Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-13 / 86. szám
2012. ÁPRILIS 13., PENTEK 5 GAZDASÁG Felszámolások ködös háttérrel átláthatatlanság A hitelezők az eljárás során pénzük egy százalékát sem kapják vissza Igazi maffiabizniszként festik le a felszámolást a városi legendák, amelyek gyakran túlzóak, de nem alaptalanok. Abban egyetértés mutatkozik, hogy már a felszámoló kiválasztása sem átlátható, és az eljárás folyamata felett sincs kellő kontroll. Az érintettek szerint új csődtörvény kellene.- Braunmüller Lajos „Önmagában már az is ellentmondás, hogy a felszámolókat elektronikus úton sorsolják, de esetükben elvárás a szak mai felkészültség is, a kettő ugyanis nem valósulhat meg egyidejűleg” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Blaskó ludit, a témában nemrég tanulmányt publikáló Transparency International Magyarország projektmenedzsere. A felszámolókat az NGM listája alapján sorsol ják, de Blaskó szerint már az sincs tisztázva, pontosan milyen feltételekkel lehet újként bekerülni az adatbázisba. ■ A hitelezőknek nincs közvetlen kontrolijuk a felszámoló felett, szinte lehetetlen leváltani őt. A kiválasztás átláthatatlan sága rendszeresen felmerül. Egy ügyben a hvg.hu tegnap megjelent cikke szerint a felszámolás megkezdése után csak három hónappal tette közzé a bíróság, hogy elektronikus kijelölési ^járástól eltérően rendelte ki a felszámolót, figyelemmel az adós társaság sajátosságaihoz igazodó szakértelemre. A projektmenedzser szerint végső soron ma Magyarországon a felszámolás intézményét nem arra használják, amire való, vagyis a hitelezők kielégítése helyett javarészt „megszüntetik a kel lemetlenné vált cégeket”. A cégek eltüntetésének prob lémájára kívánt választ adni az adóregisztrációs eljárás. Év elejétől az új jogszabály érteimé ben már csaknem 13 ezer cég esett át az új adóhatósági szűrő vizsgálaton - közölte március végén a NAV. Az adóhatóság közleménye szerint ez év elejé tői kezdve 12 311 cégbejegyzésre kötelezett szervezetből 419 nem kezdhette meg „céglovagi” tevékenységét, mert a NAV jogerősen elutasította az adószám megállapítása iránti kérelmü két. „A szabályozás értelmében az ilyen ügyvezető nem jöhet vissza egy másik cégnév alatt, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ez továbbra is lehetséges” - nyilatkozta a Világgazdaság„tévhit, HOGY ha a gazdaságnak rosszul megy, akkor a felszámolóknak jól. A felszámolt cégek ugyanis legalább 80-85 százalékban nullás cégek” - utalt a Világgazdaságnak a vagyontalan vállalkozások nagy arányára Korompay Réka. A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója hozzátette: „Ilyen esetekben nemhogy a hitelezői igényeket nem lehet kielégíteni, még szakmai munkára sincs lehetőség. Ehelyett ma már nak Csatlós Csilla. A kinnlevőségek kezelésével foglalkozó Direktinfo Kft. ügyvezetője példaként említette: a törvény nem tilthatja el az ilyen tevékenységtől az ügyvezető feleségét. Csatlós Csilla egyébként egyetért azzal, hogy a jelenlegi felszámolási gyakorlat nem a hitelezők érdekeit védi, holott ez lenne a legfontosabb felada ta. Azt mondta, 2011-es adataik szerint a hitelezők pénze az öszszinte minden esetben rutinszerű, adminisztrációs tevékenységről beszélhetünk, hiszen a legtöbb esetben a cégvagyon és a dokumentáció is eltűnik, mire a felszámoló megérkezik.” korompay szerint ugyanakkor néhány, a sajtóban felkapott eset alapján nem lenne szerencsés a felszámolókat kollektiven megítélni, ezekből általánosítani. A szakma és a bírák összefonódását szerinte az sem erősíti meg, hogy csak elenyésző arányban térnek el az elektszeg egy százalékában sem kerül vissza hozzájuk. „Az esetek túlnyomó többségében valóban nincs más lehetőség az adott cég prob lémáinak kezelésére, mint a felszámolási eljárás megindí tása, ám ekkor már gyakran kiürített, vagyontalan cégekről van szó” nyilatkozta a Világ gazdaságnak Auer Katalin. A Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa hozzátette, a felronikus sorsolástól, és akkor is indokolni kell a lépést. KOROMPAY UGYANAKKOR hozzátette, hogy maguk a felszámolók sem látják át a folyamatot. „Ha nyilvános, transzparens rendszer szabályozná a kiválasztás folyamatát, kevesebb támadás érné a felszámolókat” - mondta az elnök, és hozzátette: emellett koncepcionálisan új csődtörvényre is szükség lenne, hiszen a meglévő, elavult jogszabály módosítgatása csak újabb joghézagokat teremthet. számolás szabályozásában az a szemlélet is háttérbe szorul, hogy a hitelezők érdekeit kellene a felszámolónak szem előtt tartania. Auer szerint váltó zást jelenthetne, ha a hitelezők közvetlenebb kontrollt gyakorolhatnának a felszámoló tevékenysége felett, adott esetben leválthatnák. „Jelenleg erre nagyon kevés lehetőség van, a jogszabály szerint az egyes hitelező osztályoknak együtt kell szavazniuk, és hitelezői osztályonként egyszerű többség kell a felszámoló leváltásához. Ezt sok, kis hitelező esetében nehéz megszervezni, főként a csődtörvény által előírt első hitelezői gyűlést követő 15 napon belül" - tette hozzá. Csak súlyos, ismétlődő jogszabály- sértés esetén lehet a felszámoló leváltását kezdeményezni. A vezető jogtanácsos szerint a felszámolói névjegyzék módosításába sem lesz beleszólása a Bankszövetségnek. A tervezet szerint a közeljövőben készülő új névjegyzékről az NGM vezetésével tárcaközi bizottság dönt, melyben a hitelezőknek nem lesz érdekképviselete mutatott rá Auer. , Új felsőoktatási tervek: kiemelt pólusok; csökkenő keretszámok TIZENKÉT FELSŐOKTATÁSI képzési és kutatási fejlesztési pólust alakítanának ki egy kormányhatározat melléklete szerint: egy képzési profil legfeljebb 3-5 he lyen lenne jelen az országban, és felülvizsgálnák a „telephelyek rendszerét”. Egyelőre nem tudni, hogy ez összevonásokat jelentene-e, és ha igen, milyen szintűt. Cél továbbá az MTI birtoká ba jutott dokumentum alapján „legalább 1-3 intézmény vagy konzorcium” kiemelt fejlesztése, hogy nőjön ezek nemzetközi elismertsége és „nemzetközi szinten tudják képviselni a ma gyár felsőoktatást". Ilyen intézményként határozzák meg a debreceni, a szegedi egyetemet és az ELTE t. A javaslat szerint 2013 tói be kell vezetni a képzés, a fejlesz tés és a kiválóság céljait támo gató hárompilléres finanszí rozási rendszert, sorrendben 60-30 10 százalékos súllyal az állami támogatásban. Csökkennének a felvételi keretszámok, a dokumentum jövőre 53 540, 2014-re 52 940, 2015-re 51 640 államilag támogatott helyet irányoz elő. A hallgatói juttatások feltételeit a szociális rászorultság és az egyéni kiválóság követelményeihez igazítanák. Egyes területeken, például a pedagógusképzésben kiemelt pénzügyi ösztönzés, járna. Az ösztöndíjasok a kép zési idő másfélszeres idején be lül kell végezzenek, különben a pénz felét vissza kell fizetniük. Az 56 oldalas, a felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól szóló kormányhatározat mellékleteként készült dokumen tumot a kormány még nem tár gyalta. ■ VG Gazdasági pólusok PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI FELNŐTT- KÉPZÉSI: Budapesti Gazdasági Főiskola és Szolnoki Főiskola KÖZÉP MAGYARORSZÁGI MŰSZAKI-GAZDASÁGI KUTATÓEGYETEMI: a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kara, Műegyetem KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI KIEMELT NEMZETKÖZI UNIVERSITAS pólus: ELTE, Corvinus közgazdaságtudományi kara A felszámolók szerint is sok a kérdőjel a szabályozásban A magyar internetezők kétharmada használja szórakozásra a világhálót Budapest. A magyar internetezők kétharmada szórakozás céljából használja az internetet, valamivel megelőzve ezzel a világ internetezőit, akiknek hattízedére jellemző ez - derül ki az Ipsos 24 országra kiterjedő, elmúlt negyedévről szóló felmérésének eredményeiből. E szerint a magyaroknál nagyobb hányadban csak a török (72 százalék) és a kínai (71 százalék) netezők keresnek fel weblapokat, hogy személyes érdeklődésükkel kapcsolatos információkhoz jussanak. Az élvonalban vannak még a japánok (65 százalék), a dél-koreaiak (65 százalék) és a svédek (64 százalék). A szórakoztató tartalmak letöltésének gyakorisága a magyarok körében megfelel a világátlagnak. Zeneletöltésre 43 százalékuk, filmletöltésre 34 százalékuk használja a világhálót. Televíziót online módon 18 százalékuk néz, ami kicsivel elmarad az átlagos 22 százaléktól. Kína messze világelső mindhárom területen. A helyi netezők 72 százaléka tölt le zenét, 71 százaléka mozifilmet és 55 százaléka néz online tévéműsorokat. Legritkábban a japánok és a franciák használják az internetet erre a célra. Mindössze 24 százalékuk jut így zeneszámokhoz, 9, illetve 15 százalékuk mozifilmekhez, 7, illetve 9 százalékuk televízióműsorokhoz. Videojátékot a vizsgált országokban megközelítőleg minden harmadik (27 százalék) netező játszik. Ezen a téren is a kínaiak a világelsők 61 százalékkal, őket a lengyelek (47 százalék) és a törökök (38 százalék) követik. Legkevésbé a svédek (14 százalék), a dél-koreaiak (ló százalék), a magyarok (17 százalék), a franciák és a japánok (18-18 százalék) kedvtelése a webes játék. A felmérésben részt vevő országok lakói közül Indiára a legjellemzőbb az online szerencsejáték: az elmúlt negyedévben minden negyedik indiai kockáztatta pénzét az interneten. A magyarok 16 százaléka kockáztatja így a pénzét, ezzel a hazai netezők kicsivel a 13 százalékos nemzetközi átlag felett vannak.
