Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-23 / 93. szám

4 NAGYVILÁG Berlinnek is fájna Sarkozy bukása elnökválasztás Az államfő veresége módosíthatja az EU-t irányító páros irányvonalát is Berlinben minden bizony nyal már vizsgálják annak lehetőségét, hogy Angela Merkel kancellár miként tudna majd együttműködni uniós ügyekben a francia szocialisták ál 1 amfőj elölt jével, miután előrejelzések szerint Francois Hollandé legyőzi Nicolas Sarkozyt az elnökválasztáson. Kérdés, hogy a kancellár és Sarkozy szoros együttműködését kifejező Merkozy-tandem helyett beszélhetünk-e majd Merklande párosról is. Tar Gábor Minden idők legnépszerűtle­nebb hivatalban lévő állam főjeként vág neki a francia elnökválasztás vasárnap tar tandó első fordulójának Nicolas Sarkozy. A legfrissebb közvéle­mény-kutatási adatok szerint a konzervatív köztársasági elnök kihívója, a szocialista Francois Hollandé legalább 29 százalé­kos eredményt érhet el a vasár­napi fordulóban, míg a jelen­legi államfő 24 27 százalékos támogatottságra számíthat. A felmérések azt mutatják, hogy a május 6-i második fordulót - ahol csak a két legerősebb jelölt vehet majd részt pedig még nagyobb arányban, 56-58 százalékos szavazati aránnyal nyerheti meg Hollandé. ■ A két jelölt egymásra licitálva jelentette be: változtatna az Európai Központi Bank szerepén. Pedig Sarkozy az utóbbi he­tekben bevándorlóellenes, eu- roszkeptikus hangoktól sem mentes kampányt folytatott, hogy szavazatokat vonjon el a szélsőjobboldali Nemzeti Front tói. Legutóbb, a vasárnapi vá­lasztási nagygyűlésen Sarkozy azt mondta, hogy meg kell vál toztatni az Európai Központi Bank (EKB) mandátumát, hogy a jelenlegi helyzethez képest többet tudjon tenni a gazdasági növekedés ösztönzése érdeké­ben. Mint ismert, a frankfurti testület jelenlegi feladata az ár- stabilitás fenntartására szorít kozik. Sarkozy ezzel egy régi 3 százalék alatti hiány 2013-ra kiegyensúlyozott büdzsé 2017-re * az ELI fiskális paktumának újratárgyalása az EKB szerepének módosítása eurókötvény bevezetése az évi egymillió euró feletti jövedelmekre 75 százalékos adó az államfő és a minisz­terek fizetésének 30 százalékos csökkentése az üzemanyagárak 3 hónapra történő befagyasztása bizonyos esetekben nyugdíj már 60 éves kortól a jelenlegi 62 helyett Francois Hollandé m1 * Nicolas Sarkozy 3 százalék alatti hiány 2013-ra kiegyensúlyozott büdzsé 2016-ra az államháztartási aranyszabály alkotmányba foglalása az EKB szerepének módosítása az EU-büdzséhez történő francia hozzájárulás befagyasztása tranzakciós adó bevezetése augusztus­tól a részvényforgalomra a schengeni megállapo­dás felülvizsgálata a „Vásárolj európait” közbeszerzési EU-jogszabály elfogadása a bevándorlók számá­nak évi 100 ezer alá csökkentése vitát kívánt újraindítani, azon ban a politikai befolyástól füg getlen jegybanki modell elkö­telezett hívének számító Berlin azonnal elutasította az államfő felvetését. Sarkozy a javaslattal - amit már az előző 2007-es elnök- választási kampányában is felvetett - fő riválisa, Francois Hollandé vitorlájából kívánta a szelet kifogni. A szocialisták jelöltje ugyanis már hetekkel ezelőtt közölte, ha megválaszt­ják, törekedni fog az EKB sze­repének megváltoztatására. Hollandé azonban nemcsak az EKB mandátumának módosítá­sával, hanem az európai ügye két érintő egyéb javaslataival is a gazdasági növekedés be indítására fókuszált kampá nyában. Egyértelművé tette, hogy szakítana a Sarkozy és Angela Merkel német kancel­lár, a „Merkozy-tandem” azon törekvésével, amely az európai adósságválságot főként a tag­állami költségvetési politikák szigorításával kezelné. Hollandé átírná a Merko- zy-páros által életre hívott uni­ós fiskális paktumot. A Han­delsblatt német üzleti lapban megjelent interjújában közölte, hogy a legfeljebb 0,5 százalé­kos strukturális hiányt enge­délyező szerződést csak akkor ajánlja majd ratifikációra a parlamentnek, ha a paktumot kiegészítik a gazdasági nőve kedésre és a foglalkoztatás 1x3 vítésére vonatkozó pontokkal. A Reuters értesülései szerint Berlinben már vizsgálják azt, miként lehetne a Hollandé által említett szempontokhoz igazi tani a paktum szövegét anél­kül, hogy a fiskális szigorra vonatkozó pontok változnának. A szocialista jelölt a paktum azon pontja ellen is támadást intézett, amely német mintára azt írja elő, hogy a tagorszá­gok alkotmányában rögzíteni kell az adósságfékre vonatkozó aranyszabályt, szerinte ez csu pán „PR fogás”. Hollandé nem csupán az EKB, illetve a fiská­lis paktummal kapcsolatos né­zetei miatt húzhatja ki a gyufát Berlin szemében, hanem mert felmelegítette a Merkel által elutasított közös euróövezeti kötvény ügyét is. Mindenesetre Hollandé a kezdeti, az állam adósságok kamatainak közös ségesítésére vonatkozó tervek kel ellentétben már csak azt kívánja elérni, hogy eurókötvé- nyekkel finanszírozzanak uni ós, növekedésösztönző, munka helyteremtő beruházásokat. Hollandé nem véletlenül tet­te kampánya központi elemévé a növekedést és a munkahely teremtést: a francia GDP első negyedévben stagnált, élőt te 0,2 százalékkal bővült. Az utóbbi hónapokban emelkedő munkanélküliség elérte a 10 százalékot. Hiába konzervatívok mindketten, Chirac nem Sarkozyre szavaz majd NEM Jó ELŐJEL Sarkozy szá­mára, hogy a szocialista je­löltre fog szavazni elődje, a szintén konzervatív Jacques Chirac. Legalábbis erről szá­molt be a héten a korábbi ál­lamfő környezetére hivatkozó Le Párisién című lap. KÖZTUDOTT UGYANIS, hogy párthovatartozásuktól füg­getlenül baráti viszonyt ápol egymással Chirac és Hollandé. A lap szerint a volt elnök lánya és veje is Hollande-ra voksol. MELLETTÜK ÁTSZAVAZ majd Chirac három egykori mi­nisztere is. Sarkozy és Chirac viszonya még 1995-ben rom­lott meg, amikor a jelenlegi államfő Chirac helyett a má­sik jobboldali jelöltet, Édouard Balladurt támogat­ta az elnökválasztási kam­pányban. Miután Chirac megnyerte a választást, Sarkozy parkolópályára ke­rült, majd Chirac második elnöksége alatt már miniszte­ri posztot kapott. Ideiglenesen lélegzethez jutott Spanyolország aukció Az olcsó EKB-hitel segítségével vásároltak be kötvényekből a helyi kereskedelmi bankok Bár a hét eleji aukcióhoz ha­sonlóan relatív sikerrel zárult a tegnapi spanyol kötvénykibo­csátás, ez csak átmeneti meg könnyebbülést jelent a hispán gazdaságnak szakértői vélemé­nyek szerint. Pozitívum, hogy a tegnapi aukción ismét jelentős kereslet mutatkozott a papi rokra: a tízéves lejáratúak ese­tében 2,4, a kétéveseknél 3,3 százalékos túljegyzést regiszt ráltak a korábbi 2,2, illetve 2-szeres túljegyzés után. így a kincstárnak sikerült túlteljesí tenie 1,5-2,5 milliárd euró kö­zötti bevételi tervét: 2,54 milli árd folyt be az államkasszába. Az már kevésbé jó hír Mad­rid szempontjából, hogy - mint az várható volt - a befektetők csak növekvő kamatokéit cse rébe hajlandóak refinanszíroz ni az államadósságot. A tízéves kötvények hozama a legutóbbi 5,4 százalékról 5,788 százalék ra ment fel igaz, ez még min­dig alacsonyabb a másodlagos piacokon délelőtt regisztrált 5,8 -5,9 százalékos hozamnál -, a kétéves papírok pedig 3,463 százalékkal keltek el. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a kibocsátás sikere komoly részben a spa nyol bankoknak köszönhető, amelyek az Európai Központi Bank likviditásjavító intézke­dései keretében „osztogatott” olcsó hiteleket fektették be jól Bevásároltak a pénzintézetek kamatozó spanyol kötvények be. Ez a tendencia már koráb­ban is megfigyelhető volt, és valószínűleg ennek is köszön hető, hogy februárban a spa nyol adósság csaknem hatvan A tízéves spanyol államkötvények hozama (a másodlagos piacon, százalék) 6,2 .................................................. sz ázaléka már hazai kezekben volt - két hónappal korábban még csak ötven százalék volt ez az arány. Az EKB programjai fon tos szerepet játszottak abban is, hogy Spanyolországnak mostanra sikerült „összekala poznia” az idei évre tervezett kötvénypiaci bevételek felét. Szakértők azonban egyre több jelet látnak arra, hogy már kezd halványulni ezeknek a programoknak a hatása. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormány által kezelendő prob­lémák - 23 százalék feletti munkanélküliség, gazdasági recesszió a közeljövőben sú lyosbodhatnak. ■ W. B. 2012. ÁPRILIS 23., HÉTFŐ LAPSZEMLE Banki tiltakozás a kormánytervek ellen TILTAKOZIK A cseh bank szövetség (CBA) a pénzügy­minisztérium takarékossági terve ellen. Ez arra köte­lezne számos intézményt, tartsák pénzüket a nemzeti bankban. A lépés a bank szövetség szerint 100 milli árd koronától, 1200 milliárd forintnyi pénztől fosztaná meg a kereskedelmi banko­kat, amelyek kevesebb pénzt tudnának kihelyezni. Az EKB-nak nem tetszik az új szabály A BOLGÁR NEMZETI BANK Után az Európai Központi Bank is bírálja azt a kormány által beterjesztett törvényjavas­latot, hogy állampapírok vásárlására kényszerítsék a későbbi nyugdíjak fedezeté­re létrehozott Ezüst Alapot. A nemzeti banknál elhelye­zett pénzből fokozatosan növekvő arányban 2016-ig 70 százalékig lehetne állam papírokat venni. Az EKB kifogása, hogy az alap által vásárolható papírokat nem kell minősíteni, míg a többi papírnak befektetési fokoza túaknak kell lenniük. krónika Uniós pénzt vennének el Romániától is öt ágazati operatív progra­mot függeszthet fel az EU, ha Bukarest nem alkalmaz június végéig bizonyos kol­lekciós intézkedéseket - je lentette ki Leonard Orbán román európai ügyekért felelős miniszter. Szerinte a környezetvédelmi, a közle­kedési, a regionális fejlesz­tési, a versenyképességet növelő és a humánerőforrás fejlesztését célzó programok vannak veszélyben. Az Eu­rópai Bizottság korábban hiányosságokat fedezett fel utóbbi program ellenőrzési rendszerében. 3tHfssa#|fra Egyre többen olvasnak újságot interneten A NYOMTATOTT NAPILAPOK in ternetes honlapját felkereső olvasók száma egy-egy átla gos napon 2009 és 2011 kö zött 50 százalékkal 6 millió főre emelkedett. A kiadói szövetség elemzéséből az is kiderül, hogy az olasz napi­lapok bevétele 2011 ben 2,2 százalékkal csökkent, ezen belül a hirdetési bevételek 5,7 százalékkal estek. A napilapok bruttó operatív eredménye 151 miihó eu róról 2011-ben 106 millióra esett. }|rw „iwiirr Áittog Sokba kerül az atomenergia elhagyása Svájcnak egy most elkészült kormányzati elemzés szerint 2050-ig legalább 30 milliárd frankjába kerülne az atom energia teljes elhagyása. Eb be az összegbe beleértendők a megújuló energiatermelés re fordított, továbbá a lakó­épületek modernizálására fordítandó állami támogatá­sok is.

Next

/
Thumbnails
Contents