Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)
2012-03-07 / 57. szám
2 2012. MÁRCIUS 7., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Cselekedett a hit Segítik a civil szervezeteket Szenográdi Ferenc Szécsény. - Városunkban sok a jól működő civilszervezet, aminek mi szívből örülünk. Sajnos az önkormányzatunk szűkös pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy ezeket a közösségeket az igényük szerint anyagilag támogassuk. A rendelkezésünkre álló összegen felül is szeretnénk a működésüket segíteni, annál is inkább, mert munkájukkal elégedettek vagyunk, ezek a csoportok fontos szerepet töltenek be városunk életében. Ezért úgy gondoltuk, hogy létrehozzuk a „Szécsény Értékes” Alapítványt, s az ide befolyt összegből támogatni tudjuk szervezeteinket. Örömmel tapasztaljuk, hogy a felajánlásoknak, pénzadományoknak köszönhetően gyarapodik az összeg az alapítvány számláján. Az idei esztendőtől az alapítvány már segíteni tudja a civil szervezeteket. Szeretnénk, ha a támogatás kétoldalú lenne. Együttműködés keretében az alapítvány segíti a civil szervezeteket, ugyanakkor a szervezet is, a város értékmegőrző és teremtő munkájába, valamilyen formába bekapcsolódik. Ennek kidolgozása most van folyamatban - foglalta össze véleményét a szécsényi civil- szervezetek működéséről és támogatásáról, Stayer László, a város polgármestere. Salgótarján. A Hites Adakozók Hálózata (HAH) hosszú évek óta rendszeresen szervez országszerte a téli időszakban meleg étel- és ruhaosztást. Ilyen eseményeket tartottak a közelmúltban Salgótarjánban is. Kiderült, hogy nemcsak a februári dermesztő hidegben, a mínusz 10 Celsius-fok körüli időjárás esetén, hanem a tavaszt idéző melegben is szükség van az efféle jótékonykodásra. Két napon összesen majdnem száz adag gulyás, nyolcvan kilogramm kenyér és harminc liter forró tea fogyott el. A HAH képviselőjeként az akcióban több mint egy tucat gimnazista vett részt - valamennyien a salgótarjáni Uzoni Péter gimnázium diákjai - ők porciózták ki az adagokat, s ők szolgálták ki az embereket, nem sajnálva a mosolyt és a figyelmességet sem tőlük. Talán ennek is köszönhető, hogy mindkét esemény jó hangulatban telt el, s a járókelők Salgótarján. A büntetés-végrehajtási szervezetet érintő honvédelmi feladatokkal kapcsolatos tárgykörökben tartott egyeztetésen Berecz György tűzoltó alezredes, a katasztrófavédelem megyei igazgatója fogadta a közelmúltban Kárdási /ózse/büntetés- végrehajtási őrnagyot, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön hálásak voltak a segítségért és értékelték a fiatalok munkáját. A szervezet tevékenységét tábiztonsági osztályvezetőjét. Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár ugyanis levelében - területi szinten - a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot jelölte ki felelősnek a rendvédelmi szervek honvédelmi feladatainak koordinálásáért. A megbeszélésen egyeztették az úgynevezett Befogadó nemzeti mogatni akár az egy százalékos felajánlás keretében (0279 technikai szám), akár közvetlen feltámogatás során felajánlható képességek elemeit. Szóba került továbbá a Védelemgazdasági alapterv kidolgozásában történő szakmai együttműködés, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatások kijelölésének, illetve igénybevételének rendje, de konzultációt folytattak a fogva tartottak honvédelajánlásokkal is, a 11704007- 20167990-00000000 számlaszámon lehet. mi-, és polgári védelmi kötelezettségeinek teljesítéséről is. Az egyeztető értekezleten az említettek mellett jelen volt még Juhász László tűzoltó alezredes, tűzoltósági főfelügyelő, a szakmai részt pedig Juhász László tűzoltó őrnagy, polgári védelmi főfelügyelő és Cser Tamás tűzoltó százados, kiemelt főreferens ismertette. Ha munka van, akkor minden jobb Tereske. Urbán Pál, a település polgármestere elmondta, hogy a községben nagyon sok a rossz szociális körülmények között élő lakó, valamint elég sok a regisztrált munkanélküli is. A munkahelyek hiánya egy égető probléma, amivel nemcsak Tereske küszködik. A községben egyre több az aktív, regisztrált munkanélküli és a szociális ellátásban részesülő lakó is. A falu vezetője azt is elmondta, hogy tapasztalata alapján legalább 50 százalékkal több a munkanélküli. Jelenleg 70 és 100 fő között van azoknak a száma a településen, akiknek nincs lehetőségük rendszeres, munkából származó jövedelemhez jutni.- Ebből fakadóan egyre több a gond a falvakban és ez kihat az emberek mindennapjaira, például a közbiztonságra, vagy a szociális helyzetre is. Ha az embereknek van munkája, akkor minden jobb. Ezáltal javulhatna az emberek közérzete, valamint csökkenne a bűnözés is - hívta fel a figyelmet az összefüggésekre Urbán Pál. Nyugdíjasok klubja Kazár. Molnár Katalin, a község polgármestere a költségvetésről, az önkormányzat és a civil szervezetek helyzetéről tájékoztatta a helyi nyugdíjas klub tagjait a napokban. Az integrált közösségi szolgáltató központban megtartott összejövetelen Kapás Imrének az 1848. március 15-i eseményekről szóló előadásával folytatódott a program. Fogva tartottak és katasztrófavédelem Egy tudós világcsavargó emlékezete Az alma mater, a Balassi Bálint Gimnázium törekszik arra, hogy őrizze világhírű diákjai emlékét. Nem volt ez másként az idei Balassi-napon sem, amikor is a 110 éve születetett Ligeti Lajos, nemzetközi hírű orientalista professzor szellemiségét idézte meg az egykori ta nítvány, dr. Sári László tibetológus, író, a Kossuth Rádió szerkesztője. Szabó Andrea Balassagyarmat. Tíz évvel ezelőtt, a tudós születésének 100. évfordulóján, a Balassi gimnáziumban felavatták a keletkutató géniusz, Ligeti Lajos emléktábláját. Azt eredetileg a Baltik Frigyes utcai szülőházon helyezték el, az épületet azonban később lebontották. A tábla a „szellemi szülőházba”, a gimnáziumba került, ahol 1913-tól 1921-ig tanult a frontot megjárt, egyszerű cipészmester fia. Emléke végleg megmarad hát a Balassi panteonjában, ahol a neves grafikusművész, Horváth Endre és a pedagógiai munkásságáról ismert Kiss Árpád táblája is helyet kapott. Ligeti Lajos Balassagyarmaton született, kisiparos családban. 1921-ben kitüntetéssel érettségizett a gyarmati gimnáziumban, majd ez év őszén megkezdte felsőfokú tanulmányait a budapesti Tudományegyetem latin, görög, valamint török szakán mint az Eötvös Kollégium tagja. 1925-ben ösztöndíjjal három évre a párizsi Sorbonne-ra ment, hogy keleti tanulmányait folytassa, ekkor irányult figyelme a mongol nyelvtörténetre és a Belső-Ázsiára vonatkozó kínai forrásokra. Párizsból hazatérve ösztöndíjat kért egy mongóliai kutatóútra, hogy eredeti helyszínen tanulmányozza a régi mongol nyelvet és irodalmat. 1928-ban indult és három évet töltött a Kínához tartozó Belső- Mongóliában. Belháborúk és rablóbandák garázdálkodásai közepette járta sorra a lámakolostorokat, ilyen körülmények között tanulmányozta a buddhista mongol irodalmat és az addig ismeretlen archaikus mongol nyelvjárásokat. A nomád mongol kultúrát együtt vizsgálta a mongol buddhizmussal, így kezdett el foglalkozni a tibeti nyelven keresztül a tibetisztikával. Az általa alapított belső-ázsiai tanszéken azóta is működik a mongol és a tibeti szak. A családias légkörű tanszékről évente utazhatnak a hallgatók Mongóliába, a sámánok és jurták különleges világába. Máig működő nemzetközi folyóiratot indított el Ligeti Lajos, akihez foghatóan nagy, összegző személyiség ma már nem is létezik. Keleti kutatóútra még kétszer vállalkozott: Perzsiába és Afganisztánba utazott azzal a céllal, hogy archaikus mongol nyelveket fedezzen fel. Perzsiából perzsa és arab nyelvű kéziratokat hozott. Utolsó alkalommal 1940- ben tett hosszabb kutatóutat Japánban. A régi Belső-Ázsia megismerését alapvetőnek tartotta a magyar őstörténet szempontjából. Párizsi egyetemi állást és francia állampolgárságot kínáltak neki, hogy bekapcsolhassák a francia tudományos életbe. Bár tudta, hogy nagyszerű tudományos lehetőségtől fosztja meg magát, az ajánlatot mégis elutasította. 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta - mindössze 34 évesen. 1939-től nyilvános rendkívüli tanárként, majd 1941-től nyilvános rendes tanárként oktatott a budapesti Tudományegyetemen Belső- Ázsia történetet és mongolisztikát, majd 1942-től tibetisztikát a számára kialakított Belső-Ázsiai Tanszéken. 1942-ben a Bölcsészettudományi Kar megbízta, hogy megfelelő szakember hiányában ideiglenesen lássa el a Kelet-Ázsiai Tanszékvezetését is és oktasson kelet-ázsiai tárgyakat (kínait, mandzsut, koreait) a leendő sinológusoknak. 1947-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává, majd 1949- től kezdődően huszonegy éven keresztül töltötte be az Akadémia alelnöki tisztét. Vezetésével jött létre az Akadémia Orientalisztikai Bizottsága, aktív szerepet játszott a helyesírási, valamint a könyvtári bizottság élén. 1969-ben újjászervezte a Körösi Csorna Társaságot, amelynek első elnöke, majd 1978-tól tiszteletbeli elnöke lett. Ligetit a nemzetközi tudomány elsősorban mongolistaként tartja számon, mivel legtöbb idegennyelvű pul> likációja e témakörben jelent meg, de turkológiái érdeklődése is sokirányú volt. Érdeklődésének középpontjában azonban a magyar nyelv régi török jövevényszavainak kutatása állt. A magyar nyelv török kapcsolatait vizsgálva 280 török jövevényszót különített el, a hangtan azonos fejlődését, a tükörszavakat, s az alaktani elemek (képzők, jelek, ragok) hasonlóságát elemezte. Megállapításai máig aktuálisak, nemzetközi szintűek. Tanítványa, dr. Sári László a keleti és a nyugati gondolkodás szintézisének útját járja. Szakterülete a tibeti költészet és a régi keleti filozófia. Tanulmányaiban, könyveiben a nyugati filozófia és a régi ázsiai gondolkodás határait, a különböző logikai rendszerek jellemzőit vizsgálja. Kelet sok ezer éves szellemi tapasztalatainak nyugati alkalmazásához keresi az utat, évtizedek óta ezzel a szándékkal írja könyveit, készülnek rádió- és televízió műsorai. A Balassi gimnáziumban tartott előadásában elmondta: megdobban a szíve azokon a folyosókon, ahol mestere bolyongott egykoron. A tanítvány megidézte a szivarfüst felhőben ülő professzort, akinek egyetlen célja volt: a tudomány által megszeretni a világot, amíg benne élünk, s az, hogy a megszerzett tapasztalat mindig szellemi élményt, izgalmat, borzongást jelentsen, amely beépül énünkbe, lelkűnkbe.- Ligeti a kelet-kutatás Kodálya, igazi világcsavargó, aki olyan helyekre is eljutott, ahol fehér ember még nem járt. Lóháton járta a sivatagot, közben írógéppel vetette papírra gondolatait, költői tehetsége volt a világ nyelvi megragadásához. Bárhova vetődött Ázsiában, azon a nyelven szólt, ahogyan szóltak hozzá és úgy is viselkedett, ahogyan abban a kultúrkörben szokásos - fogalmazott dr. Sári László, hozzáfűzve: az ázsiaiakat az anyagon túli, a me- tálfizikai, a lélek érdekli. A tibetológus a 23 évesen elhunyt rendkívüli tehetség, a VI. Dalai láma általános érvényű négysoros versével fejezte be mondandóját: „Ha nem gondolsz az elmúlásra, ostoba vagy, ha másban okos is.”
