Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-19 / 91. szám
8 BELFÖLD 2012. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK Kardeván Endre: Export csak a nagy cégektől várható A fővárosé lesz a vízművek Budapest Tizenötmilliárdot fizet a város, nem várható vízdíjemelés hungarikumok A belső piac visszaszerzése mellett a Nemzeti vidékstratégiában foglalt prioritások egyike az export- lehetőségek visszaszerzése - mondta Kardeván Endre a hungarikumtörvényről rendezett konferencián. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára hozzátette: szükség van az egyedi kisgazdaságokra, de nem szabad megfeledkezni a nagyobb élelmiszer termelőkről sem, mivel az export erősítése csak tőlük várható. ■ A hungarikumbizottságban több tárca, de a MÁÉRT Is képviselteti magát. A nemrég elfogadott hungari kumtörvénytől azt várják, hogy a megszerezhető védjegy versenyelőnyt biztosít a magyar termékeknek mind a belső, mind a külső piacokon. Kardeván J hangsúlyozta: hungarikumnak természetesen nem csak élelmiszerek minősülhetnek, hanem minden olyan szellemi, anyagi termék, eljárás, amely csúcsmi nőséget képvisel, jellegzetesen magyar, és amelyet a hungari kumbizottság annak minősít. A hungarikumbizottságban nem kapnak helyet a társadal mi szervezetek, mert úgy ke zelhetetlenül soktagú lett volna a testület ezt már Gyaraky Zoltán, a tárca főosztályvezető je mondta az eseményen. A bizottságban ugyanakkor ott lesz több minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Szel lemi Tulajdon Nemzeti Hivata la, és két fővel - képviselteti magát az Országgyűlés, valamint három taggal a Magyar Állandó Értekezlet is. A bizottság titkársági feladatait a VM látja majd el tette hozzá Gyaraky, aki szerint erre elsősorban azért van szükség, mert egy önálló intézmény fenntartása túlságosan költséges volna. Ezen felül - mivel az értékek összeírása a minisztériumokat leszámítva önkéntes rendszerben zajlik, ma még nem felmérhető a hungari kummá nyilvánítással járó feladatok mennyisége sem kö zölte a főosztályvezető. ■ B. L. . A francia Suezzel 1996-ban kötött szerződést a főváros, akkor 16,5 milliárd forintért vásárolták meg a Fővárosi Vízműveket Előzetes megállapodást kötött Budapest a Suez Environnement vezér- igazgatójával a Fővárosi Vízművekről. A megállapodás azonnal hatályba lép, amint a Fővárosi Közgyűlés ráltólint - jelentette be Tarlós István főpolgármester. Sztojcsev Iván Nem változott az utolsó tárgya lásokon a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának ára: 15,1 milliárd forintért kapja meg a főváros a tulajdont. Ebben benne van egy 2,537 milliárdos tartozás az OTP Bank felé, további 3,844 müliárdos tőketartozás egyéb feleknek, valamint az első negyedéves, 469 milliós me nedzsmentdíj. Annak idején 16,5 milliárd forintért adták el a céget - igaz, ez 1997-ben történt, vagyis az inflációval is számolva jóval kevesebbért lehetett most visszavásárolni. A határidő május 8., a felek köte lezettséget vállaltak arra, hogy eddig a napig megkötik az adásvételi szerződést és átesnek minden egyéb, az átvétel hez szükséges jogi procedúrán. A város akkor is minimum 6,5 milliárdot nyerne, ha nem számolnának az inflációval, amikor a menedzsmentdíjakról gondolkoznak - mondta Tarlós. A főpolgármester sajtótájékoz tatóján többször is a menedzsmentdíjat emelte ki arról beszélve, miért tartja „rendkívül pozitívnak” a megállapodást. Mégis, a Suez vezérigazgatója is külön köszönetét fejezte ki a tárgyalások légköréért - emelte ki. Külön hangsúlyozta azt, hogy a mostani, Magyarországgal szemben egyre fagyosabb nem zetközi környezetben rendkívül fontos volt, hogy üzleti tárgyaláson sikerült megállapodni. a föld másik felén a néhány évvel ezelőtti pécsi vízműügyhöz több ponton feltűnően hasonló eset borzolja a kedélyeket. ARGENTÍNÁBAN a kongresz- szus Cristina Fernández elnök javaslatára úgy döntött, államosítja az ország legnagyobb olajtársaságát, az eddig többségi spanyol kézben lévő YPF-et. A tulajdonosokat fizikai erővel kizárták a cég székházából. Az argentin elnök szerint a kiebrudalt Repsol miatt lett veszteséges az Tarlós nem nevesítette Pécset, ám az üzenet egyértelmű volt: rendkívül sokat ártott volna a város és az ország nemzetközi hírének is, ha a baranyai megyeszékhely vízmüvének - peres ügyvédeket és biztonsági szolgálatokat is bevonva lezaj lőtt - átvételéhez hasonlóan jár tak volna el Budapesten. Kulcskérdés az átvétel finanszírozása: a fővárosi költségvetés hiánya már most is nagy, a BKV kapcsán csak azzal sike rült elhárítani a csődveszélyt, hogy megegyeztek a bankókkal a 60 milliárdos idei törlesztés átütemezéséről. Tarlós szerint YPF, a spanyolok állítják, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak okozták a bájt. A MADRIDI KORMÁNY közölte, támadásnak tekinti az államosítást, és az Európai Unió képviselői is igyekeznek meggyőzni Argentínát. Becslések szerint ötmilli- árd dollárt érnek a most átvett részvények. Ez világszerte a legnagyobb államosítás azóta, hogy az orosz állam saját kezébe vette a Jukoszt még az előző évtized elején. A Fővárosi Vízművek Zrt. tulajdonosi köre (tulajdonosi hányad, százalék) Fővárosi Önkormányzat 73,6 Hungárlavíz Zrt.* 23,65 Suez Environnement S.A. 0,87 RWEAqua GmbH 0,84 Budapest környéki települések önkormányzatai 1,04 *A SUEZ ÉS AZ RWE KÖZÖS PROJEKTSZERVEZETE FORRÁS: FŐVÁROSI VÍZMŰVEK azonban a vételár túlnyomó részét maga a vízművek és a fő város többi közszolgáltató cége kitermeli, sőt, már kitermelte. „Messze a legkisebb részét” az árnak hitelből kell fedezni, ám az a főpolgármester szerint annyira kis hányada a teljes vételárnak, hogy „a bolondnak is megérné”. A főváros felkészült a vízművek menedzselésére a főpolgármester szerint, jelen pillanatban pedig nem gondolkoznak vízdíjemelésben. Nem kizárt az sem, hogy más visszavásárlárokkal is megpróbálkozik a főváros. „Van okunk rá, hogy felülvizsgáljuk a csatornázási művekkel kötött szerződést” mondta Tarlós. Elképzelhető, hogy általában és részletesen is felülvizsgálják a privatizációs szerződéseket, a városnak jogában áll áttekin teni, milyen szerződéseket örö költ meg fogalmazott. Botrány az államosítás miatt Sok még a kérdőjel a béremelés fedezete körül EGÉSZSÉGÜGY A kórházak a kötelező fizetésremelésre sem kaptak többletforrást Várhatóan július 1-jén lép ha tályba egészségügyi tevékeny ség végzéséről szóló törvényt módosítása, amely jogszabályi szinten biztosítja az egészségügyi dolgozóknak beígért béremelést. Az elvileg au gusztustól esedékes, januárig visszamenőleg érvényes bér emelés fedezeteként a szakái lamtitkárság két forrást jelölt meg. Egyrészt a chipsadó tervezett 20 milliárdos bevételéből 15, másrészt az egészségügyi intézményrendszer átalakításából ugyancsak 15 milliárd forintot. A népegészségügyi termékadó bevételei az év első két hónapjában 702,6 millió fo rinttal, 3,5 százalékkal marad nak el az időarányosan tervezettől. A Magyar Kórházszövet ség elnöke szerint ráadásul az államosítás nyomán tervezett átszervezések és központosított közbeszerzések az idén még egészen biztosan nem fognak megtakarítást eredményezni. Rácz Jenő szerint nem csupán a béremelés fedezetével van gond. A kórházak nem kaptak pluszforrást a köte lező minimálbér, illetve a bérminimum emelésre sem. Csak ezt a két tétel eléri az g intézmények bérjellegű ki | adásainak 5 százalékát, ami § a 617 milliárdos kórházi és 5 rendelőintézeti kasszából a £ költségeknél 60 százalékos Rácz Jenő: A fedezettel van gond arányban figyelembe véve a bérkiadásokat 18 milliárd forint körüli összeget jelent. A béremelésről szóló kor mányhatározat alapján még az is feltételezhető, hogy ahhoz nem számítanak pluszforrásra. Az ugyanis arra hatalmazza fel a nemzeti erőforrás minisztert, hogy „a gyógyító megelőző ellá (ás területén rendelkezésre álló 30,55 milliárd forintot fordítsa béremelésre”. Havi majdnem bruttó ezer forinttal kerestek kevesebbet tavaly az egészségügyi dolgozók, mint egy évvel korábban - derül ki a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet legújabb adataiból. Ennek oka, hogy a közszférában foglalkoztatottak 2010-ben kétszer kaptak rendkívüli keresetkiegészí tést, fejenként összesen 98 ezer forintot. Miközben az orvosok net tó keresete 7 százalékkal (ha vi 14 ezer forinttal) nőtt, a szakdolgozóké 2,6 százalékkal csökkent, míg az egyéb egészségügyi foglalkoztatottak ugyancsak kevesebbet kaptak, 3,7 százalékkal. Az egészség- ügyiek bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaság átlagától is elmarad, az előbbitől több mint 35 ezer forinttal (16 százalék), az utóbbitól csaknem 23 ezer forinttal (11 százalék). ■ H. É. HÍRSÁV Csődkockázat: kilencedik az ország a világ tíz legkockázatosabb államadósa közül öt az Euró pai Unió tagja a legnagyobb londoni adósságpiaci adat szolgáltató csoport, a CMA DataVision most megjelent első negyedéves összesítése szerint. A listáról az adós ságrendezés miatt lekerült Görögország, az első tíz helyezett ország így sorrendben Ciprus, Portugália, Pakisztán, Argentína, Ukrajna, Venezuela, Írország, Egyiptom, Magyarország és Spanyol ország. Magyarország tavaly is a küencedik helyen állt a rangsorban. ■ MTI Költségvetési Tanács változó jogkörrel A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCSNAK egy napja lesz a költség- vetési törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatok véleményezésére az államadósság szabály szempontjából; ha nem mond semmit, az támogatást jelent - ez áll a hétfőn elfogadott, az Ország gyűlésről szóló törvényben. Ha a tanács a hozzájárulását nem adja meg, a szavazást el kell halasztani. Ekkor a kormány olyan módosító ja vaslatot köteles benyújtani a költségvetési törvény javaslathoz, amelynek ered ményeként az a megfelel az államadósság-szabálynak. Ebben az eljárásban más módosító javaslat nem nyújt ható be. ■ MTI Origó: Lázár János válthatja Varga Mihályt FELLEGI TAMÁST Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár válthatja a kormányban - értesült az Origó. A hírportál szerint ő felelhet majd a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokért. Varga helyére Lázár János kerülhet, a Fidesz frakció új vezetője így Rogán Antal lehet. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter utódja Balog Zol tán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár lehet a poszton. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár lehet. A kormányzat nem kommentálta a híreket. ■ MTI ÁSZ: drasztikusan növekvő hitelállomány JELENTŐSEN ROMLOTT az ön- kormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között, a középszintű helyhatóságok és városok bevétele 4 százalékkal csők kent, miközben nőttek a hiteleik: a folyószámlahitel napi átlagos állománya 47 milliárdról 61,8 milliárd forintra, az összes szállítói állomány 85-ről 105 milliárd forintra összegezte az Álla mi Számvevőszék a vizsgálati eredményeket egy konfe rencián. A pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezett ségek 2010 ben 2007-hez képest a fővárosnál 8,8, a megyei önkormányzatoknál. 143, a megyei jogú városok nál 100 és a városoknál 92 százalékkal nőttek. ■ VG
