Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)
2012-03-24 / 70. szám
2012. MÁRCIUS 24., SZOMBAT 5 ORSZÁG-VILÁG Károlyi-szobor elszállítása Budapest. Tulajdonosi hozzájárulást adhat a Fővárosi Közgyűlés hétfőn a budapesti Kossuth Lajos téren álló Károlyi Mi- hály-szobor ideiglenes elbontásához, raktárba szállításához, majd az érvényes engedélyek birtokában annak Siófokon történő felállításához. Csomós Miklós oktatási és kulturális főpolgármester-helyettes indítványa szerint az alkotás elbontását az Országgyűlés Hivatala kezdeményezte a Kossuth téri rekonstrukció kapcsán. A siófoki képviselő-testület az idén február 23-án már hozott elvi döntést a szobor befogadásáról, annak elhelyezéséről azonban még dönteniük kell. A tervek szerint a szobor a vasútállomás előtti Millennium parkban állna. Az előterjesztés szerint a Károlyi-emlékművet csak a siófoki döntés után lehet a városba szállítani. Emellett a két érintett önkormányzatnak haszonkölcsön-szer- ződést is kötnie kell, amely a térítésmentes átadást tartalmazza. Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész Károlyi Mihályt ábrázoló alkotása 1975- ben, a politikus születésének 100. évfordulója alkalmából készült. A mintegy négy és fél méteres fém ívek alatt szürke gránitlapokon a volt köztársasági elnök körülbelül két és fél méter magas bronzfigurája áll. Az alkotás a fővárosi önkormányzat tulajdona, annak a vagyonnyilvántartás szerinti értéke 22,6 millió forint. Öskii. a 3000 lóerős V43 sorozatú villanymozdony mindössze kétkocsis személyvonattal halad Hajmáskér és Öskü között, a Veszprém- Székesfehérvár vasútvonalon. A MÁV 2012 áprilisától számos vasútvonalon jelentősen ritkítja járatait. Többek között a Győr-Veszprém és a Komárom-Székesfehérvár vasútvonal forgalom minimálisra, napi két személyvonatpárra korlátozódik, a Székesfehérvár-Porpác fővonalon pedig a személyvonatok számát csökkentik. Huszonnégy éve verték szét a tüntetést Vízágyúkkal és gumibotokkal verte szét a kommunista karhatalom a „földalatti” egyház által az emberi jogok és a hívők jogainak be nem tartása miatti tiltakozásul szervezett gyertyás tüntetést Pozsonyban 1988. március 25-én. Starovic Tibor (MTI) Pozsony. A 24 évvel ezelőtti gyertyás tüntetés az 1968-as Prágai tavasz elfojtása utáni Csehszlovákiában a kommunista állam- hatalom elleni legjelentősebb megmozdulás volt. A békés tüntetést az akkori egyházi „ellenzék” szervezte Ián Chryzostom Korec akkori püspökkel, ma bíborossal és több más neves személyiséggel az élen. A nagygyűlés ismertetett célja az volt, hogy békés tiltakozással érje el a katolikus püspökök kinevezését, valamint a teljes vallásszabadság és a polgári szabadságjogok biztosítását. A megmozdulás az akkori párt- és állam- hatalom széles körű ellenintézkedései, valamint a Pacem in terris (Béke a Földön) nevet viselő - a kommunista államhatalommal együttműködő katolikus papokat tömörítő - szervezet felszólítása ellenére is létrejött. Este hat órára több ezer békés - gyertyákat és mécseseket kezükben tartó - tüntető gyűlt össze a Szlovák Nemzeti Színház előtti Hviezdoslav téren és a környező utcákban. A tiltakozás fő szervezőinek nagy része nem lehetett jelen, mivel őket vagy házi, vagy rendőrségi őrizetben tartották. A helyszínen fokozott erőkkel jelen lévő rendőrség egy ideig nem lépett közbe. Majd miután a tömeg az állami és a pápai himnusz eléneklése után imádkozni kezdett, a rendőrség felszólította az összegyűlteket a távozásra. Nem sokkal a rendezvény, vége előtt a karhatalom vízágyúk és könnygázgránátok bevetésével valamint kutyás-gumibotos rendőrökkel „oszlatni” kezdte a tömeget. Az erőszakos tömegoszlatás során sokakat megvertek a rendőrök, többtucat tüntetőt és több járókelőt is elővezettek. A kommunista hatalom durva közbelépését az egész nyugati világ elítélte. Az 1989- es rendszerváltás elő eseményének tartott megmozdulás 1993 óta az emberi jogokért folytatott küzdelem emléknapjának számít Szlovákiában. Ezen a napon rendszerint több megemlékezést is tartanak. A Keresztény Intézmények Fóruma vasárnap délutánra szervezett megemlékezést a gyertyás tüntetés eredeti helyszínén, a pozsonyi Hviezdoslav téren. Ennek keretében közös imaestet is tartanak a Szlovák Nemzeti Színház történelmi épületénél. Kevesebb halálozás Budapest. Az előzetes adatok szerint januárban az országban a halálozások száma jelentősen alacsonyabb volt, a születéseké pedig kevéssel magasabb, mint 2011 első hónapjában; a természetes fogyás üteme mérséklődött - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki gyorsjelentésében az MTI-vel. A jelentés szerint januárban 7621 gyermek született, vagyis kevéssel, 0,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban; ez mindösz- sze 11 -gyei több újszülöttet jelentett az előző év januárjához képest. Az előzetes adatok szerint a halálozások száma viszont jelentősen, 5,9 százalékkal (703-mal) csökkent. Az év első hónapjában mintegy 11.300 halálozást regisztráltak, ez a nagyságrendjét tekintve évtizedek óta a legalacsonyabb értéknek számít - olvasható a gyorsjelentésben. A házasságkötések számának hosszabb ideje tartó csökkenése az elmúlt évben megállt: 2011 utolsó két hónapjában átlagosan 7.4 százalékkal több házasságot kötöttek, mint egy évvel korábban. A növekvő tendencia azonban az idén januárban megtorpant: a 2012 első hónapjában kötött *997 házasság 80-nal, azaz 7.4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A KSH adatai szerint januárban ezer lakosra 9 élveszületés és 13,4 halálozás jutott. Az előbbi azonos nagyságú, az utóbbi viszont 0,8 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint az egy évvel korábbi szám. A házasságkötési arányszám 1,2 ezrelékes értéke 0,1 ezrelékponttal maradt el az előző évitől. A természetes fogyás mértéke a 2011. januári 5,2 ezrelékről 4,4 ezrelékre mérséklődött. Ez év januárjában ezer élveszületésre 5 csecsemőhalálozás jutott, ami 1,3 ezrelékpontos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A születésszám kismértékű emelkedése és a halálozások számának jelentősebb csökkenése következtében a természetes fogyás üteme mérséklődött: a 2011. januári 4390-nel szemben 2012 első hónapjában 3676 főt tett ki. A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, mintegy 2 ezer fővel csökkent. Mindezek alapján a KSH gyorsjelentésében azt rögzítették: a becsült lélekszám az időszak végén 9 millió 960 ezer fő volt. Forgalmazhatók az őshonos gyümölcs tájfajták Aláírta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az őshonos gyümölcs tájfajták szaporításáról és forgalmazásáról szóló rendeletet, amely szerint a tájfajták egyszerűsített elismerési és minősítési eljárással kerülhetnek a Nemzeti Fajtajegyzékbe. Budapest. A minisztérium közleménye szerint ahhoz, hogy a tájfajtákat forgalmazni lehessen, a növényeket fel kell venni a Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal (MgSzH)-által vezetett Nemzeti Fajtajegyzékbe. Ehhez az új jogszabály értelmében elegendő a termelő, vagy a forgalmazó által benyújtott egyszerűsített leírás a más fajtáknál kötelező hivatalos leírással szemben. Fontos, hogy a termelők betartsák a gyümölcsfajták szaporításakor a növényegészségügyi előírásokat - áll a közleményben. A tájékoztatás szerint az olyan régi őshonos tájfajták, mint például a Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya nemcsak az ízvilág és a gazdagabb tartalom miatt értékesek, ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóbbak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem. A közlemény felhívja figyelmet arra, hogy ezen a hétvégén lesz Gyümölcsoltó Boldogasz- szony ünnepe, amelyre Zala és Vas megyei civilek országos mozgalmat indítottak az őshonos gyümölcsfáink megőrzéséért: több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat. A kezdeményezést a gyümölcs tájfajtákról szóló rendelet Magyar Közlönyben való megjelentetésével támogatja a Vidék- fejlesztési Minisztérium. A közlemény szerint március 24-én Kovács Gyula pórszombati erdész őshonos tájfajtákból álló, Medes-hegyi birtokán V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárral mutatja be a gyümölcsoltás módját. A programhoz kapcsolódva 25-én a Vas Megyei Önkéntes Centrum hir- deteft faültetési akciót, hogy minél több településen létesüljön egy-egy őshonos fákból álló gyümölcsöskert. Az agrártárca 1998-ban hozta létre Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A jelenleg 300 tételes gyűjtemény 54 gyümölcs tájfajta szakmaitörténeti leírását tartalmazza. A gyümölcsök regionális megoszlása alapján a hagyományos tájjellegű gyümölcsfajtában leggazdagabb három régió a Dél-Alföld, Közép-Magyarország, és az Észak-Alföld. A tájfajták közül a Gönci barack uniós oltalmat szerzett, a Szentendre-szigeti szamóca pedig elnyerte a HÍR védjegyet. A zöldség tájfajták termeszt- hetőségére és forgalmazhatóságára vonatkozó jogszabály 2011. július 14-én lépett életbe. A gyümölcs tájfajtákról szóló rendeletet tavaly szeptemberben készítette el a tárca, amit jóváhagyásra el kellett küldeni az Európai Uniónak, ezért a jogszabály csak most jelenhet meg.
