Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)
2012-03-21 / 67. szám
4 2012. MÁRCIUS 21., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Madáchos lábnyomok a falon Március 22.: a víz világnapja Fekete Eszter 11/D Salgótarján. Az ökológiai lábnyom az erőforrás-menedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Hat tényezőből tevődik össze:- Szén lábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező C02 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága- Erdő lábnyom: Az éves rönkfa, papíralapanyag-, faáru és tűzifa-felhasználás alapján becsült terület- Legelő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges- Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték- Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye- Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága. Az interneten könnyen megtalálható kérdéssor megválaszolása után mindenki megtudhatja a saját ökológiai lábnyomának az értékét: http://tavoktatas. kovet.hu/okolabnyom.html Ezt tették a Madách Imre Gimnáziumban és az Egészségügyi tagintézményben tanuló diákok is. Összesen öt osztályban (gimnázium 10/B, 11/C, 11/D; egészségügyi 12/B, 13/A) 150 fiatal ismerkedett a témával, s rajzolta meg saját elképzelései alapján az ökológiai lábnyomát. Mint azt Kele Szabó Ágnestől megtudtuk: ebből a képi anyagból 58 alkotást mutatnak be az iskola kisgalériájában, amelynek megtekintésére hívnak minden kedves érdeklődőt. A látogatóknak ajánlják: a grafikák, festmények alapján gondolkozzanak el egy kicsit a környezetünkről, benne saját felelősségünkről és a víz világnapjáról. Újra indulhat az Öblös? (Folytatás az 1. oldalról.) A sikertelen pályázat ellenére a Tarján Glass Kft. nem adta föl a küzdelmet, így egy úgyrtevezett „B tervvel” állt elő. Ez a terv pedig nemcsak a salgótarjáni városvezetés támogatását nyerte el, hanem felkeltette az indiai Shamvik Glasstech Pvt. Ltd. cég érdeklődését is. Az úgynevezett „B terv” a következő elemeket tartalmazza: egyrészt a salgótarjáni Öblösüveggyár a továbbiakban új telephellyel, méghozzá a volt Üveggyapot és Ursa Zrt. területén működne. Itt ugyanis minden feltétel adott lenne - például nagy kiterjedésű egybefüggő terület, vagy az üveggyártás nélkülözhetetlen eleme: a kemence - az újrainduló üveggyártáshoz. Ezt a területet jelenleg Sólyomi Zoltán tulajdonában van, aki egyben a Flex-Coop Kft. cégvezetője és ebbéli minőségében vásárolta meg a terület tulajdonjogát a „néhai” Ursa Zrt.-től. Tehát a Tarján Glass Kft. lenne a gyár üzemeltetője. Másrészt az indiai Shamvik Glasstech Pvt. Ltd. biztosítaná azt a technológiát, gépsorokat és gyártóberendezéseket, amelyekkel főként a palackgyártásra összpontosítva hódíthatná meg a cég a magyar-, később a külföldi piacokat. Az indiai cég már 1973-tól vezető szereplője az üvegpalackok készítéséhez szükséges technológiák gyártásához. Az cég indiai és amerikai közös tulajdonban volt, amelyből később az amerikaiakat Vikram Munshi családja kivásárolta. A cég komoly referenciákkal rendelkezik szerte a világon. De a „konzorciumban” Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata is szerepet fog vállalni. Erről a szerepvállalásról, a város önkormányzatának képviseletében Székyné dr. Sztrémi Melinda beszélt. A polgármester elmondta, hogy hosszas tárgyalásokon vannak túl, s reményeik szerint hamarosan újra megindulhat a termelés. Ennek köszönhetően ez a jövőbeni beruházás nemcsak munkahelyeket teremt, hanem segít a város gazdaságának fellendülésében, valamint mérföldkő lehet a hazai öblösüveggyártás fejlődésében is. A polgármester azt is elmondta, hogy a város önkormányzat ehhez úgy tud hozzájárulni, hogy - a politikai támogatás mellett, amely a célok mellé különböző állami forrásokat teremtené elő - segít a leendő gyár területén, a régi üvegipari munkások szaktudásának átadásában, egy jól működő szakmunkás-képzés kialakításában, ami a TISZK-en keresztül működne, valamint egy turisztikai beruházással, vagyis egy bemutatóterem kiépítésével segítené a „konzorciumot”. | Székyné dr. Sztrémi Melinda | azt is hangsúlyozta, hogy a | város nem nézhette tétlenül | egy nagy múltú gyár megszűnését és olyan emberek munkahelyének a végleges elvesztését, akik életüket tették föl az öblösüveggyártásra. A szándéknyilatkozat tehát arról szól, hogy előkészítik a konkrét meg állapodást, ami mentén minden fél teljesíti a saját magára vállalt kötelezettséget, hosszú távon akár egy közös cég égisze alatt is. Erre a felek mintegy 60 napot „adtak maguknak”. Ha minden a tervek szerint halad, akkor hamarosan aláírhatják a végleges együttműködést - akár egy éven belül - új munkahelyek jönnek létre, és megindulhat a termelés az új helyre költöztetett, de „feltámadt” Öblös- üveggyár falai között. A városházán tartott tájékoztatón örömteli és bizakodó hírekkel szolgáltak a szándéknyilatkozatot aláíró felek Nagy Józsefné (Évike) Szécsényben élő nyugdíjas, aki a korábbi, aktív, munkahelyen töltött évtizedek után ma is mozgalmas és tartalmas életet él. Családja mellett a nyugdíjas klub, az Idősek Akadémiája, s számos kulturális rendezvény nyújt megannyi lehetőséget számára, ahol versbe szedett, vagy éppen prózában megírt gondolatait-érzéseit is közreadhatja. Mint ahogy most is, a tavasz érkeztekor... Csendben ébred a természet, lassan nyílik az alvó kikelet. Piciny füvek borítják a földet, üdén, frissen, minden újra ébred. A zöld piciny ßben ibolya kandikál, köszönti őt a napsugár. Minden újra ébred, s újra tavasz jő, meg-meglibben az illatos szellő. Finoman bontja az ág a rügyeket, eldugna a ßben százszorszép rügyeket. Egy kismadár valahol az ágon dalol, s a szél is vele dalol. Visszatér a gólya, a fecske is a fészkére, mint a folyók az óceán medrébe. Oly friss és illatos a tavaszi szél, a bogarak is ébredésre kész. Tavasz, te gyönyörű kikelet, ébreszd fel az embereket! A földet a szeretet hassa át, állj meg egy kicsit, s nézd e csodát. Mint ahogy a fecske fészket rak páijának, Szívemben az érzés utat tör magának. Szép vagy! Óh mily szép vagy te gyönyörű tavasz, Annyira vártam rád. S megtaláltalak. Két kis veréb A telegráf drótra két kis veréb egyszerre szállá. Lecsüggedt szárnnyal megültek ott, egy a másnak panaszkodott. A hosszú útról, szenvedésről hidegről és napsütésről. Egyik legény volt, a másik leány, megesett szívük egymás baján. Az egyiket elhagyta a párja, urát a másik lesi, várja. Egymáshoz bújnak mind közelebb, szegény szerelmes két kis veréb. Csak egy percig, s mindenik látja, nem ezt kereste, nem a párja. Huss! s elrepülnek, vissza se néznek, északra egyik, a másik délnek. Mese a húsvéti tojásról Nyúlanyónak nagy a gondja, fiainak meg kell mondja: Nem elég csak répát enni, tojásokat kell már venni. Közeledik Húsvét napja, tojás festés nyulak gondja. Cipőtöket fel kell venni, abban gyorsan lehet menni. Nyúl cipője nagyon híres, a nyúl erre nagyon kényes. Egy kis nyuszi örül, nevet, annak örül, hogy nyúl lehet. Cipőjüket felhúzták, milyen könnyen, s egyre mondták... Tyúkanyóhoz fürgén mennek, sok-sok tojást megrendelnek. Titkon nagy volt örömük, mert nincs Húsvét nélkülük. Gyűjtöttek is kosár számra, csak nem tudták mi az ára. A nyulaknak nagyon megért, jól fizettek a tojásért. Árpát, búzát, köles magot, ki tudja, hogy ki mit hozott. Annyi zsákkal hoztak érte, szólt a kakas: ez megérte! x i V
