Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-03 / 78. szám

4 2012. ÁPRILIS 3., KEDD NÓGRÁD MEGYE (Folytatás az 1. oldalról.) A tervezet készítői nem az ala­csony kihasználtsággal közlekedő vonatokhoz nyúltak, hanem fő­képp a diák forgalomban is érin­tett járatokat szüntetik meg. Ne fe­lejtsük, hogy a Bajnai-kormány a Salgótarján-Budapest személyfor­galmat már korábban autóbuszra „terelte”, most úgy tűnik, hogy ha­dat üzentek a Salgótarján-Hatvan között utazóknak is. A tervezet nagy vesztese Nyugat-Nógrád. A Vác-Balassagyarmat, és az Aszód- Balassagyarmat-Ipolytarnóc vona­lak menetrendjéből 35 vonatot lik­vidálnak, ami 45 százalékos csök­kentést jelent. Mindenki megdöb­benésére megszűnnek a kihasz- náltan közlekedő közvetlen budapesti vonatok. Diósjenő és Ba­lassagyarmat között napi négy vo­natpár marad, még Balassagyar- mat-és Ipolytarnóc között csupán napi három. A késő esti vonatok balassagyarmati érkezését más­fél-két órával korábbra vették. A megritkított menetrend miatt pél­dául Balassagyarmat és Diósjenő között, több mint nyolc órás egy­befüggő időszakban semmiféle vonat nem közlekedik. Világosan látható, hogy a vonalhálózat észa­ki részén - beleértve az egykori Ipoly-völgyi vasút magyarországi szakaszát is - érdemben majd nem lehet menetrendről beszél­ni, ezért a bérletes utasok százai lesznek kénytelenek más módon utazni. Az pedig nagyfokú ál­szentség, hogy a MÁV és az érin­tett leányvállalatok a munka nél­kül maradó vasutasokat nem fog­ják elbocsátani. Számítások sze­rint csak a megyében közel szá­zan lesznek, de még megbecsül­ni sem lehet azoknak a számát, akik azért veszítik majd el a mun­kájukat, mert nem tudnak bejár­ni. Mindez történik az ötszáz fo­rintos benzin ár árnyékában. A tervezet kidolgozóinak hátsó szándéka is jól látható. A közeljö­vőben a parlament elfogadja a Személyszállítási Törvényt. Ez le­hetővé teszi vonatpótló autóbusz­ok közlekedtetését. A 2012-13-as menetrendi időszakra majd a MÁV Start Zrt. fogja ezek beállítá­sát kezdeményezni, s ezzel a most halál előtti állapotba taszított nóg­rádi vonalak sorsa beteljesül. A menetrend kurtítás aszimmetri­kus voltát jól jellemzi, hogy a fő­város elővárosi közlekedéséhez egyáltalán nem nyúltak. Megma­radnak a hét végén valójában ki­használatlan betét járatok, de az országban jó pár, szinte üresen fu­tó IC is tovább közlekedik. A leír­takból talán már érthető, hogy mi­ért volt a tervezet kidolgozásánál a nagy titkosítás. Bizonyos terüle­teken azonban még is tetten érhe­tő a „műhely munka” alatt némi lobbi tevékenység. Ezeken a vona­lakon az utasoknak, és a vasuta­soknak is vállalható menetrend készült. Sajnos Nógrádnak más szerepet szántak. Egy hétköz­nap kora délután a balassagyar­mati vasútállomáson. A jó időben a vonatukat váró utasok, jókedvű­en beszélgető diákok.- A kormány a vasúti közleke­dés elsőbbségét hirdette, ezért jog­gal hittük azt, hogy az a rombolás, ami az elmúlt húsz évben történt, végre megáll, és a továbbiakban nem a leépülésről, az elsorvasz­tásról szólnak a történetek, ha­nem a fejlesztésekről - mondja egy vasúti szakszervezeti vezető. - Naivak voltunk. Nem véletlen, hogy a minisztériumban, és a MÁV-nál is megmaradtak a régi kipróbált SZDSZ-es „szakembe­rek”, akik most is hozták a formá­jukat. A kidolgozott terv ördögi. A fölöslegessé váló járműveket el­viszik innen, és máshol addig használják, amíg nem történik egy nagyobb meghibásodás. Ek­kor majd gyorsított ütemben lese­lejtezik. A koreográfia ugyanaz, amit egy-egy iparág szétverésénél már korábban sikeresen alkal­maztak: sem vasúthoz értő mun­kavállaló, sem pedig eszköz nem marad. A fuvarpiacot pedig rövid idő alatt már most is a koncon ma­rakodók végleg elviszik.- Részben most elvitték - szól közbe egy jegyvizsgáló. - Az vilá­gosan látható volt, hogy 2002-től nyilván kormányzati támogatás­sal, természetesen közpénzből az autóbusz járatok sora jelent meg a vasútvonalainkkal párhuzamo­san. A vonatok érkezése előtt 2-3 perccel értek az állomásokra, és szedték fel a vasútra várókat. Na­ponta látjuk, hogy például a most kinyírásra ítélt Balassagyarmat- Drégelypalánk szakaszon a zsú­folt iskolás vonat mellett az úton konvojba szerveződve járnak az autóbuszok, közük a BKV-s alvál­lalkozásból kikerült kék csukló­sak is. No és mit tett a vasút? Az eddig száz százalék feletti ülőhely kihasználtsággal járó diák vona­tokról - optimális járműgazdálko­dás címen - levettek egy-két ko­csit, hogy szándékosan még na­gyobb zsúfoltságot idézzenek elő, hogy végképp ne legyen csábító a vonat. Valószínű, hogy az bosz- szantotta az illetékeseket, hogy még így is sok volt az utas, köztük szép számmal a bérletes. Ezért nyúlnak most a menetrendhez. Ha nincs vonat, így biztos, hogy utas sem marad. Az Ipoly Unió egyik aktivistája azt mondja: egyesüle­tük az 1990-es évek elejétől kíséri figyelemmel az ország mellékvo­nalainak ügyét, kiemelten kezelve az egykori Ipoly-völgyi vasút újjá­építésének máig aktuális gondola­tát - Örültünk, hogy uniós pályá­zati pénzből elkészült a vonal új­jáélesztésének megvalósíthatósá­gi tanulmánya. Balassagyarmat határában az Égerlápnál ideigle­nes vasúti megállónk van. Az itt lé­vő oktató bázisunkat igazából csak vasúton lehet megközelítem. Most viszont sehogy, mert nem jár arra olyan időszakban vonat, amely az ide látogató csoportok­nak megfelelne. Az pedig teljesen abszurd, hogy a zsáktelepülések­kel tűzdelt vidékünk rossz minő­ségű kanyargós hegyi útjaira a már most is bosszantóan sok au­tóbusz mellé még újabbakat kí­vánnak beállítani. Fájó, hogy az ipolytarnóci ősleletek látogatható- sága az intézkedéssel jelentős mértékben romlik. A két meg­épült Ipoly-híd jobban elérhetővé teszi a Felvidékről a vasutat. Ráróspusztán, és Szécsényben meg is jelentek az első utasok, Drégelypalánkon, és Balassagyar­maton eddig is szálltak fel Szlová­kiából érkezők. Egy másik szolgálatban lévő vasutas is megszólal:- Ha minket kérdeznének, meg tudnánk azt is mondani, hogy me­lyik járatokat lehetne megszüntet­ni, és melyiket kellene megerősí­teni. No és az autóbuszoknak úgy, mint régen a vasútra kellene rá- hordani az utasokat A diákok szí­vesen járnak kirándulni vonattal. Most úgy látom, hogy minden olyan vonatot kihúztak, amely szá­mításba jöhetne. Szinte biztos va­gyok a MÁV Start válaszában: ha csoportosan akarunk utazni, ak­kor rendeljünk - jó pénzért - kü­lön vonatot. Amikor a korábbi években a vasút megszüntetése szóba került, pártfegyelem ide­vagy oda, Urbán Árpád, Lombos István, Borenszki Ervin, mind ki tudtak jönni, hogy személyesen tájékozódjanak a valóságról. Meg­hallgatták az utasokat, az önkor­mányzatokat, és a vasutasokat is. No és ügyesen tudtak lobbizni a kormánynál. Kérdem én, hogy hol vannak a mostani országgyűlési képviselők?! Ennek a vasútvonal hálózatnak a birtoklásáért 1919- ben súlyos harcok folytak, és em­berek haltak meg - fogalmaz a fér­fi. Az önkormányzatok, civil szer­vezetek tiltakozó, vagy éppen pár­beszédet kezdeményező leveleire a minisztériumból nem érkeztek válaszok. Az is kiderült, hogy a jú­niusban életbe lépő újabb menet­rendi módosítás előkészületét is megkezdték. A kiadott irányelv az, hogy az április 15-én bevezetett csonka menetrendhez képest nem közlekedhet több vonat A múlt hé­ten a Volán értesítette az önkor­mányzatokat, hogy a menetrend­ből kihagyott vonatok helyett au­tóbusz járatokat indít. A kialakult helyzet miatt a vasutas szakszer­vezetek április 3-án, kedden (azaz ma) 13.30-kor a balassagyarmati vasútállomás elé tiltakozó nagy­gyűlést szerveznek, ahol az uta­sok és a vasutasok is kinyilvánít­ják a kormány intézkedésével szembeni elégedetlenségüket. E-learning nemzetközi konferencia Gyöngyös. „Az e-learning, mint intézményi szolgáltatás­fejlesztés és gyakorlati alkal­mazások lehetőségei” címmel rendeztek nemzetközi konfe­renciát a Károly Róbert Főis­kolán (KRF) a napokban. A TÁMOP-4.1.1/A-10/1/ KONV-2010-0010 projekt ke­retében megvalósuló két na­pos tanácskozás központi té­mái az informatikai fejleszté­seken alapuló on-line képzé­si formák voltak. Szó esett többek között a e- learning keretrendszer a gya­korlati megvalósulásáról - a tananyagfejlesztés folyamatá­ról az alapoktól a digitális is­kolában történő használatig arról, hogy mindez hogyan va­lósul meg a gyöngyösi Károly Róbert Szakképző Iskolában. A tanácskozáson előadáson tájékoztatták a jelenlévőket az ÉMOR-TISZK Zrt. keretein be­lül zajló informatikai és e- learning fejlesztésekről, majd megvitatták a logikai progra­mozás közoktatásban történő oktatásának bevezetési lehe­tőségeit is. A második tanács­kozási napon szó volt a szerve­zeti tudásmegosztásról, a há­lózati tudásáramlás technoló­giai korlátáiról és az e- learning gazdasági hasznáról. Festői tárlat a fő­iskolai könyvtárban Gyöngyös. Március végén nyílt és egy hónapig látható a Károly Róbert Főiskola (KRF) Könyvtárában Böszörményi- Kovács Gábor festőművész ki­állítása. A XIII. Nemzetközi lúdományos Napok „Zöld gaz­daság és versenyképesség” cí­mű nemzetközi tudományos konferencia keretében meg­nyílt tárlat április 28-ig tekint­hető meg. Helytörténet aktualitásokkal Óné Bátonyterenye. Az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc évfordulójához kapcsolódó helyi meg­emlékezések sorában az ünnep előestéjén indult út­jára a Kereszténydemokrata Néppárt szervezetének kezdeményezésére a Keresztény Kávéház. Az elő­adás, illetve fórum sorozat első rendezvényén dr. Szomszéd András, helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros tartott előadást az 1848/49-es időszak nógrádi, illetve helyi eseményeiről. A sok konkrétu­mot tartalmazó előadás a történelmi korszak össze­függéseinek, máig érezhető hatásának bemutatása során egyszerre volt tudományos igényű, érdekes és közérthető. Megtudhattuk például az ünnep történe­te kapcsán, hogy 1898-ban iktatták először törvény­be. Március 15.1927-től hivatalos ünnep. A korabeli Kisterenye - a Neműtől Zagyvapálfalváig terjedő 15 pusztáján, az Alvégen, Felvégben, Kacsavégben, a Cigányvégben és a Csárdában élő 1664 lakosával - fiataljai besorozása révén kapcsolódott a forradalom és szabadságharc eseményeibe. A felsorolt lista má­ig élő és fennálló, ismert családneveket tartalmaz (például Szeberényi, Kaszás, Koós, Ökrös, Krajlik, Pászti stb.). 1824-től élt a településen a ma is meglé­vő „Borbás-féle” házban, a 21-es út mentén Repetzky Ferenc, aki a forradalom és szabadságharc kormány- biztosaként tevékenykedett. 1832-ben kezdte várme­gyei szolgálatát, a füleki, majd a losonci járás al-, il­letve főszolgabírója 1847. augusztus 24-től a várme­gye főpénztámoka. 1848. június 26-án, az első nép- képviseleti választás küzdelmeiben Füleken győzött, 1849. március 17-én Kossuth Lajos kinevezte Nógrád- Heves megyék táborozási, az ellenség kitakarodása után pedig a polgári közigazgatást újjászervező kor­mánybiztossá. 1849. szeptemberében már Komá­romban van, ahol majd menlevelet kap ő is. A forradalom leverése után Kisterenyén gazdál­kodott, gyakran látogatta Recsken élő menyét. 1870. február 9-én halt meg, Recsken temették el. E történelmi korszak emlékeinek kézzelfogható megörökítése - a kormánybiztos még ma is álló háza - okán mintegy újabb feladat jelzéséül is szolgált az előadás ezzel kapcsolatos része... Az összejövetelen részt vett Bablena Ferenc, a Nóg- rád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke, aki a hagyományteremtő szándék szép és méltó megnyilvánulásának minősítette az eseményt. Nem lesz vasút Nógrádban? A megrrtkrtott menetrend miatt például Balassagyarmat és Diósjenő között, több mint nyolc órás egybefüggő időszakban semmiféle vonat nem közlekedik (Folytatás az 1. oldalról.) kül maradó vasutasokat nem fog- - A kormány a vasúti közieke- konvojba szerveződve járnak az

Next

/
Thumbnails
Contents