Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)

2012-03-28 / 73. szám

2012. MÁRCIUS 28., SZERDA 5 AGRÁRIUM - GAZDASÁG OMW: kedvező évet zártak a vadgazdálkodók Kedvező évet zártak feb­ruár végén a magyar vad­gazdálkodók, részben azért is, mert az elmúlt évben mintegy 16,5 milli­árd forint árbevételű ága­zat a 2011-2012-es idény­ben sokkal jobb természe­ti, időjárási körülmények között gazdálkodhatott. Budapest Pech tol János, az Or­szágos Magyar Vadászati Véd­egylet (OMW) ügyvezető elnö­ke az MTI-nek elmondta: jóllehet pontos adatok csak mintegy két hónap múlva állnak rendelke­zésre az elmúlt, 2011 március elején kezdődött és 2012 február végén záródott szezonról, az már az előzetes számok alapján is ki­jelenthető, hogy a tavalyi idény mind az apróvad, mind a nagy­vad vadászata, illetve terítéke szempontjából jobb volt, mint a korábbi. S mindez nemcsak a va­dásztársasági tagok eredménye­it nézve igaz, hanem a plusz pénzt hozó belföldi és külföldi va­dászok főként őzbak és szarvas­bika bérvadásztatásából szárma­zó bevételekre is. A vaddisznóhajtásokat tekint­ve már változóbb az eredmény, hiszen míg Nyugat-Magyaror- szágon, például Somogy, Bara­nya, Tolna és Zala megyében jó eredményűek voltak a hajtások, addig Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megyében, illet­ve az ország középső részein gyengébb terítékek voltak, mint a megelőző idényben. A vadfajo­kat nézve a bevétel háromnegye­de nagyvadból - gímszarvas, őz, muflon, dámszarvas, vaddisznó - származik, míg a fennmaradót jórészt az apróvad - fácán, me­zei nyúl - teszi ki. Pechtol János elmondta: az ap­róvadnak, nyúlnak, fácánnak rendkívüli módon kedvezett az elmúlt évi időjárás, hiszen a ko­rábbi évek esős, árvizes, csapadé­kos időszakával szemben szára­zabb volt az elmúlt idény. A törzs- állományok jól teleltek, jó volt a szaporulat, amit bizonyít az is például, hogy élő mezei nyúlból az utóbbi évek legjobb eredmé­nyét érték el a társaságok. Mint­egy 30-40 ezer magyar élő mezei nyúl került vérfelfrissítés céljából az olasz és francia vadászterüle­tekre, darabonként mintegy 80- 90 euróért. Az elmúlt idényben a külföldi és belföldi bérvadászok mintegy 7 milliárd forintért va­dásztak, az élővad eladásából 500 millió forint, a lőtt vad értékesíté­séből pedig 3 milliárd forint bevé­tel származott ágazati szinten. A vadászati szolgáltatások bevéte­le szintén 500 millió forint volt. A fennmaradó összeg vendéglátás­ból, takarmányértékesítésből és különféle pályázatokból, illetve pályázatokon nyert összegekből származott. Az elnök kifejtette, hogy mind a vadászatban, mind a vadhús ér­tékesítés terén keresleti piac volt, amely jótékonyan hatott az árak­ra is. Az első osztályú vaddisznó­hús ára megduplázódott, a szar­vasé kilogrammonként 400-ról 700-800 forintra emelkedett, míg az őzhús kilogrammonkénti net­tó felvásárlási ára meghaladta az 1.000 forintot. Jelentősen segítet­te a vadgazdálkodókat a maga­sabb euróárfolyam is, illetve az új „vadhús” rendelet, amely meg­határozott feltételek mellett lehe­tővé tette a vadgazdálkodóknak a közvetlen vadhús értékesítést. Igaz, sokan nem éltek ezzel a le­hetőséggel, mivel a felvásárlók is jó árat adtak a vadért. Pechtol János elmondta: a ne­héz gazdasági helyzet ellenére mezőgazdasági vadkár szinten maradt, a vadgazdálkodók mint­egy 2 milliárd forintot fizettek ki ilyen címen az agrártermelőknek. Az erdei vadkár ennek mintegy 10 százalékát tette ki az elmúlt idényben. A mintegy 3.500 hiva­tásos vadász, vadőr munkabére pedig bruttó 4 milliárd forint volt. Az elnök kifejtette: az éves terí­ték- és trófeabírálati adatok isme­retében, a trófeásvad minőségé­nek javítása érdekében szigorúb­ban kell venni a trófeabírálatot és a hibás kilövések szankcionálá­sát. Nem lehet elfogadni, hogy a gazdasági kényszer hatására az ígéretes egyedek idő előtt elejtés­re kerüljenek. A nagyvadállo­mány ugyanis jelentősen „elfiata­lodott”, amit mutat az is, hogy év- ről-évre csökken az érmes trófeák aránya. Kifejtette: a szakemberek­nek el kell készíteniük a Nemze­ti Vadgazdálkodási Programot. Az új stratégia azonban nem lesz ele­gendő minden probléma megol­dásához, ahhoz át kell alakítani a 1996-os vadászati törvényt is az elmúlt 15 év tapasztalatai alapján. A szakemberek már most azt sugallják, hogy a vadállomány vé­delme érdekében a vadászterüle­tek határait kimondottan szak­mai alapon kellene kijelölni. Ugyanis például a nagyvad moz­gását figyelembe véve a mini­mum 3.000 hektáros vadászterü­let nem biztos, hogy elegendő. A szakszerű és fegyelmezett vad- gazdálkodás érdekében nagyobb biztonságot és garanciát kell ad­ni a földtulajdonosoknak és a va­dászoknak is, így például egy-egy haszonbérleti ciklus idejét a je­lenlegi 10 évről 20 évre lehetne növelni. Csökkenteni kell a vad­gazdálkodók adminisztrációs ter­heit is, miközben bővíteni kell a vadászati hatóság jogköreit, s meg kell erősíteni a tervezést, az ellenőrzést és a trófeabírálatot. Magyarországon mintegy 58 ezer vadász van, de viszonylag nagy számban, évente mintegy 20-25 ezren látogatnak ide külföl­diek is. Az ország vadállományá­nak létszáma fajonként igen elté­rő: a becslések szerint a legtöbb, 760 ezer, fácánból van, míg a me­zei nyúl állománya 540 ezerre te­hető. Fogolyból, a számára romló természeti adottságok miatt egy­re kevesebb, már csak alig több mint 30 ezer él, miközben a vad­disznók száma folyamatosan gya­rapodik, s már meghaladta a 105 ezret. Hasonló, 95 ezres a létszá­ma a gímszarvasnak, míg őzből több mint 360 ezret tartanak nyil­ván. A dámszarvas állománya mintegy 30 ezres, míg muflonból 11 ezer található az országban. Az előző, 2010-2011-es idényben gímszarvasból mintegy 51 ezret, dámszarvasból 13 ezret, őzből 105 ezret, muflonból 4 ezret, vad­disznóból 130 ezret, mezei nyúl­ból 140 ezret, fácánból pedig 425 ezret ejtettek ej, illetve fogtak be a vadászatra jogosultak. Nő a külföldi kártyahasználat pénzforgalom Az utazók többsége még mindig valutával indul el otthonról Vásárlási tranzakciók értéke (Magyarországon kibocsátott bankkártyákkal végrehajtott, milliárd forint) Külföldi vásárlások megoszlása (kártyatársaságok szerint, 2011, százalék) MasterCard 64,22 _____I FO RRÁS: MNB Az egy évvel korábbinál nagyjából ötödével több pénzt költöttek el tavaly a magyarok bankkártyá­ikkal külföldi üzletekben, és emelkedett a kész­pénzfelvétel összege is. Ennek ellenére lehet még hova fejlődni: az utazók többsége még mindig va­lutát visz magával kül földre. Barát Mihály Több mint 20 százalékkal, 225,57 milliárd forintra nőtt ta valy a Magyarországon kibocsá tott bankkártyákkal külföldön végrehajtott vásárlási tranzakci ók értéke, a darabszámúk pedig 27,4 százalékkal, 14,49 millió darabra emelkedett derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból. A kártyás vásár lások növekedésével párhuza mosan emelkedett a külföldi bankjegykiadó automatáknál ki mutatott forgalom is: a hazai ki bocsátásit plasztikokkal 64,3 milliárd forintot vettek fel ATM bői, ez 17,4 százalékkal haladja meg a 201(Tes összeget, és a tranzakciók száma is majdnem 140 ezerrel, 1,408 millióra kú szott fel. A vásárlási tranzakciók négy ötödét betéü kártyákkal hajtőt ták végre a kárt yabirtokosok. Az egyes kártyatársaságok közötti erőviszonyok pedig hasonlóan alakulnak az itthonihoz: az iizlc tekben végrehajott műveletek £ VG GRAFIKA 2 64,2 százaléka MasterCard, 29,3 százaléka Visa logójú plasztik kai történt, a torta maradékát pe dig az Amex kártyák tudhatták magukénak. A külföldi bankkártyás forga lom a válság éveiben is csaknem folyamatosan növekedett: egye­ATM-es tranzakciók Millió darab Milliárd forint 2008 1,334 55,6 2009 1,187 51,7 2010 1,271 54,7 2011 1,408 64,3 (MAGYARORSZÁGI KIBOCSÁTÁSÚ BANKKÁRTYÁVAL, KÜLFÖLDÖN) FORRÁS: MNB dűl 2009 volt ebből a szempont ból kivétel, de akkor is csak az ATM-es készpénzfelvételek és forgalom mennyisége eseti kissé vissza, a fizetési tranzakciók száma változatlanul növekedett. A folyamat pedig várhatóan eb ben az évben is folytatódik, hí szén a lakossági ügyfelek kül földön is egyre bát rabtan hasz nálják a tankkártyáikat, és ez ellensúlyozhatja azt, hogy a makrogazdasági környezet sem a külföldi utazásoknak, sem a költéseknek nem kedvez. Az évek óta tartó növekedés el­lenére a magyarországi kártya birtokosoknak van még hova fej­lődni a külföldi tranzakciók te rén. A MasterCard egy korábbi felmérésében rámutatott arra, hogy a külföldre utazó magyarok 85 százaléka még mindig pénz­váltóban vesz valutát utazás előtt, és sokan - annak elveszté­sétől tartva szándékosan hagy ják otthon bankkártyájukat. Pedig a bankkártyás vásárlás külföldön is díjmentes az ügyfél számára, így csak a konverzió vál kell számolnia. A bankjegy kiadó automatáknál végrehaj tott készpénzfelvétel viszont va lóban jóval drágább, mint itt hon, alapesetben ezer forint fe letti költséggel kell számolni. Több nagybank ügyfelei élhet­nek ugyanakkor kedvezmé­nyekkel: az UniCredit Magyar országon és további 17 európai országban - összesen több mint 19 ezer, a csoporthoz tartozó ATM-nél - biztosítja az ingye nes készpénzfelvétel lehetősé­gét. Az OTP Bank egységesen egyeurós díjat számít fel a kül földi érdekeltségei automatáinál végrehajtott tranzakciókért, az Erste ügyfelei pedig a hazai ta rifával kalkulálhatnak, ha a cso­port ATM jét használják Auszt­riában, Szlovákiában, Csehor­szágban, Horvátországban, Ro mániában és Szerbiában. Több biztosítást kötnek online a kötelező gépjárnm-fele- lősségbiztosítások (kgfb) 85 százalékát, a casco biztosí­tások 60, míg az utasbizto­sítások 40 százalékát kötöt­ték az ügyfelek online mm. dón, és a lakosság 40 száza­léka érhető el online bizto sítási ajánlattal közölte az Union Biztosító felmérésük eredményét. Előzetesen úgy vélték, hogy a magasabb társadalmi státusú rétegek érhetők el elsősorban az interneten, de a valóság er­re rácáfolt, mivel szinte minden autótulajdonos ren­delkezik internet-hozzáfé­réssel. ■ MTI Ismét téma lesz a feltörekvők bankja India azt javasolja, hogy az öt feltörekvő gazdaságot tm mörítő BRICS csoport hoz­zon létre egy külön pénzin tézetet. A BRICS Bank a gazdasági kapcsolatok „óla jozását”, beruházások fi nanszírozását szolgálná. A Brazíliát, Oroszországot, In diát, Kínát és Dél Afrikát magába foglaló BRICS Új­delhiben csütörtökön kéz dődő idei csúcstalálkozóján várhatóan az egyik kiemelt téma lesz az indiai javaslat. Az eddig napvilágot látott információk szerint a cél, hogy elősegítsék „a világ szegényebb részének” in tézményes finanszírozását. A közös bank a Világbank mintáját követné, egyben kifejezné a csoport növekvő gazdasági erejét. ■ MTI A hazánkban nagy számban élő vaddisznót szívesen vadásszák, sok esetben külföldi vendégvadászok is érkeznek ezért hozzánk 'ill Jr

Next

/
Thumbnails
Contents