Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-18 / 90. szám
6 2012. ÁPRILIS 18., SZERDA ORSZÁGJÁRÓ Zárolással, büdzsé nélkül működne tovább Esztergom Vészjelzés a németektől mélypont A cégek csaknem harmada már nem fektetne be nálunk próbálkozás Az esztergomi képviselő-testület feloszlatását kérte Orbán Viktortól Tétényi Éva polgármester, miután leállt a városnak járó normatív támogatások folyósítása. Tétényi pró bálkozása minden bizonnyal hiábavaló, legalábbis a miniszterelnök a Komárom-Esztergom megyei 24 Órának adott, pénteken megjelent interjújában világossá tette, hogy a probléma rendezése Esztergom feladata. Orbán úgy fogalmazott: „Nem a kormány bénította meg Esztergom működését, hanem a helyiek által választott vezetők. Éppen ezért én azt kívánom nekik, hogy ahogyan mindezt elrontották, úgy sikerüljön majd helyre is hozniuk.” Erre viszont a politikai patthelyzet miatt minimális az esély. Tétényi jelezte - nem először, és valószínűleg nem is utoljára -, hogy a fide- szes többségű testület feloszlatásával ő maga is távozna a polgármesteri székből. Az indulatok azért is forrnak újra, mert a Belügyminisztérium felfüggesztette a városnak járó normatív támogatásokat. A tárca szerint azért történt ez, mert Esztergom nem teljesítette az előírt adatszolgáltatást, a városvezetők viszont állítják, hogy erre azért nem került sor, mert a városi intézmények állami tulajdonba vétele után még nem készültek el a pénzügyi zárások. Esztergomnak érvényes költségvetése sincsen 2012-re: a Meszes többség elfogadta ugyan saját javaslatát, ám a polgármester ezt nem hirdette ki, mert törvénytelennek tartja. A büdzsében egymilli árd forintos hiányt terveztek, ez azonban Tétényi indoklása szerint sérti az államháztartási törvényt. ■ SZ. L Tétényi Éva polgármester jogbiztonság, kiszámít hatóság, egyenlő mérce: ezeket az értékeket hiányolják a Magyarországon jelen lévő német vállalatok. Elvándorlás egyelőre nincs, ám ha nem változik a helyzet, akkor a kis cégek köny- nyen összepakolhatnak. Wéber Balázs Komoly figyelmeztető jelzéseket küldött a magyar kormánynak a hazánkban jelen lévő német és osztrák befektetői szféra abban a konjunktúrajelentésben, amelyet tegnap ho zott nyilvánosságra a Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK). Idén februárban készült ta nulmányból kiderül például, hogy a megkérdezett vállalat vezetők 29 százaléka ma már nem Magyarországot választaná befektetése helyszínének - ez az 1998 óta vezetett statisztika szerint az eddigi leg magasabb érték, és meredek emelkedést jelez a tavalyi 17 százalékhoz képest. Bár a be ruházási és a foglalkoztatási tervek még nincsenek mély- ‘ ponton, mindkét szempontból romlott a helyzet 2011 hez képest - a beruházási szándékok nál például a negatív választ adók száma már meghaladja a pozitív választ adókét. A kül földi befektetők jelenleg Len gyelországot, Csehországot és Szlovákiát tartják a legvonzóbb befektetési célpontnak, de Szlo vénia, Románia és a három balti állam is megelőz minket. ■ A környékbeli államok egyre inkább vonzóbb befektetési célpontnak gZ&lDitanak h^AnlmÁI. Bár a Magyarországon jelen lévő német cégek összességében még mindig inkább bővítenék, mintsem leépítenek, ha nem tapasztalnak javulást a befektetői környezetben, ak kór fennáll a trend megfordulásának veszélye, mondta a Világgazdaságnak Dirk Wöl- fer, a kamara kommunikációs osztályvezetője. Szerinte a nagyobb vállalatok esetében elsősorban attól kell tartani, Ma ismét Magyarországot választaná befektetési célországként?* (százalék) 80 20 81 19 82 18 2003 .............................84.....................................................16 20 04 82 18 2005 79 21 2006 78 22 2007 75 25 2008 73 21 2009 80 20 2010 80 20 2011 83 .........._ . 17 2012 71 29 * 196 vállalatvezető válasza alapján (Magyarországon jelen lévő. főleg német vagy osztrák tulajdonú cégek vezetői). VG GRAFIKA FORRÁS: NÉMET -MAGYAR IPARI ÉS KERESKEDELMI KAMARA A Mercedes-gyár nemrég kezdte meg a termelést Kecskeméten A német tőkétől függünk a legjobban Magyarországon a német működőtőke-állomány csaknem 17 milliárd éurót tett ki 2009 végén, ez a teljes német állomány 1,72 százaléka. Ilyen tekintetben vonzóbb befektetési célpont hazánknál például Csehország (22 milliárd euró) és Lengyelország (19,7 milliárd), viszont jócskán megelőzzük Szlovákiát (9,2 milliárd), Romániát (5,6 milliárd) és Horvátországot (2,2 milliárd) is. A német- országi befektetések fontosságát mutatja, hogy 2010 végi adatok szerint - Magyarországon a német működőtőke-állomány van vezető szerepben csaknem 25 százalékos részesedéssel a külföldi működő tőkén belül, megelőzve a holland (17,1 százalék) és az osztrák (12,8) befektetéseket. Beszédes tény az is, hogy 1999-2009 között Németországból származott a Magyarországon újrabefektetett jövedelmek 55 százaléka, ami mintegy kilencmilliárd eurónak felel meg. hogy a legközelebbi fejlesztést már nem Magyarországra hozzák, míg a csaknem hétezer itt működő kisebb német cég egy része egyből „összecsomagol hat” - most elsősorban az ő itt tartásukra kellene koncentrálnia a kormánynak. Hozzátette: ezek a vállalatok jelenleg még profitot termelnek - a kérdés az, hogy ennek mértéke menynyire felel meg az anyavállalat elvárásainak, és milyen kilátások vannak ilyen szempontból a következő évekre. ■ A német társaságok Magyarországban 250 ezer embernek adnak munkát. Ami az ország megítélésének romlását illeti, ez Stevan Sefer, a DUIHK elnöke szerint három okra a jogbiztonság körüli problémák, a külföldi vállalatok negatív megkülönböztetése és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiánya- vezethető vissza. „Bár a kor mány részéről voltak ígéretek ezek kezelésére, mindebből nagyon kevés valósult meg. Gyors és alapos fordulat kellene, különben negatív változás lehet a beruházási kedvben, ami az egész magyar gazdaságra károsan hatna” magyarázta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a külföldi hátterű vállalatok közvetlenül mintegy 600 ezer embernek adnak munkát, ezen belül 250 ezren német társaságoknál dolgoznak. „A cégeknek az a benyomása, hogy a kormány a rövid távú bevételekért feladja a hosszútávú versenyképességet” - fűzte hozzá. Cséfalvay Zoltán, a Nemzet- gazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a jelentés bemutatásán szervezett sajtó- tájékoztatón elismerte, hogy ezeket a problémákat „mielőbb orvosolni kell.” „Vannak olyan területek, ahol az átalakítás túlburjánzóra sikerült, célszerű lenne ezeket áttekinteni”- fűzte hozzá, utalva többek között a kisadók kérdésére. A kamara egyébként a közelmúltban már átnyújtott a kormányzatnak egy listát, amely az egyes törvényekhez, rendelkezésekhez fűz kommentárt a kabinet ígéretei szerint ezekre hamarosan válaszolni fog. A képviselői fizetésemelésről szavazott a T. Ház juttatások Nagy szócsaták várhatók ma a járások új rendszeréről szóló javaslat vitáján Engedhet a Fidesz a KDNP nek a pártfinanszírozás kérdésében, 745 ezer forintra nőhet a parlamenti képviselők havi fizetése. Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat az elmúlt he tekben több koalíciós feszültséget gerjesztett fel, a keresztény- demokraták kevesellték azt az összeget, amely az eredeti tervekben szerepelt. Végül egy zárószavazás előtti módosító ja vaslattal nyílt lehetőség az ügy rendezésére: ha a lapzártánk utáni végszavazáson a többség rábólint az indítványra, akkor 745 ezer forint lesz a fizetés, kompromisszumként viszont ez csak a 2014-es választástól lép életbe. Lázár János a KDNP-frakció egyeztetését figyeli Nincs nyoma viszont a mó dosítók közt annak, hogy visszaváltoztatnák az összeférhetetlenség szigorúbb sza bályozását. Az első terveket múlt héten úgy írták át, hogy a Fideszből és a KDNP bői többen kiszavaztak, csak a Jobbik igenjeivel lett meg a többség, így 2014-től a képviselők nem folytathatnak más kereső tevékenységet, egyedül a tudomá- nyus munkájukért kaphatnak külön fizetést. A javaslat korlátozza a nyilvánosságot is: lehetséges lesz zárt ülést tartani a parlament ben, sőt, az egyik zárószavazás előtti kormánypárti módosító javaslat azt is engedné, hogy a bizottsági ülésről ne készüljön nyilvános jegyzőkönyv. Az adatok hozzáférhetősége szempontjából válthat ki vitát a máskülönben nem sok port felverő, a földmérésről és térképészetről szóló törvényjavaslat. A fideszes Font Sándor eh hez nyújtott be egy módosítót, amely szerint a közérthetű adatok megismeréséhez való jogot korlátoznák, csak olyanoknak adhatnának ki bizonyos információkat, akik igazolják, hogy szakértők. Igaz, ennek hétfő este még csak a részletes vitáját tartották. Nagy viták várhatóak ma is: a járásokról szóló indítvány általános vitáját foly tátják. ■ SZ. í. HÍRSÁV Ismét emelkedik a benzin ára emeli bruttó 4 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát a Mól Nyrt. holnap, a gázolaj ára nem változik - értesült az MTI piaci forrásokból. A mostani változtatással a benzin ára 455 forintra nő, a gázolajé 441 forint marad. A Mól egy hete nem változtatott az árakon. ■ VG Gasztrotérkép: adatbázis a VM-től megtér melt mezőgazdasági termékek számára a feldolgozás jelenti az elsődleges értéke sítési lehetőséget, így a fel dolgozók piaci sikere a termelőkön is múlik közölte Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára Budapesten. Az államtitkár így kiváló ötletnek minősítette a Magyar Gasztro Térkép Klaszter kezdeményezését, azt, hogy az élelmiszerlánc valamennyi szereplője egy rendszerben, egy ^piactéren jelenhet meg és kapcsolódhat össze. A klaszter alapító okiratát a tizenkét alapító cég és szervezet, valamint a két támogató, a tárca és a Magosz képviselői a sajtótájékoztatón írták alá. «MTI Kardeván Endre államtitkár Harmadával nő a gázolaj-támogatás több mint harmadával nő a szőlő- és gyümölcstermesztők gázolajtámogatása. A VM rendelete több korábbi jogszabályt módosított, köztük a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolajhoz nyújtott csekély összegű (de minimis) támo gatásról szóló rendeletet is. A ténylegesen felhasznált üzemanyag literenkénti támogatása az eddigi 70 forintról 95 forintra nő. A tárca egy 2008-as rendeletet módosított. ■ VG Százmilliárdos hitel közlekedésre a KORMÁNY 100 milliárd forintra növelte a közösségi közlekedés fejlesztésére szolgáló hitelkeretet - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Ezt a kormány a Magyar Fejlesztési Bank Közösségi közlekedésfejlesztés finanszírozási programja keretösszegének a korábbi érték kétszeresére emelésével tervezi. A kibővített árfolyam-fedezeti kötelezettségvállalással is megtámogatott programban elérhető hitelek futamideje legfeljebb 15 év. «MTI
