Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-26 / 97. (96.) szám
2012. ÁPRILIS 26., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD 5 Bizonytalan a feherites konvergencia Nem lesz kapacitás teljes adóadatbázist építeni A szürke- és feketegazdaság mérete (2012, a GDP százalékában) Bulgária j Románia Horvátország Litvánia J Észtország Törökország j Lettország Lengyelország Görögország Magyarország Olaszország Portugália Spanyolország Belgium Csehország Szlovákia Szlovénia Ausztria Svájc VG-GRAF1 KA FORRÁS: A LINZI EGYETEM TANULMÁNYA Átadták az új diákigazolványokat AZ ÚJ NEMZEDÉK jövőjéért program koordinációjáért felelős miniszteri biztos át adta az első új típusú diák igazolványokat. Mihalovics Péter kiemelte: az új okmány az EU-ban elérhetővé teszi az utazási, szórakozási és sportolási lehetőségeket. Kis Norbert, a Nefmi helyettes államtitkára szerint a kártya kedvezményei révén a magyar gazdaságra is jótékony hatással lesz. ■ VG Kamara: egy hétig igényelhető támogatás MÉG EGY HÉTIG lehet pOS tázni az első negyedévre vonatkozó, a baromfi- és a sertéságazatban igénybe vehető állatjóléti támogatási kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megyei ki- rendeltségeihez - emlékeztetett a. Magyar Agrárkamara (MA), a baromfitar tók a kötelező előírásokon túlmutató állatjóléti feltété lek megteremtésére támogatást vehetnek igénybe. Ez éves szinten összesen mintegy 4 milliárd forintot tesz ki. ■ MTI Hivatal felel majd az öntözésért ÖNTÖZÉS! HIVATAL létrehozá sát kezdeményezi a Vidék fejlesztési Minisztérium, mert a mezőgazdaság céljai nak eléréséhez hatékonyabb, korszerűbb öntözésre van szükség - közölte Illés Zoltán, a tárca környezetügyért felelős államtitkára kedden egy budapesti vízgazdái kodási konferencián. Illés Zoltán elmondása szerint a Hivatal harminc negyven fővel működne majd. ■ MTI Illés Zoltán hivatalt alapítana Korlátoznák a készpénzes fizetést, a NAV pedig számlákat kérne t>e, de a technikai részletek még homályosak. A konvergenciaprogram feketegazdaság elleni fejezete alapján az látszik: a célok világosak, de a kabinet szerint is kérdéses a megvalósíthatóság. Csaba Ferenc-Rovó Attila Tavaly év végén már bejött, most újra nagy reményeket fűz hozzá a kormányzat - az adóbeszedés hatékonyságát, az adóelkerülés visszaszorítását a konvergenciaprogramba is beemelte a kabinet, igaz, egyelő re ő maga sem tudja, hogy mit és hogyan tud megvalósítani a tervekből. Tavaly a kinnle vőségekre, az áfacsalásokra hajtott rá a NAV, a szigor negyvenmilliárdos pluszt hozott a büdzsének. Most más módsze rekkel próbálkozna az állam, de egyelőre sok a kérdés: egy korábbi törvénymódosítás szerint jövőre minden áfaalany nak minden egyes számlát be kellene küldenie a NAV-nak, amely ezekből adatbázist építene, hogy ki tudja szűrni a számlagyárakat, adócsalókat. A konvergenciaprogramban ugyanakkor már elismeri a kormány: ez olyan adminiszt rációs terhet jelentene, hogy szűkítik az érintettek körét. „Katasztrofális mennyiségű adatról lenne szó a szűkítés nélkül, én eleve arra számítottam, hogy ez nem lép majd hatályba” mondta a Világgazdaságnak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young szakértője. Szerinte főként a mezőgazdaságra, a számítástechnikai ágazatra és az építőiparra lenne értelme az intézkedést alkalmazni, értékhatártól függően. A másik lényeges intézkedés a készpénzfizetés „KÉTSÉGEIM VANNAK azt illetően, hogy egy 2,2 százalékos deficitcél hagyományos eszközökkel elérhető” - véli Tatha Ghose, a Commerzbank elemzője, aki szerint a kormány új adónemeket próbál majd kitalálni, miután az idő előrehaladtával nyilvánvalóvá válik, hogy a 2013-as költségvetési célok elérhetetlenek. A tranzakciós adó Ghose szerint ugyanolyan negatív hatást gyavisszaszorítása lenne. A program megfogalmazása szerint „megfelelő felkészülési idő biztosításával és a gazdasági életet nem akadályozó összeghatár megállapításával” vezetnék be a kötelező átutalást a cégek kö zött, de a kiskereskedelemben is korlátozás jöhet. A program szerint a kártyás fizetést ösztönöznék, illetve kötelezővé tennék az árusoknak, hogy lehessen náluk kártyával fi zetni. A konvergenciaprogram szerint ezzel párhuzamosan az állam szerepet vállalna a POS-terminálok elterjedésének segítésében, például pályázatokkal, a banki jutalékrendszer kőről a bankszektorra és a gazdaság egészére, mint a bankadó. A KONVERGENCIAPROGRAMBAN szereplő lépések elegendők ahhoz, hogy az Ecofin visszavonja az uniós alapok befagyasztásáról szóló döntést - véli Hudecz Gergely, a Credit Suisse makroelemzője, aki szerint az idén kevéssel 3 százalék alatt, jövőre pedig 2 százalék körül alakulhat a költségvetési hiány. szabályozásával. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint ennek egyértelmű hatása lenne a fekete- gazdaság visszaszorítására. A szakember szerint félmillió forintos értékhatár lenne reális a készpénzfizetés tiltására. Emlékeztetett ugyanakkor arra is: 2009-ben már volt egy ilyen szabály 250 ezer forintos határral, de azt összpárti egyet értésben szinte azonnal vissza is vonta a parlament azzal az indoklással, hogy válság idején nem jó korlátozni a vásárlást. Olaszországban egyébként decemberben vitték le ezt a határt ezer euróra. A program is utal rá, hogy 2010-ben Franciaország 5000 euróbán maximálta a vállal kozások egymás közötti kész- pénzfizetését, Törökországban és Bulgáriában pedig 7500 euró körül alakul az összeghatár. A készpénzes fizetés visszaszorítása duplán lenne jó az államnak, hiszen épp most tervezi a tranzakciós adó bevezetését. Vizsgálja a NAV azt is, hogy milyen körben tudná kötelezővé tenni az e számlázást, illetve hogyan tudná ösztönözni azt, például kedvezőbb kiuta lási határidőkkel. Nem mon dott le arról sem, hogy az adó tanácsadók állami felügyeletet kapnának. Kártérítés: magának kaparta ki a gesztenyét Kosa Lajos? kártalanítás Úgy tűnik, kizárólag egyetlen önkormányza tot, mégpedig a debrecenit kell majd kárpótolnia az államnak kórháza elvételéért. Az átvétel miatti kártala nításról szóló módosítás az utolsó pillanatban, a kormány aggályai ellenére került be az egészségügyi intézmények május 1-jei államosításáról szóló törvénybe. Lényege, hogy ha a korábbi tulajdo nos önkormányzat az elmúlt öt évben „ellenérték fejében” szerzett részesedést a kórházi gazdasági társaságban, akkor „a szerzéskor ténylegesen kifizetett ellenértéket a magyar állam egyösszegű kártalaní tásként megfizeti”. A módosítás Kosa Lajos debreceni polgármester, Meszes képviselő egyéni akciója, akinek - nagyon úgy tűnik, hogy egyértelműen maga, egészen pontosan városa felé hajlott a keze. Az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. ben, amelyhez a debreceni Kéné zy kórház is tartozik, ugyan is úgy szerzett 50 százalékos részesedést, hogy 800 millió forint értékben részvényeket vásárolt a Hajdú Bihar Megyei Önkormányzattól. Informáci óink szerint a megyeszékhely önkormányzata ezt az összeget szeretné visszakapni. ■ A módosítás az utolsó pillanatban, a kormány ellenvetései ellenére került be egészség- ügyi törvénybe. A többi, gazdasági társasági formába n működő és államosított kórház volt gazdája viszont valószínűleg hoppon marad ez jogászaik, illetve veze tőik első reakciója. A Veszp rém Megyei Önkormányzat - mondta a kórház főigazga tója, Rácz Jenő - nem érintett, ahogy a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft. sem - jelezte Tóth László ügyvezető igazgató. Az egri Markhot Ferenc Kórház Kft. egykori tulajdonosa, a Heves Megyei Önkormányzat sem érintett, mert mint a többiek, alapítója volt a gazdasági társasában, és nem szerezte részesedését. ■ H. É. Deficitcél: eltérő vélemények Napokkal a határidő előtt még nincs BKV-szerződés BUDAPEST A kormánytól is függ a közlekedési társaság sorsa Most csak a 15 milliárdos támogatásról döntenek Három munkanap maradt arra, hogy megkössék a BKV új szol gáltatói szerződését, ám egyelőre csak ígéretek vannak arra, hogy sikeres lesz a tárgyalás. A Fővárosi Közgyűlés ma tartja utolsó ülését az új szerződés életbelépésének határideje előtt, de a napirendi pontok között csak annyiban szerepel a tömegközlekedési cég, hogy 15 milliárd forintos támogatást kap a társaság. A döntéshozók a kormány és a főváros meg egyezésére is várnak, amíg alá írhatják a szerződést. 2004. április végén lépett életbe a most még érvényes, nyolc évre megkötött szerződés, amely gyakorlatilag a cég £ £ A BKV működése már jó ideje csak egy hajszálon függ teljes működését, valamint a főváros és a BKV kapcsolatát szabályozta - ez jár le április 30-án. Két hete Tarlós István főpolgármester azt ígérte, még ebben a hónapban meg is kötik az új kontraktust. Erre már csak azért is szükség lenne, mert abban a megállapodásban, amelyet a főváros a BKV t hitelező bankokkal kötött a cég tartozásainak törlesztésére, azzal a feltétellel is kaptak halasztást, hogy határidőre aláírt szerződést tudnak bemutatni. Áthidaló megoldásként szóba kerülhet az is, hogy átmeneti szerződést írjanak alá - erre azért is nagy az esély, mert a BKV-nak is érdeke, hogy ne álljon le a tömegközlekedés -, igaz, a városvezetés végleges megállapodást ígért. Addig azonban valószínű leg a kormány véleményét is megvárnák. Elvileg persze az állam nélkül is el lehetne jutni az aláírásig, de a szabályozási környezet ismerete nélkül nem lenne érdemes. A kormány még a héten foglalkozhat Budapest és a fővárosi közlekedés ügyével, és dönthetnek arról, elfő gadják e a városvezetés által benyújtott finanszírozási kon cepciót. Ha elfogadják, akkor valószínű, hogy lesz szerződés is. Ha nem, akkor nagyon gyorsan ki kell találni egy B tervet a káosz elkerülésére. Ugyan a főpolgármester és a vele folytatott egyeztetéseken a kormányt képviselő Varga Mihály államtitkár egyaránt optimistán fogalmazott, a kon vergenciaprogram nem sok jót ígér a BKV nak. Jövőre 22 mii liárd forinttal, kevesebb mint harmadára csökkenne a cégre fordítható állami támogatás, a különbözetet pedig a dugódíj ból lehetne pótolni. A tervezetben leírták azt is: a kormány támogatja, hogy „a főváros a költségnövekedéseket, az inflá ciót követő díjemelési rendszert alkalmazzon”. Nem kizárt, hogy a bérlet ára hosszabb befagyasztás után átlépi a tízezer forintos határt. ■ Sz. I.
