Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-09 / 34. szám
SPORTTÜKÖR 2012. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Paksi előadók, Kis Károly vezetésével labdarúgás Konferenciasorozat Balassagyarmaton Labdarúgás fóruma névvel szakmai konferenciasorozat indult, melyet a BSE-Palóc Farkasok Utánpótlás SE vezetősége szervez, havi rendszerességgel, az utánpótlás neveléséről, annak legaktuálisabb kérdéseiről. Azzal a szándékkal szervezték a konferenciasorozatot, hogy a témakörben legjelesebb, elsősorban egyesülethez, megyénkhez valamilyen formában kötődő szakemberek, előadók bevonásával segítséget nyújtsanak a fiatal sportolók felkészítésével foglalkozó edzők, sportvezető kollégák részére a mindennapi munkájukhoz. A sorozat kissé eltért a tervezettől, mert egy héten belül a napokban Balassagyarmaton, a Projektek Házában megtartották a sorozat második rendezvényét, nagy érdeklődés mellett. Kis Károly, a Paks vezetőedzője tartja beszámolóját, mellett (balról) a szakmai stábja: Péter Norbert, Máté Csaba és Hizler János Készülnek a csapatok röplabda. A Vasas Fáy sport- csarnokában utcai jövő hét végén rendezik meg a röplabda Magyar Kupa négyes döntőit: a férfiaknál a Kaposvár sorozatban hetedik sikerére készül, a nőknél pedig a BSE egymást követő harmadik végső győzelmét gyűjtheti be. Földvári Péter, a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) főtitkára az eseményt felvezető, keddi sajtótájékoztatón elmondta, azért esett a választás a fővárosi helyszínre, mert a szervezet által kiírt pályázatra nem volt jelentkező, így a finálét az MRSZ rendezi meg. Hozzátette: a Fáy utcai csarnok semleges helyszínnek tekinthető, egyik csapatnak sem szolgál otthonául, mivel a Vasas női együttese a Folyondár utcában vívja hazai meccseit. A férfiaknál a Kaposvár a Csepellel, a Kecskemét pedig a Dunaferr gárdájával találkozik a legjobb négy között, míg a nőknél BSE-Nyíregyháza és Vasas-Gö- döllő párharcokra kerül sor. „Úgy gondolom, hogy a Kaposvár együttese minden tekintetben kilóg ebből a mezőnyből, ráadásul Geiger András személyében olyan meghatározó játékosuk van, mint senki másnak a mai magyar mezőnyben - nyilatkozta Tamás Zoltán, a Csepel vezetőedzője. - Amennyiben szerencsések vagyunk, akkor nyerünk majd mérkőzést a négyes döntőben, de ellenkező esetben is biztos vagyok benne, hogy örömet okozunk majd a szurkolóinknak.” „Edzői pályafutásom legnagyobb erőpróbájára készülök, mivel nekünk lesz a legfiatalabb csapatunk a döntőben - mondta Fésűs Irén, a BSE vezetőedzője. - Az együttes gerince még gimnazista, nagyon várják már a viadalt. Több felnőtt és utánpótlás válogatott játékosunknak ez egy hatalmas kihívás, szeretnék bebizonyítani, hogy posztjukon ők a legjobbak. Remélem, hogy fiatal csapatom komoly eredményt ér el.” Ludvig Zsolt, a Gödöllő vezetőedzője korábban a Nyíregyházával ért el szép sikereket, csapatával most a Vasas ellen készül: „Nagyon nehéz dolgunk lesz, erre a találkozóra készülünk. A Vasas nemzetközi tapasztalata biztosan sokat fog érni, ráadásul bizonyítani szeretnék majd, hogy nqm véletlenül vannak ott a Közép-európai Ligában.” A sajtótájékoztatón a rossz időjárási körülmények miatt a vidéki együttesek képviselői nem tudtak részt venni. A Magyar Kupa négyes döntőjében az elődöntőkre 1000 forint a napijegy, míg a helyosztókra 1500 forintért lehet belépőt venni, s 3000 forintért bérlet is vásárolható. Kanyó Ferenc A szervezők nagy örömére a konferenciasorozat második előadására elfogadta meghívást, Kis Károly, a BSE egykori sikertrénere, aki jelenleg az MVM Paks FC vezetőedzője. A paksi szakmai stáb tagjai is elkísérték az elmúlt bajnoki év legjobb szakemberének választott edzőt, így az érdeklődők rajta kívül meghallgathatták Máté Csaba és Péter Norbert pályaedző, valamint Heizler János kapusedző előadását is. Egyébként a megye szinte minden területéről, sőt Pest megyéből is érkeztek szakemberek az eseményre. A megjelentek között volt az MLSZ Nógrád Megyei Igazgatóság vezetője Schuchmann Attila, valamint a társadalmi elnökség több tagja, így Barna János elnök is. Elsőként Kis Károly bemutatta szakmai stábjának tagjait, majd Péter Norbert pályaedző, utánpótlásedző vázolta fel a paksi labdarúgás fejlődését a kezdetektől napjainkig, mindezt kivetítőn, videón, dokumentumokkal illusztrálva. Kiemelte egy nagyon fontos helyi, megyei döntést, mely szerint a városban, a régióban egy kézbe adva a futballt, prioritást adtak a paksi futballklubnak. Lassan lépegettek előre, szem előtt tartva az egyik legfontosabb szempontot a saját nevelésű játékosok szerepvállalását. Fontos volt, hogy az erőmű a csapat mellé állt. Ez megteremtette az alapokat arra, hogy az első osztályú csapat mellett úgynevezett árnyékcsapatot szerepeltessenek az NB Ill-ban, ahol már fiatalon pallérozódhatnak a tehetséges játékosok. Kiemelte, hogy az utóbbi években ráéreztek a Bozsik- program fontosságára, az abban rejlő lehetőségekre. Kialakították a körzeteket, ezeket lefedték saját az egyesületükhöz hosszabb ideje kötődő edzőkkel, és a gyerekeket családjuk mellett hagyva képezik a rendszerben. Tehát nem akadémiai rendszerben, hanem óvodákkal, iskolákkal együttműködve, a mindennapos szakmai munkát kitűnő licences edzőkkel elvégeztetve képezik a gyerekeket. A következő előadó Máté Csaba volt, aki a szombathelyi akadémia mellett hosszabb időt töltött külföldi csapatok mellett, majd egyik legfontosabb szakmai kihívásként az Erwin Koeman mellett eltöltött időszakot nevezte meg. Paksra Gellei Imre idején került pályaedzőként Elmondta, hogy az edzői munkában nincs sikerrecept, hanem kemény munka van, s vidéki csapatként, hogyan lehet akadémiai rendszeren kívül sikeres utánpótlás-nevelést elérni. Érdekes volt hallani, hogy mit tart az edzők hitvallásáról. Fontos a célkitűzés, a tervezés, a feltérképezés, mindig csak a soron következő feladatra koncentrálás, s pedagógiailag megszervezni a feladatokat. Lényeges milyen az öltözői hangulat, nem biztos, hogy jó nagy létszámú kerettel dolgozni. Az új vezetőedző érkezésével ők is huszonkettőre szűkítették azt a keretet, amely az első osztályban szerepel, s csak az egyesülethez kötődő játékost alkalmaznak. Megváltak azoktól a kerettagoktól, akik ingáztak, nem laktak a csapat székhelyén, kiemelve, miért fontos, hogy Pakson éljenek. Nagyon fontosnak tartja, hogy a szakmai stáb együtt gondolkozzon, együtt alkosson. Minden játékosukat különböző mérésekkel „feltérképeznek”, így tudják, hogy ki hogyan regenerálódik, így egy-egy csoportnál más terhelést tudnak alkalmazni. Kiemelte a csapat taktikai hadrendjének edzéseken történő kialakítását, gyakorlását annak érdekében is, hogy mérkőzés közben csere nélkül is váltani tudjanak egy más játékrendszert alkalmazva. Az előadók sorában Heizler János kapusedző következett, aki szintén paksi, a csapat színeiért küzdött kisebb megszakításokkal kapusként, jelenleg kapusedzőként. Több mint tíz évig kapusiskolát is működtetett és az ország különböző pontjairól jártak, s járnak is hozzá. Fontosnak tartja a kiválasztást, mert a kapus a mai megváltozott játék- rendszerben az együttes legsokoldalúbb játékosa kell legyen. Érdekes összevetést hallhattunk, amikor elemezte a brit, a skandináv, latin, dél-amerikai és magyar kapusokat. Levonható a következtetés a magyar kapusiskola világszínvonalú. A paksi csapat négy nemzetközi mérkőzésének elemzését mutatta be a kapusok szemszögéből, mely azt mutatta, hogy a földön való játékban volt kimagaslóan eltérő az eredmény Csernyánszki Norbert esetében a magyar bajnoki mérkőzésekhez képest. A kapusoknak jó barátságban kell, hogy legyenek egymással, mely náluk, az edzésmunkában is megvalósul. Kiemelte Kovács Attilát, aki Balassagyarmatról került Paksra, s 2010-ben első számú kapus volt. Súlyos sérülése után nemrég kezdte el az edzéseket, ebben a munkában három társa, Csernyánszkival az élen maximálisan segíti. Előadásának befejezéseként az utánpótlás korú kapusok edzésmódszereiről beszélt, melyet ragyogó videó anyagokkal illusztrált. Ez az úgynevezett prezentáció egyébként valamennyi előadó mondandója során főszerepet játszott. Ezt követően Kis Károly, az év edzőjének választott, Nógrád megyéhez sok szállal kötődő szakember előadásában két témakörről beszélt: a nemzetközi siker tapasztalatairól, valamint a csapat taktikai játékáról. A mester kiemelte, ezeket az eredményeket nem érhették volna el, ha az egyesület a nem biztosít minden feltételt. Nincs kánaán, de amit, megígértek azt teljesítik. Szólt a futball kultúrában meglevő különbségekről. A Tromsö esetében az egyszerű, de csodálatos stadionról, tárgyi feltételekről, s arról, hogy három játékosuk értéke, több mint a paksiak éves költségvetése. A skótoknál minden a fociról szól egy-egy rossz próbálkozást is vastaps kísér. Erőállapotot tekintve óriási fölényben volt mindkét ellenfelük. Túljutottak a Tromsö együttesén, mely annak köszönhető, hogy pedagógiailag készítették fel együttesüket az ellenfél gyenge pontjaira. Az edzéseken is erre készültek. A szélről történő befutások és passz- játék, továbbá a két középső védőként mélységből érkező megoldásokkal, a rögzített játékok maximális kihasználásával. Fontos volt az is, hogy mérkőzés közben játék- rendszert tudtak váltani, csere nélkül. E sikert edzői pályafutásának legnagyobb sikereként értékelte. Amíg a Paks csak magyar játékosokkal szerepelt, addig mindhárom ellenfelük még az andorrai is, külföldi, legtöbb esetben válogatott labdarúgók sorával állt fel. A nemzetközi kupában csupán a Paks, az Atletico Bilbao és még egy csapat játszott úgy, hogy csak saját nemzetiségű játékosokkal állt fel. Érdekességként említette meg az edző, hogy milyen a játékvezetők megítélése a magyar csapatokkal szemben. Nüánszokon múlhat a siker, erre is fel kell készíteni a játékosokat. Ez utóbbit többször is kihangsúlyozta. Szólt a heti taktikai felkészülésről, melyet az edzői stábbal percre pontosan megterveznek, mikor mit tesznek. Igen fontos az orvosi háttér, a masszőrök szerepe. A volt játékosokból, egyesülethez kötődő szakemberekből álljon ez a stáb is, akik lojálisak egymáshoz, a vezetőikhez. Végül még beszélt a Paks balassagyarmati szurkolói csoportjáról, akikkel már úgy járnak egymáshoz, mintha hazajárnának. Az előadások után jöttek a kérdések, s a frappáns, mindenre kiterjedő válaszok. A több mint háromórás rendezvény ideje alatt a hallgatóság figyelme egy percig nem lankadt. Többen úgy értékelték a résztvevők közül, hogy ilyen szintű szakmai előadás a labdarúgással kapcsolatban még nem volt a megyénkben. Dicsérték a balassagyarmatiak kezdeményezését, várják a következő, március végi újabb szakmai napot. Az esemény előadói az est további részében az Adidas Naszály sportbolt tulajdonosának, Naszály Aladárnak a vendégszeretetét élvezhették. Megmaradhat a Puskás-stadion, de közben felépülhet az új labdarúgás. Mégsem bontják le a Puskás Ferenc Stadiont, hanem a felső karéj elbontásával, 40 ezres befogadóképességgel üzemel tovább a magyar labdarúgó-válogatott világbajnoki selejtezői alatt. Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke kedden a Digi Sport Reggeli start című műsorában elmondta, hogy ugyanakkor februárban nemzetközi tervpályázatot írnak ki egy új, mellé épülő 45 ezres, 60 ezresre bővíthető arénára, amelyre 30-35 milli- árdot szánnak. „így tehát az új aréna építésének két-két és fél éve alatt nem marad az ország nagy stadion nélkül. Közben párhuzamosan elkezdik építeni - nem a régi helyén, hanem mellette - az új Puskás Stadiont, amelynek tervezésére nemzetközi pályázatot írnak ki februárban, s a néhány hónapos elbírálás után 30-35 milliárd forintból készülhetne az új, szintén 45 ezres stadion, amely a széksorok távolságának szűkítésével akár 60 ezresre lesz bővíthető, mondjuk egy BL- döntő rendezése esetén. A munkálatok 2013 elején indulhatnának és 2015-re meglehet az új Puskás” - nyilatkozott Bánki Erik. Hozzátette: az MLSZ kérésére felülbírálták a korábbi terveket, így egyelőre megmaradna a régi pálya, a felső lelátók karéjait elbontanák, a középsőt pedig megerősítik, így a labdarúgó világbajnoki-selejtezők idején egy 40-45 ezres befogadóképességű átmeneti stadion működne a régi átalakításával. Bánki elmondta: a régi stadion is megmaradhat atlétikai stadionná átalakítva. „Miután az atlétikai szövetség futópályás nagy stadiont igényel és tervben is van egy ilyen fejlesztés ezen a területen, így a költséghatékonyság akár a régi stadion megmaradását is eredményezheti az új mellett.” A kormány tavaly november 2-án fogadta el a Puskás Ferenc Stadion újjáépítésével kapcsolatos koncepciót, amely szerint egy 40 ezer férőhelyes - igény esetén 55 ezer férőhelyesre bővíthető - sportlétesítmény épül összesen 35 milliárd forintból. Nagy volt a figyelem a szakemberek részéről
