Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)
2012-03-08 / 58. szám
2 A mindennapok hősei <í? 5A7.TŐ U TANUtÁS 2012. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK Gondolatok a hóvirág jegyében Bár most a Nőnapról szól a Séta, de ez számomra nem jelent semmit. Hiszen azokat a nőket, akiket igazából ünnepelnünk kell, mint az anyukákat, nagymamákat, dédmamákat, őket megajándékozzuk anyák napján. Az én szememben a Nőnap csak egy marketingünnep. Amikor még kislány voltam, nem is nagyon értettem ennek a napnak az értelmét. Annyit tudtam, hogy apától kapunk egy-egy szál virágot, majd az egyik szombaton szépen felöltözünk és elmegyünk a művelődési házba megnézni az ecsegi férfiak műsorát. Aztán mikor tíz éves lettem, rájöttem, hogy ez a nap nem szól igazság szerint semmiről. Ráadásul ez csak egy nap. És ekkor merült fel bennem a kérdés: mi van a többi nappal? Csak egy napon kéne segítenünk a családunk nőtagjainak? Csak egy nap kell őket ünnepelnünk? És itt jön ismét az Anyák napja. Nem nagyon értem, hogy mi a különbség a kettő között. Én már egész kicsi korom óta úgy nőttem fel, hogy apukám szinte mindig külföldön dolgozott. Bár nagyon hiányzott és most is hiányzik, mégsem érez- tem/érzem úgy, hogy valami hiányzik az életemből. Mert anya Anyák napja és egy Nőnap nem elég egy évben a számunkra fontos nőket egész évben ünnepelnünk kell. Nem feltétlenül egy csokor virággal vagy bonbonnal. Pár kedves szó, egy ölelés mindennél többet ér. Kéri Tamara Stromfeld - 10/D. osztály Március 8. - Nemzetközi Nőnap, üyentájt jelenik meg az első hóvirág, apró csokorba kötve árulták régen. Pici csoki szeletke, virágokat ábrázoló rajz a padra csempészve... nagyjából ennyit jelentett kisgyerekfejjel ez a nap. Azután, ahogy az ember lánya növöget, már megjelentek az első komolyabb virágcsokrok, cserepes virágok, előbb csak a család férfi tagjaitól, később már másoktól is.- Nőnap. Lehet szeretni és utálni is, lehet ráaggatni mindenféle politikai nézet, mozgalom címkéjét, lehet tisztán történelmi jelentőségét kidomborítani, hatalmas üzletet csinálni belőle, mln- dent lehet, csak egyet nem: elmenni mellette. Mert meg kell állni egy pillanatra, s ezt nemcsak azért érzem így, mert nőből vagyok én is, hanem azért, mert minden ünnepet fontosnak tartok. A köszöntés, az a szál virág, az a pici csoki, az a rajz családban, barátok közt, az osztályban. Minden nőnek, lánynak éreznie kell/kellene, hogy fontos, hogy tisztelik. Nem kell nagy feneket kerítem neki, nem kell, hogy mindenhonnan mindenki ezt harsogja, nem kellenek a kötelességsza- gú köszöntők és műsorok, de kell a pillanatnyi megállás, meg kell szakítani a hétköznapok szürke rutinját. Persze az igazságosság megkövetelné, hogy „férfinap” is legyen, de a teremtés koronái az év minden napján úgyis kiemelt szerepet, hangsúlyt kapnak -kis túlzással, ezért ettől eltekinthetünk. Akárhonnan nézzük, a nemeket sehol, soha sem mérik egy mércével. Ennek persze megvannak a maga előnyei és hátrányai is. Egy fiúnak, férfinak az élet minden területén többet szabad, _ a családban, a munkahelyen, s egy kapcsolatban is. De valóban ennyire távol áll Vénusz a Marstól? Talán mégsem. Van egy szál, egy vékonyka, sokak számára láthatatlan, de nagyon erős fonal, ami még a nemek harcán is túlmutat: a barátság. Vannak, akik esküsznek rá, hogy létezhet fiú- lány között ez a kapcsolat, szerintem mindig van valami apró szikra, ami azért ott vibrál. S miért működhet mégis? Mert ez a szikra olyan energiát, meleget ad, ami segít, hogy a másik nem szemével is látni tudjuk a világot, ösztönöz arra, hogy megismerjük „a másik oldalt”, s szükség esetén vigasztalódhatunk melegénél. Olyan szerencsésnek mondhatom magam, hogy vannak fiú barátaim, s állíthatom, teljesen más a kapcsolatunk, mint akár a legjobb barátnőmmel is. Más szemüvegen át láttatják a dolgokat, s ez sokszor sokat segít. Köszönet érte nekik! Minden kapcsolatban az egyenlőség, a kölcsönösség a fontos, társas játékok ezek, s akkor jó, ha a szabályok mindenkire érvényesek. S ha már szabályok, mi van a szabályoktól eltérő dolgokkal? Mitől más a másság? S mennyire mások, akik Mások? Nehéz kérdés. Másnak Nőnap A nőnap véleményem szerint az emberiségnek egy igen fontos, jelentős ünnepe, ezért igenis szükség van arra, hogy minden év március 8-án megtartsuk ezt az „ünnepet”. Annak ellenére, hogy a férfi társaimmal együtt évente ezen a napon kis ajándékokkal lepjük meg hölgy ismerőseinket, nagyon keveset vagy egyáltalán semmit nem tudunk arról, hogy miért is ünnepeljük a nőket ezen a napon. Az egész kezdete 1857-re datálódik, amikor 15 000 textilgyári dolgozó lépett fel a nők egyenlőségéért, azaz azért, hogy kapjanak szavazati jogot, ami eddig a férfiak kiváltsága volt, és egyenlő javadalmazásban, azaz ugyanolyan összegű bérben részesüljenek, mint férfi társaik. Később Koppenhágában, 1910-ben megtartották az első női konferenciát is. Ugyanezen évben New Yorkban, egy gyárban történt munkahelyi baleset során 146 nő vesztette életét, ekkor kezdeményezték Amerikában az erre való megemlékezést Azóta ezen a napon a társadalom jelentős nő alakjaira emlékezünk. Az ünnep bevezetése folyamatosan történt Európa országaiban, sőt 1965-ben Oroszországban is, ahol ez azóta munkaszüneti nap. Magyarországon az ünnep megítélése kettős: vannak olyan emberek, akik szerint igenis szükség van rá; míg mások szerint felesleges idő- és pénzpazarlás. (Én az előbbi véleményen vagyok.) A két nem közötti különbségekről önmagában oldalakat, egész tanulmányokat lehetne írni, ugyanis ez egy igen összetett kérdés. Nézőpontom szerint alapvető különbségek vannak, mert egy azon dologra teljesen máshogy reagál egy nő és egy férfi, sőt még két nő is. Fizikálisán is van eltérés, természetesen nem lebecsülve a nők erejét Igenis van, igenis kell, igenis lehetséges férfi és nő közti barátság. A mai társadalomban ugyan ennek kevés híve van, és nem hiszik el, hogy nincs mögötte más szánmindig ott van nekünk. Igaz, ő nem egy apa, de a szeretete bizonyos mértékben kárpótolja azt, hogy apa nincs mindig velünk. Az én szememben az édesanyám a legtökéletesebb anya. Tudom, ezt bárki elmondhatja, hiszen mindenki az ő anyukáját szereti a legjobban. De az én szememben Ő olyan, akár egy hős. Dolgozik, vezeti a háztartást, nevel minket, és amit a legjobban tisztelek benne, hogy mindig olyan erős. Azt szokta mondani, hogy olyan vagyok, mint ő, vagyis rendkívül érzékeny. De amíg én nagyon sokszor sírtam, ő még soha nem ejtett előttünk könnyeket, csak ha meghatódott a boldogságtól. Úgy érzem egy dék, ha egy férfi és egy nő jó kapcsolatban van. Pedig lehetséges az, hogy jól érzik magukat együtt, kellemesen el tudják tölteni az időt közösem Egyáltalán semmi rossz nincsen az ilyesfajta „viszonyokban”. Egy párkapcsolatban mindkét oldalról komoly elvárások vannak viselkedés tekintetében is. Nők biztosan elvárják, hogy a férfi törődjön velük, foglalkozzon velük, lepje őket meg apró ajándékokkal, viselkedjen kedvesen, legyen megértő, ne felejtse el az évfordulót, születésnapot. Ezek többségének szerintem alapvetően a jellem részének kellene, hogy legyen. De mi férfiak is elvárunk bizonyos dolgokat azért, Ilyenek például: legyen házias, töltse velünk idejét (természetesen, ha nekünk jó), legyen kedves, és még sorolhatnám. Egy férfinak nem lehet többet! Nem szabad többet megengedni egy férfinak, csak azért, mert férlenni mindig bátorság, s a bátorság szerintem tiszteletet érdemel. De kit is tiszteljünk? A magamutogató, ízléstelenül viselke- dőt semmiképpen. Az, aki felvállalja, magánügyeként megéli és önmagát megtalálja így, az mindenképp megérdemli a tiszteletet, s az elfogadást. Élni és élni hagyni, másképp gondolkozni és másnak lenni, örök felvetések. Megoldás csak akkor van, ha odafordulunk egymáshoz: férfiak a nőkhöz, lányok a fiúkhoz, a többség a kisebbséghez. Egyenesen, befogadóan, s készek leszünk a másik szemüvegén át is rácsodálkozni egymásra. Kobl Adrienn BBG - 8/A osztály Kapcsolatok társaik, barátnőik sikereire, mint a férfiak egymás között. Ebben az esetben a férfi és nő barátsága nagyon is előnyös, mert nem féltékenyek egymás sikereire. Ha a két nem közötti barátságról beszélünk, nem kell feltétlenül arra gondolni, hogy mindkét fél a saját neméhez vonzódik. Ha kapcsolatok, akkor érdemes megemlíteni egy sokat feszegetett témát, amely szintén megosztja az embereket! A homoszexualitás. Nem csak az emberek az egyedüli élőlények, akikben ez az érzés képes felszínre jönni. Az állatoknál Is előfordulnak homoszexuális egye- dek, ők képesek tolerálni az ilyesfajta eseteket. Akkor az emberek miért vélekednek gyakran ellenszenvesen a másságról? Úgy gondolom, ezzel a nem mindennapi esetekkel nem kell minden embernek azonosulni, de el kell őket fogadni nem pedig bántani, kirekeszteni a társadalomból. Ezek az emberek, sokszor nagyon értékesek. Nők számára a homoszexuális férfi nagyon jó beszélgetőpartner és baráti támasz tud lenni. Ehhez a témához kapcsolódik Buddha egyik fontos tanítása, ami így szól: „Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el, senki szeretetét. Úgy áradjon a szereteted, mint a tűz fénye-melege MINDENKIRE EGYFORMÁN.” Elgondolása, úgy gondolom nagyon igaz. Nem szabad különbséget tenni. Szerintem, annak ellenére, hogy a XXI. században élünk, sokan elég régimódi nézetet vallanak a párkapcsolat terén a férfi és a nő rangjával kapcsolatban. A társadalomban számos ember úgy gondolja, hogy egy kapcsolatban a férfi hordja a „nadrágot". Ez elég elavult dolog, mert úgy gondolom, egy párkapcsolatnak az egyenlőségről kell szólnia. El kell fogadni a másikat, tolerálni a hibáit és tisztességgel ugyanezt elvárni a másik féltől. Ez a titka minden egyes emberi kapcsolatnak. László Luca BBG - 7/B. osztály fi. Igenis meg kell neki mondani a véleményét a nőnek, hogy itt vannak a határok, ezt lehet, de ezt már nem. Ki kell állni a véleményük mellett a nőknek, fel kell vállalniuk azt. Mert valószínű a férfi se szeretne hasonló dolgokat megélni, ezért alkalmazzuk a Lukács evangéliumában találhatóakat: „amit nem kívánsz magadnak, te se tedd meg másnak”. Azonos neműek kapcsolatát nem ellenzem, ugyanis mindenkinek a saját döntése a nemi hovatartozásának eldöntése. Ráerőszakolni valamit valakire annak ellenére, hogy nem akarja az alapvetően hibás. Egyik fontos elvem az életben, hogy mindenkit olyannak kell elfogadni, amilyen. Tóth Ádám Bars BBG - 9/B. osztály Létezik-e férfi és nő közötti barátság? Esetleg fiú és lány között? Erre a sokat emlegetett kérdésre, sokféle válasz előfordul. Sokszor azt mondják, hogy ilyen nem létezik, mert mindkét nem a másikban az ellentétet látja, ezért nem tudják egymást megérteni. Másik lehetőség az, amikor azt mondják: Miért ne lehetne? Én is ezt vallom. Úgy gondolom, a nők és a férfiak, lányok és a fiúk kialakíthatnak egymás között olyan kapcsolatot, ami teljesen baráti. Előfordult már, hogy egy lány számára előnyösebb volt egy fiú barátsága, mint egy lányé. Lány vagyok és én se szeretem, ha az erősebb nem képviselői degradálják a női nemet, de bevallom, hogy a lányok, nők nagy általánosságban, gyakrabban féltékenyek nő á.
