Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-24 / 94. szám
2012. ÁPRILIS 24., KEDD BELFÖLD 5 NGM: nem veszítünk az uniós áfaperrel A MAGYAR KORMÁNY az Euró pai Bíróság előtt lévő ügyek ben áfaköltségekre nem számol el uniós forrást, így semmüyen visszafizetési kockázat nincs, a peresített összegek tekintetében a ma gyár költségvetés „pozitív kockázatot fut” - közölte a Nemzetgazdasági Minisz térium. Az Európai Bíróság szerdán hallgatta meg a feleket az említett ügyek tárgyalásán. Ezek lényege, hogy Magyarország az uniós támogatásokból megvalósu ló projektek áfáját is szeret né támogatható kiadásként elismertetni. ■ MTI Elemzői álláspont az Orbán-interjúról A munkát terhelő adók csők kentése kívánatos stratégiai cél, de csak akkor érdemes meglépni, ha ellentételez hető a költségvetési egyen súly romlása - vélekedett Kondrát Zsolt, az MKB és Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Szerintük „ellenoldalon” a kiadáscsök kentés lenne kívánatos, nem a bevételnövelés. Orbán Viktor kormányfő a Debreceni Televíziónak mondta, hogy a kormány a munkát terhelő adókat csökkenti, következő lépésben a járulékokat szeretné mérsékelni. ■ MTI EU-konform stratégiát sürget Csaba László Csaba László egyetemi tanár ÚJ, EU-KONFORM stratégiára van szüksége Magyaror szágnak, hogy beinduljon az egyensúlyőrző növekedés- jelentette ki Csaba László akadémikus, a „Földobott kő?, tények és tendenciák a 21. században” című kötet bemutatóján. A közgazdász szerint ebben számokat, felelősöket kell felsorakoztat ni, ezzel késésben van a kor mány. Hozzátette: a hazai stagnálás nem konjunktúra lis, az okok összetettek, így „az optimális adórendszer sem fogja megoldani a nem zet problémáját”. ■ MTI Háromhavi csúcson a csődkockázat január vége óta nem mért szintre, 600 bázispont közelébe emelkedett a pénteki londoni kereskedésben a magyar csődkockázati felár, a CDS. Londoni elemzők sze rint a globális kockázatvál lalási hajlandóság általános gyengülése mellett helyi tényezők - elsősorban az IMF- EU-tárgyalások elhúzódása- miatt drágulnak a csődbiztosítási kontraktusok. ■ MTI Elvándorló gyógyszerfejlesztések innováció A kiszámíthatatlan adók miatt húsz éve nem látott leépítés zajlik az ágazatban A gazdasági válság mellett a hektikus magyar adó- és kedvezményrendszer sem ösztönzi a gyógyszergyárak hazai kutatás fejlesztési tévé kenységét. A gyógyszeripari cégek így megfelelő ösztönző híján külföldre viszik ezeket a tevékenységeiket. Haiman Éva Mintegy kétharmadára esett vissza a gyógyszeripari fejlesz tések összege az egy évtizeddel korábbihoz képest: a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Nemzet- gazdasági Minisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal és a Deloitte Zrt. nemrég bemutatott kiadványa, a „Jelentés a vállala ti KFI helyzetéről” című dolgozat szerint a gyógyszeripari k+f ráfordítás 2010 ben csaknem 56 milliárd forintot tett ki. Ezek a befektetések a második évez red elején még meghaladták a 80 milliárd forintot. Ez azért fi gyelemre méltó, mert a gyógyszeripar hazánkban az egyik leginnovatívabb ágazat, a „k+f motorja”: évek óta stabilan a magánszektor kutatás-fejlesztési ráfordításainak csaknem 50, az évi 140 milliárdra rúgó összes k+f költségnek a 40 százalékát adja. Ráadásul 2010 óta sincs ok az örömre: az iparágat sújtó, európai szinten is példátlanul magas adók miatt szinte valamennyi gyógyszeripa ri cég arra kényszerült, hogy felülvizsgálja kiadásait. Ennek követ keztében, mint Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese fogalmaz, 2011 nyarán egy olyan leépítési hullám indult el az innovatív cégeknél, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa. Az AstraZeneca például, amely korábban Magyarorszá gon évente átlagosan 1,3-1,7 milliárd forintot költött klini kai vizsgálatokra, regionális k+f központját Budapestről Varsóba helyezte át. „A kiszámíthatatlanság, valamint a hatalmas mértékű elvonások nyilvánvalóan és egyértelműen csökkentik a gyógyszeripar innovációs haj landóságát” - vélekedik a Ma gyosz igazgatója, Ilku Lívia. Iparágak kutatás-fejlesztési kiadásai a nettó értékesítés arányában (nemzetközi adatok, %) Gyógyszeripar, biotechnológia ________ 15 ,9 Számítástechnikai szoftver üt 9,9 Számítástechnikai hardver 8,7 Autógyártás Elektronika 4,4 Repülési-és űripar 3,9 Összes ágazat — 3,5 Vegyipar Ipari mérnökség Hl 3,1 Élelmiszeripar |U Gáz- és olajipar |o,4 FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE Mint mondja, elvileg pályázati úton is elérhetők kutatás-fejlesztési támogatások, ezeket azonban több okból is csak nagyon kevesek tudják igény be venni a gyógyszercégek közül. A feltételek között sok esetben szereplő előírások, így például a gyors, egy éven belül elérhető k+f eredmény az orvosságok kifejlesztésénél jel lemző 12-13 éves innovációs periódus miatt nem értelmez hető. Ugyanígy nem működik a „biztos termék a fejlesztés végén” feltétel sem, hiszen egy fejlesztési folyamatban átlagosan 10 ezer molekulából egyből lesz a betegek számára elérhető készítmény. Tény, hogy - mint azt az ágazati szereplők panaszolják - az ösztönzőrendszer nem nevez hető túl stabilnak: a gyógyszer- iparra vonatkozó, kutatás-fej lesztést ösztönző szabályozás 2009 óta működik hazánkban. Ennek az lett volna a lényege, hogy a Magyarországon k+f-et folytató cégek, a különadóként befizetett jelentős teher ötödét, majd a teljes egészét levonhatták volna. (A gyógyszeripari különadó mértéke akkor 12 százalék volt, ehhez jött az orvoslátogatók után fize tendő fejenként 5 millió forint éves díj.) 2010 végén eltörölték ezeket az engedményeket, majd fél évre rá ismét módosították a rendszert: a különadót 12-ről 20 százalékra, az orvoslátogatói díjai pedig fejenként évi 10 millió forintra emelték. A 100 százalékos engedmény csak akkor volt érvényesíthető, ha a vállalat k+f ráfordító sa meghaladta a gyógyszerei zaknak és ezen keresztül az egészségügynek. Ezen felül a kiszolgáló iparágak, beszállítók számára a gyógyszeripari k+f további, mintegy 34 milliárd forintnyi bevételt biztosít. Mindezek azonban csak a hazai gyógyszercégekre vonatkozó adatok, az innovatív termékeket gyártó külföldi cégek ugyancsak tíz- milliárdokkal járulnak hozzá mind a kórházi, mind pedig az állami bevételekhez. után kifizetett tb-támogatási összeg 70 százalékát. Ha ennél kisebb volt, akkor az enged mény sávosan csökkent. Idén ismét megváltozott a szabályozás, maximum 90 százalékos engedmény vehető igénybe, de csak ha a cég k+f ráfordításai nagyobbak a gyógy szerei után kifizetett tb támogatás negyedénél, másrészről a kutatás fejlesztésben dolgozók közvetlen bérköltsége a támo gatás 3 százalékánál. 2013-tól pedig már nem lesz normatív ösztönző a gyógyszeripari kutatás fejlesztés területén, mely kompenzálná a magas elvonások miatti versenyhátrányt. Dávid Tamás szerint egy olyan progresszív ösztönzőrendszer nyújthatna megoldást, mely a kisebb magyaror szági k+f et is jutalmazná, és a költéssel arányosan növekedhetne az igénybe vehető adó kedvezmény mértéke. Mind ezek mellett mindkét szakmai egyesület vezetője fontosnak tartja, hogy az ösztönző finan szírozása ne terhelje az Egész ségbiztosítási Alapot, hiszen az iparpolitika és a betegek gyógyítása két külön terület. Években és milliárdokban is tízes nagyságrend ahhoz, hogy egy gyógyszert forgalomba hozatalra engedélyezzenek, átlagosan a következők kellenek: több tízezer gyógyszerjelölt molekula, preklinikai és klinikai fázisok hosszú sora, több mint 1,5 milliárd dollár és 12-13 év. Egy „gyógyszerjelölt” akár a legutolsó pillanatban is elbukhat, amikor már a kutatás-fejlesztésére szánt összegek 80-90 százalékát is elköltötték. gyógyszeripari k+f elképzelhetetlen jól képzett munkaerő nélkül. 2011-ben ezen a területen hazánkban több mint kétezren dolgoztak. Nem elhanyagolható hozzáadott értéket jelent a magyar egészségügy részesedése a gyógyszerkutatás egyik jelentős szeletét képező klinikai vizsgálatokból. 2008-ban - konzervatív becslés szerint is - 14-15 milliárd forint bevétele származott ebből a kórháAndor László: nem engedhet az Európai Bizottság EGYEZTETÉS Brüsszel a tárgyalások során tartani fogja magát a januárban megszabott forgatókönyvhöz Ma kezdődnek Orbán Viktor kormányfő brüsz- szeli tárgyalásai. A kilátásokról kérdeztük Andor Lászlót, az Európai Bizottság tagját. Elképzelhető, hogy az Európai Bizottság enged? Ami a kötelezettségszegé- si eljárást illeti: ha kiigazítani kell, akkor a tagállami jogot kell módosítani, nem az uni ósat. A hiteltárgyalással kap csolatban pedig a bizottságnak egy adott ponton - amikor második körben értékelték a magyar válaszokat - egy bölcs döntést kell hoznia. Andor László, a bizottság tagja Nyitrai-nem a netadóra „biztos vagyok benne: internetadó nem lesz” - közölte Facebook-oklalán Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a fejlesztési tárca volt infokommunikációért felelős államtitkára. a politikus arra reagált, hogy az Origó azt írta: a kormány adót vethet ki a telefon- és az internethasználatra. Továbbra is bizonytalan ugyanakkor a pénzügyi tranzakciós adó sorsa. a kormánynak az idén 150, jövőre 400 milliárd forintos lyukat kell betömnie a költség- vetésben. Nem lát tehát olyan gazdasági vészhelyzetet, amikor mégis hozzájárulnak a tárgyalás megkezdéséhez? A magyarországi hitel kérdé sével bizottsági üléseken nem nagyon foglalkoztunk. Röviden januárban, amikor a túlzott deficit és a kötelezettségszegési eljárások napirendre kerültek, ott megfogalmazódott, milyen feltételek teljesülése esetén kezdődhetnek meg a tárgyalások. Van tehát egy forgatókönyv, ehhez tartjuk magunkat. A kormány a hónap végéig ígérte a megújított tonvergenciaprogra- mot. Ez mit befolyásolhat? Valószínű, hogy a tárgyaló sok megkezdésével ez nincs összefüggésben, de nyilván összefügg majd az egyeztetés tartalmával. Vagyis hogy kőnk rétan milyen program végrehajtásához kéri Magyarország az unió és a valutaalap segítségét. Kommentálná az elmúlt hetekben Magyarországon felmerült adóötleteket? Az adópolitika tagállami ha táskör, másfelől az én területem a foglalkoztatás. Azt tartanám fontosnak, hogy a munkát terhelő adók csökkenjenek. Ez főleg azokra az országokra érvényes, ahol nagyon magas a munkanélküliség. ■ Gy. M.
