Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-14 / 87. szám
2012. ÁPRILIS 14., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE „Feleségek felesége" Festmények mustrája Salgótarján. Tőzsérné Balázs Mária festményeiből nyílik kiállítás a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet Bóna Kovács Károly Galériájában április 17-én, kedden 16 órakor. Az alkotót és a vendégeket Molnár Éva, az intézmény igazgatója köszönti. A május 5-ig megtekinthető festményeket Losonczy Ildikó, grafikusművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Segítik a rászorulókat Szalmatercs. a község cigány kisebbségi önkormányzatának új neve: Szalmatercsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Általuk került megszervezésre a Minden gyermek lakjon jó program keretében a vetőmagosztás, amelyet Kardos Attila a szervezet elnökhelyettese vezényelt le. A program keretében 38 család kapott vetőmagot. A nemzeti önkormányzat döntésének köszönhetően, a községben 50 ezer forint értékben 42 család részére osztottak szét burgonyát. Újból nyit a Tünde Presszó Balassagyarmat, a tavaly nagy sikert aratott „Volt egyszer egy Tünde Presszó” című rendezvény idei második felvonására kerül sor április 14-én 19 órakor a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola nagytermében. A rendezvény keretében zömében a 60-as, 70- es, 80-as évek slágerei hangzanak el balassagyarmati előadók közreműködésével. Az élő zenés rendezvényt a Deák Baráti Társaság szervezi: Deák György (billentyű), Csolák Csaba (dob), Vitéz István (basszusgitár), Czibulya Tibor (szólógitár). Közreműködnek: Horváth Gabi, Kiss Szilvia, Kökény Ágnes, Budavári Ilona, Koleszár Gábor zeneszerző, dalszövegíró, előadó- művész, Ferenc István, Kamarás Sándor, Mayer Zsolt és Surányi Ferenc. Konferál Bőgős Tamás. A belépés egyéni, önkéntes adomány alapján történik amolyan tiszteletjegy belépőkkel. A költészet napján igen tartalmas programot nyújtott a Madách Imre Városi Könyvtár, amikor is a magyar irodalom olyannyira szeretett „csodagyermekének”, Petőfinek feleségével, megannyi feledhetetlen vers múzsájával, ihletőjével, Szendrey lúliával tölthettek egy délutánt a költészet, a vers szerelmesei. Sz.A. Balassagyarmat Elsőként egy avatott szakértő, dr. Balogh Ernő irodalomtörténész tárt fel olyan részleteket a költő és hitvese találkozásáról, kibontakozó szerelméről, a csalódások és tévedések szövevényéről, amely a házasulandókat kísérte, az esküvőről, a házaséletről, majd a „nemzet özvegyének” újbóli házasságáról, amelyek joggal tarthattak érdeklődésre számot. Elevenítsük fel a történetet! 1846 augusztusában a költő Kolozsvárra megy az erdélyi ország- gyűlésre. Ekkorra már Vahot Imre, a Pesti Divatlap szerkesztője országosan ismertté tette az ifjú tehetséget, aki szenvedélyes utazó lévén Magyarország szinte valamennyi településén ismeretségeket, barátságokat kötött. A nagykárolyi megyegyűlésen résztvevő szókimondó ifjú költő nem kis botrányt kavar, s bátorságával, a társadalmi konvenciókra sokszor fittyet hányó modorával igen nagy hatást tesz a Térey házban vendégeskedő 17 éves Szendrey Júliára. A megyebálon aztán kibontakozik a szerelem, s pár nap múlva Petőfi - betoppanva Erdődre Szendreyékhez - megkéri a lány kezét. Júlia még habozik: hat hónap „türelmi időre” kéri a fiatalembert az esküvő megtartásáig. Talán ez is okozhatta azt, hogy Debrecenben az ifjú költő „meginog”: a verseit kívülről szavaló Prielle Kornélia színésznőnek is házassági ajánlatot tesz, akivel viszont a dokumentumok beszerzése miatt csak hetek múlva kelhetne egybe. lúlia a hír hallatán összeomlik. 1847 februárjában aztán a költő a „Reszket a bokor” című verssel üzen a lánynak, aki az „Ezerszer, Júlia” válasszal bizonyítja ki nem hűlt szerelmét. Közben Szendrey Ignác még a levelezést is megtiltja a fiatalok között, de végül beleegyezik a házasságba - igaz, hozományt nem ad. 1847 szeptemberében a költői mézeshetek alatt gyönyörű versek születnek: „Szeptember végén” , „Beszél a fákkal a bús őszi szél”. Pesten aztán háromszobás lakást bérelnek Jókaival a fiatalok, akik igazi szellemi társakká válnak: a nadrágban járó, fiús hajú, szivarozó Júlia érzi és érti férje költői nagyságát: együtt járnak mindenhová, együtt olvasnak, vitatkoznak az olvasottakon. 1848. március 15-én Júlia tűzi ki forradalmár férjére a kokárdát, vele van a fényes napokon, osztozik a szabadszállási országgyűlési követválasztási kudarc keserűségében, a szabadságharc legkomo- rabb napjaiban. Tordán találkoznak utoljára, amikor Petőfi Bem seregéhez csatlakozik. 1949. július végén a költő elesett. Felesége sokáig nem hitte el, Zoltán fiával együtt járta végig a harcmezőket, a költő utolsó útjait A fővárosba érkezvén ott állt a húsz éves özvegy, a „nemzet özvegye” jövedelem nélkül, kiszolgáltatottan, egyedül. Döntött sorsa felől: hozzáment Horváth Árpád egyetemi tanárhoz, kitől még három gyermeke született. A házasság rossz volt: Júlia - halála előtt - el akart válni férjétől. 1868 szeptemberében érte Petőfi özvegyét a halál. A századforduló táján hamvait a Petőfi család kriptájába helyezték. Vajon megbocsátott-e neki a nemzet? Egy biztos: nem állhatott könnyű döntések előtt, és sorsa sem alakult fényesen. A fiatal nő belső drámáját mutatta be a délután során Patka Heléna színésznő pódiumszínház keretében. Szerelem, vívódás, becsapottság, csalódottság lengte be a kiérlelt előadást, mely annak a nőnek a tragédiáját mutatta be, ki még életében olvashatta a megrázó sorokat: „Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, fejfámra sötét lobogóul akaszd...” Kútkereket, temetőből... Örhalom. Eltulajdonították a kereket a köztemető kútjáról reggelre virradóan néhány napja, Orhalomban. A gyors rendőri intézkedésnek köszönhetően megállapítást nyert, hogy a kerekes kút - mintegy nyolcezer forint értékű - vasszerkezetét egy 14 és egy 10 éves helybeli fiú lopta el. Előbbit lopás vétsége miatt gyanúsítottként hallgatták ki - s ő elismerte a bűncselekmény elkövetését -, utóbbit pedig meghallgatták az ügyben a Balassagyarmati rendőrkapitányságon. A rendőrök az elemeit alkatrészt lefoglalták, így a lopással okozott kár 'megtérült - tájékoztatta lapunkat Horváth Zsófia, a Nóg- rád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. „Mini" medvék a vendégek Salgótarján. „Állati jó vasárnap” címmel rendez kisállat-kiállítást és vásárt április 15-én 7 és 13 óra között a salgótarjáni Vásárcsarnok és Piac. Az immár hagyományos rendezvényt bolha- és virágpiac egészíti ki, de például ingyenes lovaglásra is nyílik lehetőség. Az abonyi állatkert tündéri ormányos medvéi, Csipesz és Dinnye is a nógrádi megyeszékhelyen vendégeskednek majd, akiket akár meg is simogathatnak az érdeklődők. A belépés a diákoknak ingyenes, a felnőtteknek pedig fejenként kétszáz forint. Állatvédők előadása Nagybárkány. Állatvédelmi előadást tartanak az Amina Állatvédelmi Központ Alapítvány tagjai április 16-án, hétfőn 13 órai kezdettel, a nagybárkányi általános iskolában. Az elsősorban jogászokból álló csoport régóta menti a Nagybárkány- ban feltételezhetően autóból kidobott kutyákat, és keres gazdát a nem várt szaporulatból született kölyköknek. Az előadás alkalmával az alapítvány munkatársai egy új kezdeményezést is bejelentenek: idén tizenkét kutyát ivartalanítanak, hogy a gazdákat ezzel megóvják a nem várt szaporulattól és a kiskutyák gondozásától. A ■ polgármester, Dombóvári Edina meghívására - aki maga is évek óta önkéntes állatvédő - egy meglepetés sztárvendég is színesíti majd a programot. A költészet napja jegyében Bátonyterenye. A Kastélykerti Művelődési Ház és Könyvtárban működő Kastélykerti Társalgó - hagyományaihoz híven - az idén is tartalmas és méltó összejövetelt tartott a költészet napja tiszteletére. Rendezvényüket összekötötték Örkény István születésének 100. évfordulójára való megemlékezéssel, életútjának, írói tevékenységének felelevenítésével, műveiből való felolvasással. Ugyancsak hagyományként elhangzottak a társalgó tagjainak előadásában a legkedvesebb költőiktől idézett versek, versrészletek, s mindazok megfogalmazása, melyek e sorok ébresztenek gondolataikban, érzelmeikben. A közösség évek óta gondozza és ápolja Abonyi Lajos, családi nevén Zsarolyáni Márton Ferenc, az 1833-ban Kisterenyén (a Kúrián) napvilágot látott elbeszélő- és nép- színműíró 1933-ban, a Salgótarjáni Balassi Bálint Irodalmi Társaság és Kisterenye község közönsége által felállított emlékművét. Nemcsak gondozzák, a Költészet Napján elhelyezik az emlékezés koszorúját is, amit ezúttal is megtettek, a Kastélykertben lévő emlékhelynél.
