Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)

2012-03-05 / 55. szám

2012. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ 5 GAZDASÁG Béremelés: nesze semmi a nővéreknek egészségügy Balogh Zoltán: öt-hatezer forinttal emelkedne átlagosan a szakdolgozók fizetése Senkit sem motiválnák a kormány béremelési tervei - véli az egeszsegügyi szakdolgozói kamara elnöke Mindössze nettó 5-6 ezer forintot kapnának kézhez fizetésemelésként a nővé­rek a bértárgyalások jelen­legi állása szerint - derül ki abból az interjúból, amelyet Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke adott a Világgazdaságnak. HAIMAN ÉVA- A bértárgyalásokról kiszi­várgó hírek szerint maximum bruttó 12-15 ezer forintos fizetésemelést kapnak a szak­dolgozók. Emiatt szerveztek demonstrációt most szombatra?- Vannak számítások, és azok körülbelül ekkora összegről szólnak. De ebből még lejönnek a munkáltatói befizetések és a munkavállalói adó, vagyis vég­eredményben mindössze 5-6 ezer forinttal emelkedne az ápo­lók és szakdolgozók jövedelme. Mi nem tartjuk elfogadhatónak, hogy tekintet nélkül a szakká pesítés szintjére, az egészség ügyben eltöltött időre, minden ki ugyanakkora összeget kap jón. Erről is szól a megmozduló sunk.- De vajon lehet-e, érdemes-e differenciáltan szétosztani ilyen csekély összeget? Muszáj, ha azt szeretnénk, hogy holnap is legyen, aki a be­tegágy mellett áll. A 95 ezer egészségügyi szakdolgozó ma átlagosan 115 ezer forintot keres havonta. Közülük 65-66 ezren, különösen a kórházakban dolgo zók azonban ezért nem heti 40, hanem 60 órát dolgoznak, éjsza­ka, hétvégén és ünnepnapokon is. A közalkalmazotti bértábla pedig ettől az évtől gyakorlatilag nem tesz különbséget egy fiatal, OKJ s képesítésű műtőssegéd és egy 20-30 éve dolgozó, tapasz­talt nővér között, mindkettejük nek 108 ezer forint bérminimu­mot garantál. A szakdolgozók mintegy 80 százaléka esik jelen­leg ebbe a bérkategóriába. Sen kit sem motivál, ha azt látja, az állam kemény 1900 forinttal ga­rantál több bért a számára, ha húsz évet lehúz az egészségügy ben. Vagy, ha majd elvégzi a fő­iskolát, bruttó 14 ezer forinttal emelkedik a fizetése.- Miközben tőlünk nyuga­tabbra jóval többet kereshet.- Ausztriában az itthoni fize­tések ötszörösét, Nagy Britan niában, például anesztezioló- giai intezív terápiás szakasz- szisztensként akár a tízszeresét is. És bár a hivatalos adatok sze­rint az elmúlt időben évente csak 400 szakdolgozó kért kül­földi munkavállalási engedélyt, mindannyian tudjuk, hogy pél­dául háziápolóként is sokan dolgoznak külföldön, ahhoz nem kell ilyen papír. Jellemző, hogy az ápolók fizetés nélküli szabadságot vesznek ki, és csak néhány hónapot dolgoznak kül földön, de azalatt annyit keres­nek, mint itthon egész évben. Névjegy BALOGH ZOLTÁN (42 éves) A Semmel weis Egyetem Egész­ségtudományi Kar Ápolástudo­mányi Tanszék docense, tan­székvezetője. 1994-ben kapta meg diplomás ápolói, 1995-ben gyógytornászoklevelét. A brit Exeter Egyetemen 1997-ben az egészségügyi szakképzésből egyetemi fokozatot, a Semmel­weis Egyetem Doktori Iskolában 2008-ban tudományos fokozatot szerzett- Mennyi ápoló hiányzik ma a kórházakból?- 4-6 ezerrel több nővért kel­lene a betegágyak mellé, döntő en a Közép Magyarország régim ban. Míg azonban ott hiány van, az ország számos pontján gaz­dasági okokból létszámstopot rendeltek el. Azokon a helyeken inkább leépítik a hosszú ideje betöltetlen státusokat, tovább terhelve a már ott dolgozókat. Budapesten viszont sok helyütt egyszerűen nem kapnak szak képzett munkaerőt. Kénytele nek segédápolókat, ápolási asz szisztenseket alkalmazni, akik bár fehér köpenyt viselnek, szakmai segítséget nem jelente­nek a túlterhelt szakápolóknak. Csak a közmunkaprogram ke­retében évente 200 közmunkást foglalkoztattak a kórházak. Ha az erre fordított összegnek csak a töredékét az iskolarendszerű egészségügyi képzés megújítá­sára fordították volna, nagyobb eredményt érnének el.- A szakképzéssel mi a prob­léma?- Az, hogy gyakorlatilag meg­szűnt. Csak Közép Magyarorszá gon 12 szakképzőhely volt, amelyből egyetlenegy maradt. Az a fajta állami szerepvállalás, amely az egészségügyi szakdol­gozók képzését jellemezte 2008 előtt, ma nem létezik. Jelenleg az ország legtöbb pontján csak költ­ségtérítéses szakdolgozóképzés folyik, bár az egészségügyi ál­lamtitkárság szerint az uniós pá lyázatok lehetőséget nyújtanak majd ösztöndíjprogramokra.- Ki fizet azért, hogy olyas­mit tanuljon, amivel alig ke­res majd többet a minimál­bérnél, cserébe a családját is alig látja?- Jó kérdés. Nem véletlen, hogy évente egy-másfél tucat műtőasszisztens, körülbelül tíz pszichiátriai szakápoló végez csupán ma Magyarországon, és hogy drasztikusan elöregednek ezek a szakmák. De általában is emelkedik az átlagéletkor: míg 8 évvel ezelőtt, a kamara meg­alakulásakor még 46 év volt a szakrendelőkben és kórházak­ban dolgozó ápolók átlagéletko­ra, ma már több mint 50 év. Nagyobb lehet a KEOP-keretünk energiaadó Az Ipenerg kedvezmények bevezetéséért lobbizik Új forráshoz juthatnak az önkormányzatok a tulajdonunkban lévő épületek energetikai felújítására CÉGSOROK Startolna a bulgáriai Déli Áramlat márciusban közzéteszi a Déli Áramlat Bulgária ve­gyes vállalat, hogy mely cé­gek nyerték a gázvezeték bulgáriai szakaszának épí­tésének alvállalkozói tende­rét Ezt azt követően jelen tették be, hogy a projekt­gazda Gazprom bulgáriai küldöttségének élén Alek szej Miller, a Gazprom igaz­gatósági elnöke csütörtökön Bojko Boriszov bolgár mi­niszterelnökkel és Trajcso Trajkov energiaminiszterrel tárgyalt. ■ VG A Hongkong Airlines mégsem vesz Airbust? előfordulhat, hogy a Hong kong Airlines lemondja 10 darab Airbus A380 as típu­sú repülőgép megvásárló sát a szén-dioxid adó okoz ta nyomás miatt idézi a South China Morning Post hírét az MTI. Peking már korábban megtiltotta az or­szág légitársaságainak, hogy az EU előírásai sze­rinti díjat megfizessék. Kérdés, hogy lemondás esetén az Airbusnak lenne- e és mekkora kártérítési igénye. ■ VG @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap- portálján http://wap.t-zones.hu További 160 milliárd fo­rintos uniós forrás segít­heti a hazai energiahaté­konysági beruházásokat, ha az uniós illetékesek jó­váhagyják Magyarország forrásátcsoportosítási ké­relmét. B. Horváth Lilla Várhatóan március végén dönt az Európai Bizottság arról, jóvá hagyja-e Magyarország 160 milliárd forintos forrásátcso­portosítási kérelmét a KÖZOP támogatások beragadt tételei­ből a KEOP-keret javára - jelen­tette be Molnár Ferenc, a Szá­zadvég Gazdaságkutató uniós üzletágának vezetője az ipari energiafogyasztókat tömörítő Ipenerg egyesülés háttérbe szélgetésén. Az operatív prog­ramok kormányzati áttekinté­se tavaly indult azzal a céllal, hogy hatékonyabb legyen a for rások elosztása, és hogy a bera­gadt forrásokat is le lehessen hívni. Molnár Ferenc a Világgazaló­ság kérdésére elmondta, az ösz- szeget főként épületenergetikai korszerűsítésekre lehetne fel használni. Később dől el, hogy abból az állami, az önkormány zati és a magánberuházók mi lyen arányban részesülhetnek. A támogatások a szakember szerint 200 250 milliárd forin­tos beruházást is generálhatnak az építőijaarban. A pályázók fi nanszírozásának megsegítése érdekében az MFB is kidolgoz egy pénzügyi konstrukciót. Megindult egy olyan de a 160 milliárdos kerettől függet len - eszköz kidolgozása is, amellyel közvetve a lakossági ingatlanok korszerűsítésére is igénybe lehetne venni uniós for rásokat. E célból kísérleti pro­jekt indulhat. Az Ipenerg is az energiahaté­konyság és az energiatudatos ság növelésén dolgozik, de más eszközzel. A napokban olyan rendeletmódosító indítványt adott be a Nemzetgazdasági Mi­nisztériumhoz, amely alapján bővülne az energiaadó alól va lamekkora metességet élvező energiafelhasználók köre. „A vonatkozó hazai szabályozás tó kéletesen illeszkedik az ener­giaadóról szóló 2003-as uniós direktíva elvárásaihoz, de ez azt is jelenti, hogy szűk a vissza igénylésre jogosultak köre, s mivel az adó nem differenciál, nem is ösztönöz hatékony ener­giafelhasználásra sem” - ma gyarázta az egyesülés projekt vezetője, Somogyi István Zsolt. Az Ipenerg tehát azt javasolja, hogy az energiatudatos és energiahatékony felhasználók adókedvezményt élvezhesse­nek, mégpedig adócsökkentés formájában. A kedvezményre akkor válnak jogosulttá, ha tel­jesítik az általuk tett hatékony sági vállalásokat, illetve felmu tátják a már elért, számszerű síthető eredményeiket. Mindezt Fontos a hatékonyság az energiapolitikai szempon­tok érvényesítése kiemelt a ma­gyargazdaságpolitikában a gaz­dasági tárca közleménye szerint. Ám e problémakörnek csak egy eleme az uniós szinten egyéb­ként harmonizált adóztatás, amelynek változtatására az Európai Bizottság tavaly javasla­tot tett. Ennek vitája még tart. A tárca az energiaadóval kap­csolatos hazai szabályozást érin­tő javaslatokat megvizsgálja. Az adókedvezmény Energiahatékonyságért 50 százalék Energiatudatosságért 20 százalék Kedvezmény módja adócsökkentés Időtartama egy, esetleg még egy év FORRÁS IPENERG évenként megerősítendő audi- tálás igazolná. A kedvezmény rendszernek köszönhetően 2012-16 között a nem lakossá­gi felhasználók energiaigénye 5 százalékkal csökkenne az Ipenerg számításai szerint. Az energiaadó egyébként nem túl magas, évi 18 milliárd forint folyhat be belőle a költ­ségvetésbe. Ha az állam nem ki ván elesni az adó differenciáló sa miatti bevételtől, akkor azt az adó megemelésével ellensú lyozhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents