Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)

2012-03-06 / 56. szám

2012. MÁRCIUS 6., KEDD BELFÖLD 5 Módosító: bérkompenzáció miatt írják át a büdzsét Gyorsítanák a pénzkifizetést eu-források A határidők rövidítésével segítenék elő a támogatások lehívását parlament Benyújtotta pénte­ken Matolcsy György a parla­mentnek a bérkompenzáció végrehajtását lehetővé tevő módosító javaslatát, valamint a költségvetési törvény módo­sítását, segítendő azokat a vál­lalkozásokat, amelyek az 5 százalékos béremelést sem tudják vállalni. Az idei büdzsé^ bői a módosítóval 21 milliárd forintot csoportosítanának át a Nemzeti Foglalkoztatási Alap ba. Ez képezi majd annak a pá lyázatnak a keretét, amely a bérkompenzációhoz nyújt se­gítséget az igénylő vállalkozó soknak. A javaslat általános in doklása szerint a forrás ilyen felhasználásának célja a lét­számcsökkentések megelőzése és a béremelések elősegítésed kormány célja, hogy az adóvál tozások miatt 2012 ben a mun kavállalók ne járjanak ross zab bul olvasható az indoklásban. ■ Az állam azokat a cége­ket támogatja, amelyek az összes dolgozónál tel­jesítik a kompenzációt. Czomba Sándor a pályázat fel tételeiről szólva korábban el­mondta: azokat a cégeket tud ják támogatni, amelyek az összes dolgozójuk esetében tel­jesítik a kompenzációt További kritérium, hogy a munkaválla lók létszáma a tavalyihoz ké­pest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidős foglalkozta tásból részmunkaidőbe kerti lök aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es brat tó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. Ha a képviselők még ebben a hó­napban elfogadják a módosítót, a júniusi béreknél jelentkezhet először a kompenzáció. Matolcsy György másik javas lata, az elvárt béremelés végre­hajtásával és a foglalkoztatás sál összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesz­tés módosítja a munkaügyi el­lenőrzésről, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanél kiiliek ellátásáról, valamint az alacsony keresetű munkaválla­lók bérének emelését ösztönző törvényeket, míg a munkaerö- kölcsönző cégek esetében pon­tosítja, kiegészíti a kompenzá dós rendszer szabályait ■ VG Az uniós források brüsz- szeli jóváhagyására váró átcsoportosítása mellett az eljárási határidők rövi­dítésével gyorsítaná fel az EU-pénzek lehívását a kormány. Kérdés, hogy az amúgy is túlterhelt pályá­zati intézményrendszer a gyakorlatban képes lesz-e ennek betartására. Tar Gábor Az uniós támogatások lehívásé nak gyorsítása, vagyis az ország rendelkezésére álló EU-források minél nagyobb mértékű felhasz nálása érdekében a kormány le­rövidítette a projektek tervezé­sével, elindításával és kezelésé­vel kapcsolatos határidőket. Az erről szóló, a napokban megje­lent kormányrendelet értelmé­ben rövidül a projektek támoga­tói döntésének meghozatalára szabott határidő. A pályázat be érkezésétől számított 30 napon belül a döntési folyamatnak le kell zárulnia, ez az időszak leg­feljebb egy alkalommal hosz szabbítható meg 15 nappal. A lapunk által megkérdezett szakértők üdvözlik a kormány szándékát a támogatói dönté­sek felgyorsítására, ám kétsé­güket fejezik ki, hogy a gyakor latban ténylegesen sikerűbe tartani az általuk igen ambíció zusnak tekintett határidőket. Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsé gének (Pátosz) elnöke szerint a kormányrendeletben megható rozott határidő teljesítését jelen tősen megnehezíti, hogy az uni­ós pályázatokat kezelő intéz­ményrendszer létszámhiánnyal küzd. Ez utóbbi helyzetre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke, Petykó Zoltán is felhívta már a figyelmet, ami kor tavaly ősszel az Európai Bi­zottság illetékes igazgatójával Gödöllőn tárgyalt. Az NFÜ elnö ke akkor kiemelte, a korábbi időszakhoz képest kevesebb erőforrással gazdálkodnak a közigazgatási létszámleépítés és a bérstop miatt. Maróczi Imre szerint már most is különösen nagy teher nehezedik a pályázati intéz ményrendszerre, miután a 2007 13 as uniós költségvetési időszak végéhez közeledve egy re nő a beérkező pályázatok szá ma, miközben a korábbi ügye­ket is menedzselni kell. A Pá­tosz elnöke szerint átmenetileg, 2013 végéig mindenképpen szükség lenne az apparátus lét számának legalább 30 százaié^ kos azonnali növelésére, hogy a lerövidített határidőket teljesíti ni tudja az intézményrendszer. Olcsóbbnak tűnik a létszámot a 2007-13-AS uniós költségve­tési időszakban az ország számára elkülönített mintegy 8000 milliárd forintos keret­ből eddig 2400 milliárdot fi­zettek ki. 2011 harmadik ne­az uniós források kifizetésé­nek gyorsítását célozza az a töi-vényjavaslat is, amely a múlt héten került az Or­szággyűlés elé. A Belügymi­nisztérium által beterjesztett jogszabálytervezet a nemzet- gazdasági szempontból ki­emelt beruházásoknál a kör­nyezeti hatásvizsgálati és az most átmenetileg bővíteni, mint a bennragadó források miatt magyarázkodni véli. „Hibás lépés volt, hogy kor­mányváltás után a pályázati in­tézményrendszerben eltörölték a teljesítményalapú bérezést” - véli Heil Péter, aki 2002-07 kö­zött a Nemzeti Fejlesztési Ügy­nökség elnökhelyettese volt. A fejlesztéspolitikai szakértő sze­rint az itteni apparátust a bérpo gyedévében közel 20 millióid forintra nőtt az átlagos heti kifizetések értéke. „Ezt a szin­tet legalább 30 milliárdra kell felpörgetni ahhoz, hogy a pénzlehívásra még rendelke­egységes környezetvédelmi en­gedélyezési eljárás ügyintézé­si határidejét 2 hónapról 30 napra csökkentené. A pénzle­hívás gyorsítását célozza az EU-pénzek tavaly év végén kezdeményezett átcsoportosí­tása is. A brüsszeli jóváha­gyására váró kormányzati terv szerint 163 milliárd fo­litika, illetve a létszámgazdálko dás terén nem szabadna az ál lamigazgatás más részein alkal mázott költségcsökkentő lépé sekkel sújtani. A szakértő úgy véü, az az összeg, amelyet az ál lám megspórol a pályázati ad minisztráció terén történő taka rékoskodással, nem mérhető ah­hoz, amelyet az intézményrend­szer túlfeszítettsége miatt eset­legesen elveszítünk a lehívható zésre álló időszakban, 2015 végéig az ország fel tudja szív­ni a még ki nem fizetett mint­egy 5600 milliárdos forrást” - véli Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója. is rint kerülne át a zömében hosszú átfutású idejű közle­kedésfejlesztési pmjekteket gondozó operatív programból (KÖZOP) a Környezet és ener­gia operatív programba (KEOP), amely többek között viszonylag rövid idő alatt megvalósítható energiahaté­konysági projekteket kezel. uniós forrásokból. Heil Péter szerint az EU-pénzek kifizetését még a döntéshozatal decentrali­zálásával lehetne felgyorsítani. Sok esetben ugyanis a legmaga sabb szinten döntenek az egyes projektek pénzügyi kereteiről, ami lelassítja a rendszert. A kormányrendelet a minél hamarabbi pénzkifizetést azzal is elő kívánja segíteni, hogy gyorsítja a támogatási konstruk ciók tervezését, elindítását. E szerint a jövőben az egyes pro jektfelhívások elkészítésére és meghirdetésére is legfeljebb 30 napos határidő áll az intézmény­rendszer rendelkezésére. „Km rabban nem volt erre vonatkozó előírt határidő, így a döntés tel­jesülése esetén valóban gyorsul hat az intézményrendszer belső adminisztrációja” - mondta Essősy Zsombor, a MAPI Ma gyár Fejlesztési Iroda Zrt. vezér- igazgatója. Heil Péter szerint azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a kiírások előkészí tésének legidőigényesebb része a társadalmi egyeztetés, amely a kiírásokban elkövetett hibák ki szűrését szolgálja. Ha az erre fordított idő rövidül, az növelhe­ti a kiírásokban elkövetett hi bák, ezzel együtt pedig a kiíró sok utólagos módosításainak számát is. Gyorsítanák a kiemelt beruházások engedélyezését Heti harmincmilliárd forint kifizetése a cél Kórházi beszállítók: törvényt sértene a kormány egészségügy Tiltakozást váltott ki a tavalyi tartozások kiegyenlítésére tett javaslat a szállító cégek körében Év végéig részletekben fizetné ki a hozzá tartozó kórházak tavalyi szállítói tartozását az állam egy lapunk birtokáta került levél sze­rint erről az egészségügyi állam ritkárság tájékoztatta a beszállító­kat A levélből kiderül: miközben a kórházak még nem rendezték a 2011-es adósságaikat, tulajdono suk, az állam elvárja a beszállt toktól, hogy további engedménye^ két tegyenek. így azt, hogy a rész­letfizetéssel érintett összegre ne számoljanak fel kamatokat, és a nem faktorait késedelmi kamato­kat engedjék el. Azt is szorgal mázzák, hogy ha nem közbeszer zésről van szó, a cégek 150 napos fizetési határidőt fogadjanak el. Ezt azzal magyarázzák, hogy az egészségügyi intézmények jelen tős része a szerződésekben foglalt 60 napos fizetési határidő helyett általában 180 napra fizet. Mint a levélben írják, az általuk diktált feltételekkel kötött „megállapodó sok” első körben a már állami, majd az államosítandó kórházak ra, vagyis lassan a teljes egész ségügyi intézményi kör legalább 80 százalékára vonatkoznának. Úgy tudjuk, az államtitkárság levele enyhén szólva sem talált kedvező fogadtatásra a beszállítói oldalon. A gyógyszer- és orvosi- eszköz-beszállítók már többször elmondták: tisztában vannak az egészségügy nehéz helyzetével, de nem hitelezhetnek a végtelen­ségig a kórházaknak. Szombaton az egészségügyi szakdolgozók tiltakoztak a fővárosban Ami az állam kéréseinek telje síthetőségét illeti, a jogszabályok szerint a cégek nem mondhatnak le kamatköveteléseikről, erről bí­róság is döntött A késedelmi ka mat elengedésére vagy mérséklé­sére éppen az államháztartás al rendszerébe tartozó intézmények esetében nincs lehetőség, ezt a polgári törvénykönyv tiltja. A fizetési határidők kitolásával is olyasmit kért az államtitkár­ság, ami jogszabályba ütközik Az EU vonatkozó irányelve ugyanis minden állami kötelezettség te­kintetében kötelezővé teszi alap esetben a harmincnapos kifize tést, ez alól az egészségügyi tár­gyú megrendeléseknél is maxi műm 60 napos teljesítést enge délyez. Ezt Magyarország január l-jétől be is építette a közbeszer zési törvénybe. A féléves fizetési határidő egyébként is irreálisan hosszú, a kórházaknak ugyanis nem csupán tőkeerős nagy cé­gek, de kisvállalkozások Is szállí­tanak, amelyek működésképte­lenné válhatnak. Lapunk értesülései szerint a beszállítók mindezek miatt sem fogadták pozitívan a kórházadós­ság kezelésére vonatkozó kor­mányzati elképzeléseket. Ehe lyett már ez év elején elhangzott olyan javaslat a részükről, amely nek lényege, hogy a cégek lejárt, rendezetlen követeléseiket levon hassák adófizetési kötelezettsé geikből. ■ H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents