Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-08 / 33. szám
6 2012. FEBRUAR 8., SZERDA ORSZÁGJÁRÓ wrvxmim 2013-tól lesz pénz a Mikó Imre-tervre jövőre 1-2 milliárd forint juthat az erdélyi magyarság gazdaságfejlesztési projekt jére, a Miké Imre-tervre, eb bői elindulhat az Erdélyi Magyar Tervezési és Fej lesztési Ügynökség. A program nagyobb összegű forráshoz az EU 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakában juthat. Három alprogram indulhat hama rosan: egy fiatal vállalkozókat célzó inkubátorház háló zat, egy gyógyszergyárat, ásványvíz palackozót és bioélelmiszer termelést tar talmazó elképzelés, illetve az OTP Bank által kidolgo zott mezőgazdasági finan szírozási modell. ■ MTI Gazdasági ismeretek az új NAT-ban a közoktatásnak az új Nem zeti Alaptanterv szerint hasznosítható ismereteket kell nyújtania a világgazda ság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartá sok életét meghatározó gaz dasági pénzügyi intézményekről és folyamatokról. A dokumentum szerint fontos, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az érték teremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasz tás területén. ■ MTI VM: egyre keresettebb a hazai ÉREZHETŐEN nő a hazai termékek iránti keres let mond ta BOGNÁR Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára. Hozzátette: tapasztalható, hogy a vásárlók kevesebb, de jobb minőségű alap anyagból készült terméket vesznek az utóbbi időben, és előnyben részesítik a minőségi magyar élelmiszere két. Emlékeztetett: az idén kilenc cég 22 termékével bővült a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet viselő magyar élelmiszerek köre. így már csaknem 80 cég több mint 400 terméke viselheti a címkét ■ MTI Nem apad a kórházadósság egészségügy Csak a kamatokból engednének a beszállítók Az orvosi eszközöket megkapják, de kifizetni nem mindig van pénzük a kórházaknak A kormányzati ígéret és a múlt év végén kapott 25 milliárd forintos támogatás ellenére nemhogy kifizetni nem tudták a kórházak a 40-50 milliárdos lejárt adósságaikat, még nőtt is a tartozásuk a beszállítóik felé. I laiman Éva Az orvostechnikai eszközöket gyártó cégeknek 10-15 müliárd, a gyógyszerbeszállítóknak 8 10 milliárd, a teljes beszállítói körnek összesen nagyjából 40-50 milliárd forinttal tartoznak jelen leg is a kórházak tudta meg a Világgazdaság. Az összeg az el múlt időszakban sem csökkent, sőt még növekedett is, miután a megyei és a fővárosi intézmé nyék államosítása miatt gyakor latilag leállt a számlafizetés. A bankszámlák megszüntetésével járó technikai nehézségeket mára talán sikerült áthidalni, erre utal legalábbis, hogy elindultak a kifizetések - mondta lapunknak az egyik legnagyobb gyógyszer nagykereskedő cég, a Hungaro pliarma vezérigazgatója. Feller Antal hozzátette azonban, hogy csak az elmúlt egy hónapban mintegy 10 százalékkal növekedett a kórházak cég felé fennálló tartozásállománya, amely milliárdos nagyságrendű. Hasonló növekedést volt kénytelen elszenvedni a többi kórházi beszállító is, annak ellenére, hogy két lépcsőben is kaptak plusz pénzt a kórházak a múlt év végén az Egészségbiztosítási Alapból. 25 milliárd forintot kifejezeüen adósságaik rendezésére, lörailli árdot pedig címkézetleniil, de er re a célra is felhasználhatóan. A Honvédkórház külön határozat ban 6 milliárd forinthoz jutott lejárt számlái kifizetésére. Mindez a pénz összesen ele gendő is lenne ahhoz, hogy vég re egyetlen kórháznak se kelljen lejárt számlákat tolni maga előtt egyik hónapról a másikra. Csak hogy az Egészségügyi Államtitkárság az utalást követően zárolta a 25 milliárd forintot. Csak nem egy hónapot kellett várni arra, hogy a zárlatot feloldják, erre csak a napokban kaptak engedélyt az intézmények. Mármint Tartozás és segítség A kórházak összes lejárt szállítói tartozása* 40-50 milliárd forint ______________ Az adósságrendezésre rendelkezésre álló pluszforrás 27 milliárd forint _________________ •B ECSÜLT ADAT. azok, amelyeknek van lejárt szállítói számlája. Több mint húsz kórház ugyanis pontosan fizetett, illetve a 15 milliárdból, amit még a zárolás előtt kapott meg, rendezte a számlatartozá sait. Ezért nekik a múlt év vA gén már nem volt tartozásuk, csakhogy a 25 milliárd forintból ők is kaptak. Ezek az intézmények most úgy érzik, a végén még rosszul járnak csak azért, mert jól gazdálkodtak. Aggód nak, hogy a pénzt visszavonják tőlük, ahelyett, hogy saját célra, példátü a kötelező minimálbér emelésre fordíthatnák. Hogy így lesz-e, még nem tud ni, ahogyan azt sem, hogy végül is ki és milyen engedményt tesz majd az adósság rendezése ér dekében. A kórházi beszállítók még az előző év novemberében felajánlották: lemondanak a nekik járó késedelmi kamatról a kórházi dolgozók javára, ha a kintlévőségeik 90 százalékát 2011. december 31 ig, a fennma radó részét pedig a rá következő negyedévben megkapják. Tőketartozás elengedéséről azonban, amit értesüléseink szerint el akart érni a cégeknél az egészségügyi kormányzat, a beszállítók szerint szó sem lehet. Ezt a lehetőséget Tóth Zoltán, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára törvénytelennek tartja. Sen kinek sincs joga azt kérni, hogy egy cég, amelyik közbeszerzésen sikeresen pályázott, szabályszerűen szerződött, határidőre szállított, ne tartson igényt a pénzére - mondta. Véleménye szerint fontos len ne, ha az Egészségügyi Állam titkárság megoldást találna az adósság reindezésére, valamint újratermelődésének megakadá lyozására. Ez utóbbinak Tóth Zoltán szerint alapvetően kél feltétele van. Az egyik, hogy a kórházak utófinanszírozási ide jét a jelenlegi kettőről egy hónapra kell csökkenteni. A má sik legalább a központi vagy regionális közbeszerzések esetében a nettó finanszírozás bevezetése. Ez azt jelentené, hogy az áruk ellenértékét nem a kórházak, hanem például köz vétlenül az egészségbiztosító utalja át a beszállítóknak, a ki fizetett összeget pedig levonják a kórházak következő havi tá mogatásából. Ezzel Magyarország megfelel ne az Európai Unió irányelvei nek és az új közbeszerzési törvénynek. Ez ugyanis ez év janu ár 1 jétől az állami beszerzések nél a fizetési határidőt általáno san harminc napban állapítja meg, azzal, hogy például az egészségügyben ez maximum hatvan nap lehet. 400 milliárdos bevételt hozhat a teherautós e-útdíjrendszer közlekedés Ötyenmilliárd fo rintba kerülhet az államnak az elektronikus útdíjrendszer ki építése, a változtatások az első évben 110 milliárdos bevételt és évi 23 milliárdos működtetési kiadást jelentenének, az előbbi összeg bő egy évtized alatt 400 milliárd fölé nőhet számolt be az index.hu egy birtokába jutott előterjesztésre hi vatkozva. Az új rendszer eszerint 2014 ben indulhat el, a kilométer aranyos útdíjat kéz detben a D2, D3, D4 kategóriába tartozó járművek fizetnék, a Dl kategóriába tartozó jár művek, azaz autók, motorok továbbra is matricát vásárolná nak, azaz átalánydíjasok len nének. A hosszútávú terv szerint ugyanakkor önként csatlakozhatnának a rendszerhez, azaz ha például évente egyszer megy a sztrádán, a dí jat kilométer-arányosan ren dezhetné. ■ A kamionoknak 20 forintos teher lenne kilométerenként, ezt az évek során lassan megduplázná az állam. A tarifa az Európai Unió ál tál meghatározott maximum fele lenne, ami az index szá mítása szerint a kamionoknál 20 forintos kilométerenkénti díjat jelentene, ez 2024 re 36- 38 forintra nőne. A portál ál tál idézett szakmai becslések szerint most ennek felét fizetik kilométerenként a jármű vek. Az előterjesztés két forgatókönyvvel számol. Az egyik szerint kezdetben a gyorsforgalmi utakon és a 8 as út egy részén, a 85 ös és a 86 os utakon vezetné be az e-útdíjat, majd tíz év alatt tér jesztenék ki a teljes hálózat ra. A másik szcenárió szerint a kezdetektől fizetős lenne minden, „cserébe” a kisebb a dokumentum szerint 60 kW-os teljesítménynél gyen gébb - motorú személyautók mindenhol ingyen autózhat nának. A tervezet fizetőssé tenné az MO-st és más városi elkerülő sztrádaszaka szokat is. A bevétel nem a központi költségvetésbe kerülne, ehe lyett azt az illetékes állami cég kezelné. ■ VG Gyors pályázatot kémek a vállalkozók a bérkompenzációra tárgyalás 130 milliárdba kerül a költségvetésnek, hogy segít a cégeknek szinten tartani a nettó fizetéseket A munkavállalói csoportok az idén sem járhatnak rosszul az egykulcsos, aranyos adórend szerre áttéréssel - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, miután a kormány a munkaadók és a munkaválla- lók szervezeteinek képviselőivel találkozott. A közszférában az állam bizto sítja a bérkompenzációt, ez 690 ezer, havi bruttó 216 ezer forint alatt keresőt érint. AversenyszfA rát a kormány kérte a nettó bérek szinten tartására, a bruttó emelés öt százalék feletti részét az állam megtéríti. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem tudják az öt száza lékos emelést sem finanszírozni, pályázat áll majd a rendelkezésé re, amelyen költségvetési forráso kát nyerhetnek el erre a célra. Erre 130 milliárd forintot szán a költségvetés. ,A megbeszélésen sürgettük a nehéz helyzetben lévő váüalkozá sok számára létrehozandó pályázat kiírását” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállal kozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta: a tervek szerint ezeknek a cégeknek két részletben fizet nék ki a pályázaton elnyerhető összeget. Mivel utófinanszírozás ról van szó, ezért álláspontunk szerint nagyobb segítség lenne, ha az első részlet lenne a nagyobb és a második a kisebb. „Azt is kifej Orbán Viktor és a tárgyaló felek. Senki sem járhatna rosszul tettük a kormányoldalnak, hogy álláspontunk szerint 20134)an is szükségük lenne a munkáltatók nak a bérkompenzáció rendszerére” tette hozzá a főtitkár. A konzultáción a felek kifejt hették, hogyan látják a 2012-es évet általában, a gazdaság és a foglalkoztatás szempontjából. Az esemény után Matolcsy György beszámolt arról is, hogy a versenyszféra érdekegyeztető fóruma megalkotta saját alapsza bályát, ezt a következő napokban alá is írhatják. A Vüággazdaság információi szerint az alapsza bály aláírása a eredetileg a mai ta lálkozóra volt tervbe véve, ám az végül az MSZOSZ ellenállása mi att nem történt meg. ■ B. L Munkástanácsok: rendben az egy kulcs A kormány, a munkaadók és a munkavállalók találkozóján nem került terítékre az egykulcsos jövedelemadó haszna, de ha hosszabb távon javítja a fog lalkoztatást, akkor a szakszervezet tudomásul veszi az egykulcsos adót - közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Az EU-ban és az IMF programjaiban részt vevő országok között is vannak olyanok, amelyek egykulcsos adórendszert alkalmaznak - mondta Matolcsy György a tegnapi sajtótájékoztatón.
