Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-20 / 92. szám
4 2012. ÁPRILIS 20., PÉNTEK ORSZÁG-VILÁG Fokozatosan vezetik be a kórházak központosított gyógyszerközbeszerzését Állampolgársági törvény módosítás Starovic Tibor (MTI) Pozsony. A szlovák állampolgársági törvény tervezett módosítása az állampolgárság megszerzésének körülményeitől teszi majd függővé a szlovák állampolgárság megtartását, nem pedig attól, hogy az adott szlovák állampolgár mely másik országban szerzett még állampolgárságot - adta hírül Robert Kalinák belügyminiszter közlésére hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hír- ügynökség csütörtökön. A szlovák belügyminiszter Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes azon bejelentésére reagálva nyilatkozott, miszerint Magyarország az összes nemzetközi fórumon lépéseket tesz, amennyiben Szlovákia úgy javítja ki az állampolgárságról szóló törvényét, hogy az ugyan ne „károsítsa” azokat a szlovák állampolgárokat, akik kérvényezik egy másik ország állam- polgárságát, ám Magyarország viszonylatában továbbra is érvényben maradjon. Robert Kalinák szerint a módosítás lényege az lesz, hogy a szlovák állampolgársági törvény, egy másik ország állampolgárságának megszerzését - a szlovák megtartása mellett - ahhoz köti majd, hogy az érintett személyek állandó lakhellyel rendelkezzenek abban az országban, ahol új állampolgárságot szereznek. Amennyiben az új állampolgárságot szerző személy tehát állandó lakhellyel rendelkezik majd, a törvény értelmében nem vesztené el szlovák állampolgárságát sem. Robert Kalinák szerint az állandó lakhely intézménye egy egész sor - a másik országban szerzett - kötődést feltételez. Hozzátette: általános jelenségnek számít az is, hogy az állandó lakhelyre való bejelentkezés esetén a fogadó ország igazolást kér az adott személytől arról, hogy az megszüntette állandó lakhelyét abban az „anyaországában.” Robert Kalinák rámutatott: a szlovák belügyi tárca által kidolgozandó első öt törvényi norma között lesz az állampolgársági törvény említett módosítási tervezete. A jogszabály módosítás tervezetének kidolgozását Robert Kalinák szerint a tárca azonnal elkezdi, amint a szlovák törvényhozás bizalmat szavaz Robert Fico kormányának. Az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkára szerint fontos az országos közbeszerzés, de ez nem jelenti azt, hogy az év végére valamennyi hatóanyagra vonatkozóan országos közbeszerzés lesz érvényben. Hankó Balázs egy csütörtöki, budapesti konferencián azt mondta: a rendszert előbb egy kisebb, de jól definiált hatóanyagkörben tesztelik, majd fokozatosan terjesztik ki. Budapest Beneda Attila, az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke, az OGYTT társelnöke a központosított gyógyszer- és orvostechnikai közbeszerzésről szóló tanácskozáson kiemelte: tevékenységük kezdetén még nem látták, hogy a Széli Kálmán Terv rá fog nehezedni a gyógyszerkasszára. Jelenleg műiden innovatív, hatékonyságot növelő módszert be kell vetniük annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló forrásokból biztosítsák a leggazdaságosabb és a legbiztonságosabb gyógyszerellátást - tette hozzá. Az egyik ilyen intézkedés, amelynek révén az államtitkárság jelentős megtakarításokra számít, a kórházak központosított gyógyszerközbeszerzése. Ebben jelentős szerepe lesz az OGYTT-nek, amely a közelmúltban tartotta alakuló ülését. A gyógyszerterápiás tanács legfőbb feladata az lesz, hogy kialakítson egy egységes országos kórházi gyógyszeralaplistát, emellett szakmai és gazdasági szempontok alapján folyamatosan elemzi és értékeli a kórházi gyógyszerfelhasználást, s az országos kórházi gyógyszerközbeszerzések szakmai előkészítéséért és értékeléséért is felel majd - ismertette Beneda Attila. A központosított gyógyszer-közbeszerzési eljárás lebonyolításáért a Gyógyszerészeti és Egészség- ügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), azon belül is az Egészségügyi Szolgáltató Zrt. lesz felelős. Drexler Donát a cég vezérigazgatója kifejtette: a zrt. gazdasági társaság, de 100 százalékban állami tulajdonban, a GYEMSZI fenntartása alatt áll. Ennek megfelelően nem a profitra törekednek, a közbeszerzési eljárások során a cél a maximális verseny kialakítása az ellátásbiztonság garantálásával. Műit elmondta, a tervek szerint az Egészségügyi Szolgáltató Zrt. négy területen fejtene ki gazdasági tevékenységet, az egyik az egészségügyi centralizált közbeszerzések lefolytatása. Ehhez kapcsolódóan már dolgoznak a központosított közbeszerzés modelljén, valamint az érintett termékek és szolgáltatások körének meghatározásán. A közbeszerzések mellett a zrt értékesítéssel is foglalkozna, szerepet vállalna az ágazati informatikában, továbbá bekapcsolódna és „igen aktív” szerepet vállalna az egészségturizmusban is. Mindezt annak érdekében tenné, hogy teljesítsék a legfontosabb feladatot: az ellátórendszer piac- képességének a fenntartását - közölte Drexler Donát. Martonyi a magyar PRT megszüntetéséről Brüsszel. Az afganisztáni magyar tartomá- fenntartásáért viselt felelősséget - közölte a rozatán, amelyen a május 20-21-én tartandó nyi újjáépítési csoportot (PRT) a tervek szerint magyar külügyminiszter csütörtökön Brüsz- chicagói NATO-csúcsot készítették elő. Ami az annak a folyamatnak a negyedik szakaszában szélben az MTI-nek adott nyilatkozatában. afganisztáni menetrendet illeti, Martonyi megszámolják majd fel, amelynek során a NATO Martonyi János előzőleg részt vett az atlanti erősítette: az ISAF harcoló alakulatait 2014 vévezette nemzetközi haderő (ISAF) fokozatosan szövetséghez tartozó országok külügy- és vé- géig vonják ki. Az átadási folyamatban már átadja az afgán kormányerőknek a biztonság delmi minisztereinek kétnapos tanácskozásso- megkezdődött a harmadik szakasz. Útra kelünk Budapest Az első negyedévben közel 40 százalékkal nőtt az online belföldi szállásfoglalások száma, a hosszú hétvégék pedig tovább élénkíthetik a hazai turizmust, ám a kereslet az alacsonyabb árkategóriájú szállástípusok irányába tolódott el a Szallas.hu online szálláskereső oldal adatai szerint Az első negyedévben a hotelek, apartmanok, vendégházak és panziók átlagon felüli növekedést könyvelhettek el: míg tavaly az első félévben az online foglalások 64 százalékát tették ki ezek a szállástípusok, arányuk az idei évre 69 százalékra emelkedett, míg a drágább árfekvésű szállodai foglalások 34 százalékról 30 százalékra estek vissza.- Ez annak ellenére is így van, hogy az alacsonyabb kategóriákban nagyobb volt az áremelkedés 2011-ről 2012-re, ugyanakkor a vendégek még így is átlagosan 2045 százalékot tudnak spórolni a szálláson, ha hotel helyett apartmanba vagy vendégházba foglalnak - mondta Rácz István, a Szallas.hu csoport marketing vezetője. Csak a hoteleket vizsgálva is megfigyelhető, hogy az alacsonyabb árfekvésű szállástípusok felé tolódik el a kereslet: míg a kétcsillagos szállodákba irányuló online foglalások száma több mint 70 százalékkal nőtt, addig a három- és négy- csillagos szállodák már csak mintegy 15 százalékos növekedést tudtak elérni, az ötcsillagos hotelek forgalma pedig közel 30 százalékkal visszaesett a szállásportál adatai szerint Míg tavaly csak öt hosszú hétvége volt, addig az idén kilenc 3- 4 napos ünnep lesz. A Szallas.hu online kutatása szerint ez a belföldi turizmust tovább élénkítheti: a megkérdezettek 51 százaléka szívesen utazik ilyenkor belföldre, további 3 százaléka pedig külföldre indul egy-egy hosszú hétvégére. Elsősorban a 35 év alattiak kelnek útra ilyenkor, az idősebbek otthoni pihenésre használják ki az időt a felmérés szerint A Szallas.hu felmérése a tavaly és idén az első negyedévben rögzített online foglalások, illetve a - hosszú hétvégékkel kapcsolatos adatok - az oldal 2012. február 24. és március 2. között végzett online kérdőíves kutatására alapul. Az 1049 fő részvételével lebonyolított kutatás a legfontosabb tendenciákat tárta fel, de nem tekinthető reprezentatívnak. Médiaszabályozás módosítása A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tudomásul vette az Alkotmánybíróság (Ab) döntését, és annak értelmében előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti a médiaszabályozás módosítását, amelyet még májusban megszavazhatnak a képviselők - közölte a tárca sajtóirodája az Ab médiaszabályozásról kiadott határozatára reagálva csütörtökön az MTI-vel. Budapest Az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán tájékoztatta az MTI-t, hogy egyhangúlag meghozott határozatban utasította el a kormány indítványát, amely a nyomtatott és az internetes sajtótermékek felügyeletével kapcsolatban az alaptörvény értelmezését kezdeményezte. A kedden meghozott határozat szerint az indítványban feltett kérdések az Ab alaptörvény-értelmezésre irányuló hatáskörében nem válaszolhatók meg, eldöntésük a törvényhozó felelősségébe tartozik. Közleményükben emlékeztettek: a kormány nevében a közigazgatási és igazságügyi miniszter - utalva a nyomtatott és az internetes sajtótermékek felügyeletét érintő, tavaly decemberben meghozott Ab-határozatra - azt indítványozta, hogy a testület két kérdésben értelmezze az alaptörvény véleményszabadságról szóló IX. cikkének (2) és (3) bekezdését. Az indítvány szerint az egyik alkotmányjogi kérdés az, hogy a sajtótermékek felügyeletét ellátó szerv részletes szabályai körében a törvényalkotónak a sajtótermékekre vonatkozóan meg kelle állapítania bizonyos közigazgatási jogi jellegű kötelezettségeket. A másik kérdés arra vonatkozott, hogy a 2012. május 31-i hatállyal korábban megsemmisített média- és hírközlési biztos intézménye önmagában sérti-e a sajtószabadságot, vagy csupán a biztos hatáskörének és jogosítványainak a korábbi konkrét szabályozása nem felelt meg az alaptörvénynek. Az Ab megállapította, hogy alaptörvény-értelmezési hatáskörének jelenlegi szabályozása összhangban van a korábbi alkotmányértelmezési hatáskörében kidolgozott szempontokkal. A testület ezt a hatáskörét megszorítóan értelmezte, mert úgy ítélte meg, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy az Ab magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is. A testület kifejtette: az a kérdés, hogy az alaptörvény véleményszabadságról szóló cikkéből eredően létre kell-e hozni szervet a sajtótermékek felügyeletére, nem dönthető el az alaptörvény értelmezni kért szabálya alapján. A kérdés a tartalma szerint általános törvényhozási kötelezettség levezetésére irányul. A sajtótermékek felügyeletét ellátó külön szerv létrehozásáról való döntés és jogosítványainak a meghatározása a törvényhozó hatáskörébe tartozik. A konkrét jogszabályi megoldások alaptörvény-ellenességét azonban az Ab vizsgálhatja. A határozat szerint az a kérdés, hogy a média- és hírközlési biztos intézménye újraszabályozható-e, az alaptörvényből közvetlenül nem vezethető le. Ha a törvényhozó úgy dönt, hogy a jogintézményt fenntartja, annak alaptörvénnyel való összhangja csak konkrét hatásköreinek ismeretében, a konkrét jogszabály vizsgálata alapján dönthető el. . Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter március 21-én jelentette be, hogy a kormány az Ab-hez fordul, hogy részletes értelmezést kérjen arról a határozatról, amely alkotmányellenesnek minősítette a médiaszabályozás több pontját. Közölte, amint megkapja a kabinet a testület válaszát, a parlament elé terjeszti a médiaszabályozás módosítását, hogy azt május végéig elfogadhassa a Ház. Az Ab tavaly decemberben ítélte alkotmányellenesnek a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól-szóló, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény egyes rendelkezéseit, a megsemmisítés időpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg.
