Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-18 / 90. szám

8 .2012. ÁPRILIS 18., SZERDA Kiemelt státust kap az államtól a Gyulai Húskombinát kezdeményezés Kiemelt válla lat lesz a Gyulai Húskombinát, a társaság megmentésére ké­szített tervezetet Fazekas Sán­dor vidékfejlesztési miniszter a kormány elé fogja terjeszteni - adta hírül Budai Gyula. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a tu­lajdonosokat képviselő Kovács Lajossal a NAGISZ Zrt. el nök-igazgatójával - és Ruck Já­nossal, a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatójával tárgyalt Budapesten a szaktárcánál a nehéz helyzetben lévő cég állami megsegítéséről. A köz­lemény szerint Fazekas Sándor miniszter kezdeményezni fog­ja, hogy a kormány nyilvánítsa stratégiailag fontos, kiemelt vállalattá a Gyulai Húskom­binátot. Ezután kerülhet sor a konkrét lépések kidolgozására, amelynek során részletes szak­mai gazdasági egyeztetés zaj lik majd le a tulajdonosok, a hitelezők, az állam képviselői és a további érintettek között. ■ Ruck János vezérigazgató szerint védelmet jelent a stratégiai kiemelt státus a cég számára. „Az, hogy a Gyulai Húskom binát a stratégiailag kiemelt jelentőségű cégek közé tarto­zik, mindenképpen egyfajta védettséget jelent. Azok a vál­lalatok kapják meg ezt a minő sítést, melyek nem csupán a térség, de az ország gazdasági tevékenysége szempontjából is fontosak" - mondta el érdeklő­désünkre Ruck János, az 1868- ban alapított gyulai húsipari vállalkozás vezérigazgatója. A cégvezetőtől megtudtuk, a hétfői megbeszélésen - ame lyen jelen volt Kovács József, a térség országgyűlési képvi­selője is - a felek áttekintették a húskombinát elmúlt éveinek tevékenységét, pénzügyi hely­zetét. Felmerült az is, hogy kitörési pont az exportpiac erő sítése lehet, ezt viszont a likvi ditási nehézségek gátolják. Ruck János hozzátette: a tárca megvizsgálja, milyen eszközökkel segítheti a cég megmentését, ehhez pedig további egyeztetések, elemzé­sek szükségesek. Mindennek fontos feltételé Fazekas Sándor kezdeményezése. ■ Gajdács E. Bevételnövelés ► banki tranzakciós adó ► elektronikus útdíj ► áfaemelés (?) I­o Un £ BELFÖLD ► gyógyszerkassza csökkentése ► közösségi közlekedés: vonalak megszün­tetése, kedvezmények visszavonása Kiadáscsökkentés ► minisztériumi zárolások ► önkormányzati rendszer racionalizálása H EU-konform lépéseket vár a piac konvergenciaprogram Ad hoc megoldásokkal nagyon nehéz visszaszerezni a bizalmat Napokon íréiül kiderülhet, milyen intézkedésekkel próbálja visszaszerezni a kormány a nemzetközi szervezetek és piac kissé megingott bizalmát. Csaba Ferenc A konvergenciaprogram fogad­tatásán nem csupán az IMF-tár- gyalások folytatása és a befa gyasztott kohéziós alapok „felol­vasztása” múlhat, de befektetői bizalmának visszaszerzésével hozzájárulhat a magyar gazda ság egyik legnagyobb problé­májának, a növekedési poten ciál erodálódásának megoldá sához is. Nem vár elsöprő sikert a kon­vergenciaprogramtól Gárgyán Eszter, a Citi budapesti elem­zője, aki szerint a kiadáscsök kentő intézkedések sorában a már korábban bejelentett mi nisztériumi zárolások mellett a gyógyszerkassza és a közös­ségi közlekedés támogatásé nak csökkentése szerepelhet, a bevételeket pedig feltehetően a pénzügyi tranzakciós adó mel­lett az elektronikus útdíj beve zetésével tervezi növelni a kor­mány. Ezeknek borítékolhatóan nem lesz kedvező a fogadtatása - a minisztériumi zárolások e- setében kétséges a teljes körű végrehajthatóság, a tranzak­ciós adó miatt pedig csökken­het a magyar bankrendszerben a szabad likviditás , ami to­vább ronthatja az IMF-fel való • megállapodás esélyét, és növeli annak kockázatát, hogy az Eco- fin júniusban nem vonja vissza a kohéziós alapok részleges be­fagyasztásáról hozott döntését. Mindez rossz pillanatban, ak kor érné a magyar gazdaságot, amikor kissé inog a befektetők bizalma a magyar eszközök iránt: a kötvényhozamok emel kednek, a forint pedig gyengül az euróhoz képest. Gárgyán Eszter szerint nem kellene tar­tani egy esetleges erőteljesebb kiigazításnak a GDP-re gyako­rolt negatív hatásától - az ala­csonyabb forrásköltségek és a bizalom helyreálltával újrain­duló beruházások ugyanis ezt ellensúlyozhatnák. a nemzetközi hitelezők sem­mire sem értékelnék, ha a kor­mány „nemkonvencionális” eszközökkel próbálná elérni a konvergenciacélokat - vála­szolta a Világgazdaság kérdé­sére Tatha Ghose, a Commerz­bank régiós elemzője, aki sze­rint az ország iránti bizalom visszaszerzésének egyetlen Mérföldkő lehet a magyar gazdaságpolitika megítélésé ben az, hogy a konvergencia­program betölti e szerepét, azaz megnyugtató, az Európai Bízott ság által is elfogadható gazda­ságpolitikai akciótervet ad arra, hogy miként tartható 2013-ban és 2014-ben 3 százalék alatt az államháztartási hiány - össze gezte Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. A szakember a Világgazdaságnak elmondta: míg az előző, egy évvel ezelőtti program középtávon 3 százalék körül gazdasági növekedéssel számolt, addig az idén már sok­kal szerényebbek a kilátások, és jövőre az ígéretek szerint megkezdődik a különadók kive­zetése is. A kormánynak ezért 300 400 milliárd forintos hiányt kell betömni: az állam vagy magától vesz el, vagy a lakos adók kivetése helyett a hagyo­mányos adókat emelik, és szá­mottevően csökkentik az ál­lami kiadásokat. Jelenleg azon­ban nem várható, hogy a kor­mány egy hagyományos EU- stílusú csomag mellett köte­lezné el magát, ahogy a célok elérése sem. A banki tranzak­ságtól, vagy újból a vállalati szférától, akár újabb nemkon­vencionális lépésekkel. Ilyen lehet a banki tranzakciós adó, amely nem kizárt, hogy az uniós jogharmonizáció tekin­tetében aggályokat vet majd fel - egy 2004-ben Belgiumban ki­vetett hasonló adóról kiderült, hogy ellentétes a közösségi joggal -, és félő, hogy a nemzet- gazdasági miniszter által vá zolt áfa ötletek sem állják ki az uniós próbát. A kiadási oldalon a Széli Kálmán terv jó irányt jelölt ki, a kormány emellett hivatkozhat az önkormányzati rendszer átalakításával kap­csolatos racionalizálásból szár mazó megtakarításokra is - vé­li a Raiffeisen vezető elemzője. Egy második Széli Kál- mán-tervre, a minisztériumi zárolások „stratégiáján” túlírni tató, fenntartható makropályát dós adó a befektetők körében nem kelt majd különösebb megütközést - véli Tatha Ghose -, mivel ők már hozzá- , szoktak Budapest ad hoc meg­oldásaihoz, de Magyarország adósbesorolását nyomás alatt tarthatja, és ütközhet több, az európai bankszektorra vonat­kozó uniós irányelvvel is. bemutató programra számít Orbán Gábor, az Aegon Alap­kezelő kötvényportfolio mene­dzsere, aki a Világgazdaságnak elmondta: optimizmusát min denekelőtt az a meggyőződése táplálja, miszerint a kormány is törekszik a hiteltárgyalások feltételeinek megteremtésére, illetve a túlzottdeficit-eljárás lezárására. A szakember szerint a banki tranzakciós adót nem biztos, hogy eleve elutasítja az Euró pai Bizottság, mivel azonban nem szokványos adóról van szó, nagyon fontos, hogy mi­lyen formában vezeti be a kor­mány. A legfontosabb feladat, hogy ne a készpénzforgalom amúgy is magas arányát - és ezzel a szürkegazdaság súlyát - növelje. Az áfával kapcsolatos, miniszteri elképzelések, ame­lyek nem feltétlenül mutatnak az egyszerűbb adórendszer irá­nyába, Orbán Gábor szerint azt célozhatják, hogy a társadat mi érzékenységet figyelembe véve tegyék igazságosabbá azt a rendszert, amelyben a több mint egymillió minimálbéres egy részének feltehetően olyan jövedelme is van, amely után nem fizet adót. A személyi jö­vedelemadó rendszerének fe­lülvizsgálatát mindezek alap ján az Aegon szakembere nem tartja valószínűnek. A piac az ország adósbesorolását is nyomás alatt tarthatja módja, ha az ágazati külön­Mindenki a magyar jegybankról tárgyal Frankfurtban egyeztetés Cséfalvay Zoltán: Hamar tisztázódnak a problémák, és jöhet a hitelmegállapodás Elkezdődtek az ötoldalú nemzet közi egyeztetések a jegybank törvény módosításának terve­zetéről tegnap, az Európai Köz­ponti Bank (EKB) székhelyén, Frankfurtban. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca állam titkára előzetesen úgy véleke­dett, hogy „a tárgyalás tisztázni fogja az MNB-törvénnyel kap csolatos kifogásokat, és meg­oldást talál a vitás pontokra”. Hozzátette: ezt után a parlament megszavazza a szükséges mó dosításokat, így elhárul az aka dály az IMF-EU megállapodás megkötése elől. A kormány, a Magyar Nem­zeti Bank, az Európai Bizottság, az IMF és az EKB képviselői azután ültek tárgyalóasztalhoz, hogy Matolcsy György nemzet gazdasági miniszter Mario Draghi EKB elnöknek ezt ja vasolta. A miniszter március elején kért sürgős véleményt a magyar tervekről, egyben kö zölte: a kormány hajlandó le­mondani arról, hogy az MNB megküldje a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, a kormány képviselője részt ve­gyen a tanács ülésein. Eltöröl­nék a jogi lehetőségét annak is, hogy a jegybank és a PSZÁF összevonható legyen. Az EKB múlt csütörtöki válasza szerint a monetáris tanács bővítése, az alelnökség létszámbővítésé­nek lehetősége, a jegybankárok Varga: Nem banki sarc? „nem arról van szó, hogy újabb sarcot vetnénk ki a ban­kokra. Ezt az adót nem a ban­kok fogják megfizetni, hanem azok, akik valamilyen tranzak­ciót bonyolítanak le” - mondta a HírTV-nek a tranzakciós adó tervéről Varga Mihály. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár elismerte ugyanak­kor, hogy a bankok nehezen tudják áthárítani a terhet. A po­litikus a hiteltárgyalásokról azt monda, a kormány nem kapott írásban feltételeket, de szerinte politikai szempontokat nem sza­bad és nem lehet pénzügyi kér­dések feltételeként megszabni. fizetési plafonja továbbra is aggályokat vet fel. Felrótták azt is, hogy a kormány nem kon zultált az MNB-vel. Brüsszel január közepén in dított kötelezettségszegési el járást a jegybanki független ség sérülése és a tájékoztatás hiánya miatt. Bár vitás ügy maradt a fizetések és a jegy­bankelnök esküjének ügye, az eljárást Brüsszel nem léptette következő szintre, ehelyett to­vábbi tájékoztatást kért. Orbán Viktor jövő héten Brüsszelbe utazik. Londoni elemzők érté­kelésükben azt közölték: a pia­cokon „kockázati forgatókönyv” körvonalazódik a bizonytalan ságok miatt. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents