel A pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint 2009 elejétől, az egységalapú elszámolás bevezetése óta, a hazai magánnyugdíj-pénztári alapok mindegyike pozitív hozamot ért el. A kimutatások szerint a magánkasszák átlagosan több mint 30 százalékos hozamot értek el a bő három év alatt. ellentétben - az idéntől is az állami tb alapba kerül. Ezért cserébe a pénztártagok továbbra is szereznek szolgálati időt, és jogosulttá válnak az állami nyugdíjra, a hatályos törvény szerint azonban hiába fizetnek ugyanannyi járulékot, mint a tb be visszalépettek, a társada lombiztosításról szóló törvény 1. mellékletében lévő képlet alapján csak 75 százalékos járadék jár majd nekik a következő évekre. Ebben a jogi bizonytalanságban pedig az ombuds man szerint sokan lehetnek, akik nem képesek megfontolt döntést hozni. A másik dilemmát az okozhatta a pénztártagoknak, hogy A legmagasabb hozam a legnagyobb kockázatot vállaló növekedési alapokon keletkezett, öt pénztár is 45 százalék fölötti hozamot ért el ebben a kategóriában annak ellenére is, hogy tavalya tőzsdék nem teljesítettek jól, és ezek a portfoliók általában veszteségesen zárták azévet. A legalacsonyabb hozamok a klasszikus portfóliába maradnak is, nem biztos, hogy hosszú távon lesz olyan intézmény, amelyik kezeli majd a magánnyugdíj meg takarításaikat. Az idei évtől ugyanis a munkavállalói járu lék tb-rendszerbe való végleges átcsatornázása után a kasszák rendszeres tagdíjbevétel nélkül maradhatnak, ami egyúttal azt is jelenti, hogy működési bevételük sincs, miközben költségeik elég magasak. Ezt a problémát a kasszák egy része kötelező tagdíj bevezetésével, mások pedig adományok kérésével próbálják orvosolni, de több olyan intézmény is van, amelyik egyelőre a korábbi évek során felhalmozott kon keletkeztek, de az átlaghozam ebben a szegmensben is 25 százalék fölött volt. a lengyel nyugdíjpénztárak szintén kedvező teljesítményről számoltak be az elmúlt három évre vonatkozóan. Náluk az átlaghozam 2009 tavasza óta valamivel meghaladta a 30 százalékot, vagyis hasonlóan alakult a magyarországihoz. tartalékokból kívánja kihúzni a következő hónapokat, éveket. Vannak azonban olyan ma gánnyugdíjpénztárak is, ame lyek nem vállalták a további küzdelmet, és a végelszámolás mellett döntöttek. A kisebbek közül így tett az Életút, a Quaestor, a Honvéd, a Vasutas, a nagyobbak közül pedig az Erste és az Aegon döntött nemrég a megszűnés mellett. Valószínűleg ezzel a bejelentéssel magyarázható, hogy a két nemzetközi pénzügyi csoport által alapított kasz- sza tagjai közül különösen sokan léphettek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, a Portfolio, hu portál adatai szerint náluk az arány már a múlt hét elején is bőven 20 százalék fölött volt, amikor a piaci átlag még tíz százalék alatt volt. Ha egy magánnyugdíjpénz tár megszűnik, és annak tagja továbbra is szeretne a két pilléres rendszerben maradni, át kell lépnie egy még talpon maradó intézménybe. Erre harminc napja van, egyébként visszakerül az állami nyugdíj rendszerbe, ekkor viszont már nem kaphatja meg a reálhoza mot. HÍRSÁV MNB: jól sikerült az első hiteltender A magyar Nemzeti Bank (MNB) új likviditásnövelő eszköze, a jegybanki alapkamathoz kötött, változó ka matozású, kétéves futamide jű fedezett hitel első tenderén az arra jogosult bankok 56 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be. A mennyiségi korlát nélkül meghirdetett hiteltenderen az MNB az ösz- szes benyújtott ajánlatot elfogadta. A hitel futamideje 104 hét. A hitel kamatlába a futamidő alatt érvényes jegybanki alapkamat átlagos mértéke. Az új likviditásnövelő eszköz tendereit az MNB minden naptári hónap első keddi munkanapján tartja. ■ MTI Megvannak a SEPA-dátumok megjelent a SEPA-szabá- lyozás hivatalos ütemezése: az egységes, egyszerűbb eu róátutalási rendszerre átállás végső határideje az euró- zónában egységesen 2014. február 1., a nem euróövezeti tagállamokban pedig 2016. október 31. - derül ki a lapunkhoz eljuttatott közleményből. A rendeletben megadott határidő Magyarország tekintetében is csak az euróbán keletke zett fizetésekre érvényes. A SEPA hatása hazánkban azonban nem korlátozódik az eurófizetésekre, mivel a hazai bankok 2012. július 2. után a belföldi forintátutalások meghatározó részét ISO 20022 szabványok SEPA értelmezése szerint számolják el egymás között. ■ VG Túl sok diákhitel Amerikában MÁR A törékeny gazdasági fellendülést is veszélybe sodorhatja Amerikában, hogy rekordmagasságba szöktek a diákhitelek. Az állomány több mint a hitelkártyákon felhalmozódott lakossági tartozás vagy az autóvásárlásra felvett kölcsönök álló mánya. Az 1965 óta létező rendszerben most meghaladja az ezermilliárd dollárt a diákok tartozása. Most az átlagos diákhitel összege 25 ezer dollár, azaz öt és fél millió forint körül jár. ■ MTI Hosszabb távon megérheti maradni a rendszerben
