Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)
2012-03-13 / 62. szám
2012. MÁRCIUS 13., KEDD BELFÖLD 5 Időközi választás Dunaújváros. Időközi önkormányzati képviselő-választást tartanak Dunaújvárosban - tájékoztatta az önkormányzat szóvivője hétfőn az MTI-t. Németh Tünde elmondta: a 10. számú egyéni választókerületben kell majd időközi önkor- mányzaü képviselő-választást tartani, miután Kiss András fideszes közgyűlési képviselő február 18-án elhunyt. A választási eljárásról szóló törvény értelmében a helyi választási bizottságnak a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre kellett kitűznie a voksolást. A döntés értelmében 2012. május 13-án, vasárnap lesz az időközi választás. ítéletek Budapest. Az úgynevezett Baumag ügyben B. László és társai ellen hűtlen kezelés miatt folyt, megismételt eljárásban az első rendű vádlottat 7 év börtönre, 7 év közügyektől eltiltásra és 5 év, gazdasági szervezetben vezető tisztségviseléstől való eltiltásra ítélte Tóth Erzsébet, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke első fokon, a többi vádlott felfüggesztett szabadság- vesztést, megrovást, illetve pénzbüntetést kapott a hétfői ítélethirdetésen. Az indoklásban a tanácselnök kiemelte, hogy a károsultak száma 13 ezer, a ki nem fizetett tőke és kamattartozás pedig 40 milliárd forint. A vádlottak megtil tották nevük és képmásuk közzétételét. Az elsőrendű vádlott terhére a bíróság - egyebek mellett - hűtlen kezelést, csődbüntettet, jogosulatlan pénzügyi tevékenységet, tőkebefektetési csalást és a számvitel rendjének megsértését állapította meg. A másodrendű vádlott P. Istvánná bűnsegédként egyebek mellett csődbüntettért, tőkebefektetési csalásért, és a számvitel rendjének a megsértéséért 1 év és 10 hónap börtönbüntetést kapott, amit a bíróság 4 év próbaidőre felfüggesztett. A harmadrendű vádlott H. Béla büntetése 1 év és 4 hónap börtön, 3 év próbaidőre felfüggesztve. A negyedrendű vádlott B-né M. Éva büntetése 8 hónap börtön, 2 év próbaidőre felfüggesztve. Az ötödrendű vádlott B. Pétert a bíróság 2 évre próbára bocsátotta. A hatod rendű vádlott Á. László büntetése 2 év börtön, 5 év próbaidőre felfüggesztve. A nyolcad rendű S-né, T. Iu- dit és a kilencedrendű S. Bertalan egyaránt megrovásban részesült. A tizenegyedik rendű vádlott E. István 270 ezer forint pénzbüntetést kapott. Az elítélteknek 350 ezertől 3 millió forintig terjedő bűnügyi költséget is kell fizetniük. Az 1.810 magánfél polgári jogi igényét a bíróság egyéb törvényes útra utasította. A cégcsoport társaságainak vagyonát továbbra is zár alatt tartja a bíróság, a polgári jogi igények kielégítésére. A tanácselnök az egész napos indoklás elején kiemelte: az ügynek nincs politikai jellege. Hangsúlyozta azt is, hogy mind a befektetési szövetkezet alapítói, mind pedig az abba befektetők nem mérték fel reálisan a kockázatokat. Az állami felügyelet részéről pedig hiányzott a következetes fellépés. Saját ajánlása alól bújik ki az állam IV« UNl MA Ötszázaléknyi rokkant munkavállaló helyett szűk fél százalék a tárcáknál Bort iszik és vizet prédikál a kormány, amikor a rokkantsági rendszer átalakítása apropóján a fogyatékosok foglalkoztatásának fontosságát hangsúlyozza. A Miniszterelnökségen és a minisztériumokban ugyanis jelenleg mindössze tizenegy megváltozott munkaképességű ember dolgozik - tudta meg a Világgazdaság. Haiman Éva A Miniszterelnökségen és a mi nisztériumokban dolgozók ossz létszámának egy százalékát sem éri el ma Magyarországon a megváltozott munkaképessé gűek aránya. A több mint 5800 alkalmazott közül a Miniszterei nökség tájékoztatása szerint ösz- szesen 11 él fogyatékkal. Ez az arány még akkor is megdöbben tő, ha a Miniszterelnökségen siettek hozzátenni: „A kormány minden lehetséges eszközzel tá mogatja, hogy növekedjen a minisztériumokban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma. Az a cél, hogy a minisztériumi állomány tér mészetes fluktuációja során egy re nagyobb számban kerüljenek be a minisztériumokba, minden tárcánál elérjék a minimum ötszázalékos arányt, és a tárcáknak a jövőben ne kelljen rehabi litációs hozzájárulást fizetni.” Az öt százalék az 5800 dolgozóra vetítve 290 fogyatékkal élő alkal mazását j elenténé a j elenlegi 11 hez képest. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és civüszervezetek által meghirdetett fogyatékosságba rát munkahely cím idei nyertesei is több megváltozott munka képességű embert foglalkoztatnak, mint maga a kormány. A Provident Pénzügyi Zrt.-nél csaknem kétszáz, de még a nem éppen az irodai állásairól ismert McDonald’snális ló fogyatékkal élő dolgozik. A kilenc érintett cég ráadásul csak úgy nyerhetett a pályázaton, hogy elkötelezte magát a fogyatékossággal élő munkavállalók számának folya matos bővítése mellett. Az, hogy a kormányzati szer vek példát mutatnak e a fogya tékkal élők foglalkoztatásában, azért nem mellékes, mert a kor mány kifejezett célja, hogy kö rülbelül 200 220 ezer rokkant embert visszatereljen a munkaerőpiacra. Ennek érdekében vál toztatta meg ez év elejétől a rokkantsági juttatások rendszerét, és ezért kezdődött meg a közel múltban mintegy 110 ezer leszázalékolt ember komplex egész ségügyi felülvizsgálata is. A fogyatékkal élők újrafoglal koztatása azonban korántsem egyszerű. Nem csupán azért, mert a nyugdíjfolyósító statisztikái szerint a leszázalékoltak 68 százaléka 8 általánost vagy régi szakmunkásiskolát végzett, és 60 százalékuk elmúlt 50 éves. De azért is, mert számtalan olyan munkakör van, amelyre a leg jobb szándékkal sem vehetnek fel a munkáltatók megváltozott munkaképességű embert mondja Dávid Ferenc, a Vállalko zók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára. Szerin te meg kellene határozni, mely ágazatoktól, illetve munkakörök ben várható el a fogyatékosfoglal koztatás. A kormányzati szervek nél egyébként a tizenegy ember helyettes államtitkári, főosztály- vezetői, ügyintézői, referensi, asszisztensi állásokat tölt be. Tavaly már 66 milliárd büntetést fizettek tizenöt Év alatt több mint százszorosára emelkedett az az összeg, amelyet rehabilitációs hozzájárulásként fizettek be a cégek a költségvetésbe. A NAV-tól kapott tájékoztatás szerint, míg 1996-ban még csak 473 millió forint volt, 2011-ben már a 66 milliárdot is meghaladta a rehabilitációs hozzájárulásból befolyó pénz. Ezt minden olyan cégnek meg kell fizetnie, amely legalább 25 főt foglalkoztat, ha fogyatékos munkavállalói aránya nem éri el a teljes létszám öt százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás 964 500 Ft/fő/év, s ezt annyiszor kell megfizetni, ahány fogyatékos hiányzik a foglalkoztatotti létszámból. Tavaly 13 ezer munkáltató fizetett hozzájárulást. a munkaadók szerint kifejezetten a fogyatékosok foglalkoztatása ellen hat, hogy a cégeket eddig nemhogy ösztönözték volna erre, de büntették őket, ha nem vettek fel kellő számú leszázalékoltat. Ez évtől azonban motivál is a kormány: azok a rokkantak, akiket a kötelező felülvizsgálaton munkaképesnek minősítenek, rehabilitációs kártyát kapnak. A munkáltatók pedig, mint azt a Nemzetgazdasági Minisztériumnál lapunknak elmondták, legfeljebb a minimálbér kétszerese alapján számított adó mértékéig mentesülnek a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után fizetendő szociális hozzájárulási adó alól. Tízmilliárdos tétel lesz az élelmiszer-felügyeleti díj költségi A teljes agrobiznisz érintett az új adóban, termelőtől a feldolgozón át a kereskedőig Május 31-ig kell bevallani az élelmiszerlánc szereplőinek a tavalyi árbevételüket, amelynek alapján számítják majd az élei miszer felügyeleti díjat. Az Országgyűlés által még 2011 végén elfogadott módosítás szerint az élelmiszerlánc szereplői felügyeleti díj fizetésére lesznek kötelesek, amely adó az előző évi net tó árbevétel 0,1 százaléka. A tör vény szerint az új teher beveze tésének célja az, hogy az élehni szerlánc felügyeleti szerv felada tai ellátására fedezetet biztosít son. Az éves felügyeleti díjat két részletben egyenlő összegben kell megfizetni július 31 -ig, illet ve január 31 ig. „A szóban forgó adó a teljes agrobizniszt érinti, kezdve a termelőktől a takarmány előállítóin át a feldolgozókig és a ke reskedőkig. Az egyik probléma ezzel azonban az, hogy egy hal- moztatott adóztatásról van szó nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Élelmiszer feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke hozzátette: a termékpálya egyes tagjainak így az inputként beszerzett és már adóztatott - alapanyag után ■ I i Sajtkészítők munkában. Nem úszhatják meg a fizetést még egyszer kellene fizetniük az általuk előállított termék ér tőkésítésékor. Mindez a tennék pálya egészét tekintve már jelentős összeg, a mi számítása ink szerint évente 10 milliárd forint körüli elvonást jelent. Rá adásul az új díjfizetés egy továb Alku a húsiparral? lapunk információi szerint az élelmiszer-felügyeleti díj bevezetésének ötletével egy időben informális csatornákon ígéretetet kaptak a húsipari szereplők aim, hogy cserébe csökkenek az egyéb díjak. A mérsékelni kívánt tételek között az egyik legfontosabb a hatósági állatorvosi ellenőrzés díja. A vágáskor fizetendő összeg Magyarországon lényegesen magasabb, ndnt az Európai Unió többi tagállamában. bi adminisztrációs feladatot jelent a piaci szereplőknek” - tét te hozzá Éder. A díjjal kapcsolatban már a kezdetektől felmerült az a kérdés, nem minősül e újabb for galmi típusó adónak, és ezzel nem ütközik« uniós direktívákba. „Az iparűzési adóról sem született olyan döntés, hogy az az áfához hasonlítana, pedig azt is a nettó árbevétel alapján szá molják” nyilatkozta ezzel kap csolatban a Világgazdaságnak Vadász Iván adószakértő. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke hozzátette: „Hozzáadott érték típusú adóból valóban csak egy lehet az Európai Unióban, annak sajá tossága azonban az, hogy kivetéséhez levonási jog is társul. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem ilyen, ezt kivetik, de nem vonható le. Bármennyire is fáj laljuk, nem valószínű, hogy ezt az Európai Közösségek Bírósága egyfajta második áfaként értei mezné.” Vadász Iván ugyanakkor kijelentette: „Nem dicső dolog üyen díjat kivetni, hiszen ez adónövelés, és az ígéretek ellenére nem csökkenti az adminisztrációs terhelést sem. A jogalkotónak ezen a téren szabadsága van, akár a teljes termékpályára kivethet ilyet, de nem biztos, hogy ez ésszerű döntés.” Az adószak értő emlékeztetett: „2010-hez képest már így is több adófajta van, és bár a GDP arányos adóterhelésről pontos kimutatás még nem áll rendelkezésre, valószí nűleg az is nőtt 2011 re.” ■ B. L
