Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-08 / 33. szám
4 2012. FEBRUAR 8., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Szabó Andrea Balassagyarmat Torma Mária Budapesten élő előadóművész szinte „hazajár” Balassagyarmatra. A Madách Imre Irodalmi és Színjátszó napokon mind a négy önálló estjét bemutatta már. 1998-ban Krónikás ének című verses pódiumműsorával a zsűri különdíját is elnyerte. Idén, a 33. fesztiválon a „Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem” című műsorával állt a közönség elé, melyet népgyűjtésekből, a magyar és a világirodalom klasszikusaiból szerkesztett. A Radnóti- és Latinovits-díjas előadóművészt pályafutásáról kérdeztük.- Hogyan leszversmondó egy vegyészmérnökből? Miként kapta az indíttatást?- A versek, a versmondás sze- retete már általános iskolában kezdődött. A szüleim a debreceni vegyipari technikumba írattak 14 évesen. Akkoriban ez nagyon divatos iskolatípus volt, mely szakmát és érettségit adott egyszerre. Bár vonzódtam a humán tárgyakhoz, nem volt bátorságom a bölcsészkarra felvételizni. A Budapesti Műszaki Egyetem vegyész- mérnöki karára jelentkeztem, ott végeztem. De a versmondást nem hagytam abba. Egyetemistaként a BME Vári Irodalmi Színpadának lettem tagja, ahol Debreczeni Tibor volt a rendező és műsoraink szerkesztője. Akkoriban rengeteg előadóestre jártam. 1966-ban mutatta be Mensáros László „A XX. század” című műsorát, ami új korszakot nyitott. Hatására jobbnál jobb előadóestek születtek. Szigorúan megszerkesztett és felépített műsorok voltak ezek. Mensárosé például egy három felvonásos színdarabnak felelt meg, s lenyűgözve néztük végig, senki nem ment el a két szünetben. Hallhattam Latinovits, Berek Kati József Atti- la-estjeit, Jancsó Adrienne, Bálint András, Bánffy György műsorait, s engem elkápráztatott az, hogy egy szál ember kiáll és a szó erejével hatni tud százakra. Katarti- kus élményeket éltünk meg.- Úgy tudom, Latinovits Zoltánnal is összehozta az élet..- 1974-ben a Surányi Ibolya vezette Balassi Bálint Szavalókörben Latinovits rendezte Balassi műsorunkat, melyben ő is fellépett. Halála után került a kezembe egy interjúja. így nyilatkozott az egyik újságnak, amikor arról kérdezték, hogyan lehet az, hogy amatőrökkel lép fel: „A Balassi Bálint Szavalókör nívója jóval meghaladja a magyar átlagszínészek versmon- dási szintjét, nagy öröm velük dolgozni. (...) Mint rendező, nem szólok bele, ki hogyan értelmezi a verset, amit mond. Minden egyéniség szűrőközegén másképp szólal meg a mű, ez adja meg sokszínűségét, gazdagságát (...) Szubjektív, de megszenvedett véleményem, hogy a színházi élet megújításában nagy szerep vár az amatőr mozgalomra.” Ő nem akart bennünket átformálni, mindenkinek megadta a saját egyéniségéből adódó szabadságot. A jelenléte rendkívül inspiráló volt- Mikor kezdett önálló pódiumműsorokat készíteni?- Tizenöt éve. Előtte igyekeztem bővíteni a repertoáromat, fejleszteni a versmondásomat Az első pódiumműsorom egy Ady-műsor volt, utána a „Krónikás ének” című előadóest következett Ez a 16. század költészetétől indul és napjainkig ível. Mindkét műsor fundamentumát Debreczeni Tibortól kaptam egyetemista koromban, aki többek között két Ady-műsort és egy XVI. századi műsort is készített velünk. Az ő stúdiumai sokat segítettek abban, hogy kitáguljanak az ismereteim. A harmadik műsorom úgy született, hogy közeledett a hatvanadik születésnapom, s azt láttam, hogy a korombeli nagy művészek: Markó Iván, Sebő Ferenc munkával, fellépéssel ünnepük a 60. születésnapjukat. Hatni a szó erejével Úgy gondoltam, össze kellene állítanom egy új műsort és ezzel megajándékozni a barátaimat így született meg születésnapomra a Nagy Lászlót megidéző .Arccal a tengernek” című pódiumműsorom. Ebszerelmes műsorom Ádámtól és Évától kezdődik. Ez a népgyűjtés a párkapcsolat humorát mutatja be: se vele nem jó, se nélküle. Utána a fiatal lány szerelmétől a házasságig jutunk el, majd humoros ben nem csak Nagy László verseit mondom, hanem az ő szellemiségét sugárzó kortárs költőkét is, mint például Buda Ferenc, Ferenczes István, Ratkó József, Szécsi Margit műveit Az első három műsorom drámai hangvételű volt, az alkatomhoz ez mindig is közel áüt De egy idő után úgy éreztem, nem jó az, ha az emberre ráfagy a drámaiság. A „Szerelem, szerelem átkozott gyötrelem”-ben megpróbáltam megmutatni a humoromat, és eljutottam arra a szintre, hogy mosolyogni is tudok a színpadon. Alapvetően szemérmes vagyok, ez a műsor pedig elég nagy kitárulkozást jelent- Hogyan születik meg egy műsor, hogyan zajlik a szerkesztés?- Ügyelek a műsor szerkezetére, hogy egymásba kapcsolódjanak, egymást építsék a művek. A három műsoromba építettem be. Szerelmes műsoromba „A boszorkány eljövetele” címűt, mely egy izgalmas, drámai gyónás. A népzenét és a népdalokat nagyon szeretem. Műsoromhoz népdaltörténetek következnek népgyűjtésekből. Ezután következik a drámai fordulat: a hűtlenség problematikája, az elválás fájdalma, a magány gyötrelme és az újrakezdés, az időskori szerelem. Megpróbáltam úgy összeállítani az estet, hogy legyen benne kevéssé ismert szöveg is. Dyen Ady tömör, baUa- daszerű rövid prózája, a „Sára és a korbács”, amire véletlenül találtam rá. Léda is érdekelt: hogyan élte meg ez a büszke nő - aki oly sokat tett Ady zseniéjért - a kapcsolatukat. Három Léda-levélből állítottam össze a műsorban szereplő levelet, mert mindegyikben volt fontos mozzanat Ferenczes István Csíkszeredái költőt is kevéssé ismerik, egy Hitelben olvasott rendkívül izgalmas interjú kapcsán jutottam el költészetéhez 2005-ben. Három nagy versének részletét énekest kerestem. Rátaláltam a fóti népművészeti szakiskolában néptánc szakra járó Zsolczer Csillára, aki Budai Honától tanult népdaléneklést: az ő éneke egészíti ki a verseket, prózákat Ez az előadói estem végül is egy élet tapasztalatait sűríti egybe. Hatvan év alatt már minden stációt megél az ember. Korábban nem is tudtam volna így megszerkeszteni és előadni a műsort Közel egy év alatt érlelődik meg egy műsor, addig tart, amíg vérévé válik a mű az előadónak. Ahhoz, hogy negyven percet folyamatosan végig beszéljen az ember, áüandó tréningre van szükség. Komoly versmondói rutint keüett szereznem, mielőtt ilyen feladatra vállalkoztam. Ha műsort szerkesztek, egy kicsit véleményt mondok a világról. Azt gondolom, az a jó műsor, amelyből megtudok valamit az előadó egyéniségéről.- Ön nem csak előad, de más előadóművészek műsorait is egybe gyűjtötte...- Olvastam Jancsó Adrienne önéletrajzi kötetét, ebben egyik riporter megkérdezte tőle, nem tar- taná-e szükségesnek a műsorait megjelentetni. Innen jött az ötlet. Gondoltam, amíg élnek a nagy előadóművészek, meg kellene örökíteni a műsoraikat, hiszen ezek külön alkotások, valóságos kincsek. Felkerestem Jancsó Adrienne-t és a többi nagy előadóművészünket ezzel az ötlettel. így született meg 2001-ben és 2004-ben Jancsó Adrienne, Bánffy György, Gálán Géza, Csernus Mariann, Illyés Kinga, Pálfy Margit, SeUei Zoltán előadóestjeit és műhely-vallomásait tartalmazó két kötet korabeli kritikákkal, rövid életrajzokkal, fotókkal kiegészítve.- Vannak-e különösen kedves költői?- József Attila igézetében éltem középiskolás koromban, később legerőteljesebb hatással Ady volt rám. Aztán jött Nagy László, a Hetek költészete - közülük is elsősorban Buda Ferenc és Ratkó József verseit szeretem mondani. A határon túli költők közül Ferenczes István költészete áll hozzám közel.- Van-e még közönsége a versnek?- Nehéz megtalálni azokat a közösségeket, ahol fogadó- és szervezőkészség mutatkozik. Próbálkozom diákokhoz is elmenni Ady- műsorommal. Az a tapasztalatom, hogy az idősebb generáció nagyon jól fogadja ezeket a műsorokat, a fiatalokat már nehezebb bevonzani. Minél kisebb egy település, annál hálásabbak az emberek a helybe hozott irodalomért. Hiszek a magyar nyelv által közvetített értékekben. Feladatomnak tekintem a gazdag magyar költészet népszerűsítését Amíg tudom, a költészetet szolgálom a pódiumon. Dombi Jóska látomása A Hírlap postájából A Pt 96 - A Hírlap portájából - ai olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hog; a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet kor végre beérünk a szobába, és le- tóm többé Jóska hangját, amint teszem a sok bőröndöt, pihenés- spittali látomását meséli vidám képp felegyenesedem, hogy egy társaságban! Mint ahogy számtaDr. Gönczy Zoltán Ezúttal Spittal an der Drau volt úti célunk, hogy az itt megrendezett kórusversenyen ejtsük ámulatba újra Európa kórusmozgalmát. Előzőleg ugyanSpittal an der Drau utcakép is Goriziában ejtettük ámulatba! Spittal Ausztriában van Klagenfurt és a Wöthi tó (Worther See) környékén, de itt van ezen a környéken a régi filmekben, - például a „Kölcsönkért Kastéíy”- ban is - oly gyakran emlegetett híres fürdőhely, a Gastein is. Ahogy megérkeztünk, a szállásunk mögötti hegyoldalon ismerős dologra lettem figyelmes. Leginkább egy kisméretű búbos kemencére emlékeztető emlékmű volt, amelyet a Kárpát medencében már számtalan helyen, akár személyesen, akár útikönyvben képen láttam, amivel Napóleonnak állítottak emléket. Talán a legismertebb ilyen emlékművet Pécsett, a Mecsek oldalában, a Kikelet-szálló előtt látni. Felkeltette hát érdeklődésem, hogy talán itt is egy üyen emlékműre bukkantam. SzáUásunk előcsarnokába érve vezetőink megkapták a szobakulcsokat és megkezdődött a szobák elosztása aszerint, hogy „ki kivel legyen!” Ez a program mindig jól eltartott egy jó ideig. Szerencsére most elég gyorsan megkaptuk a kulcsot, és feleségemmel Évával eündulhattunk az emeletre, a szobánkba. Összes csomagunkat, bőröndjeinket az emeletre felcipelve elfoglaltuk a szobánkat Már a lépcsőn felfelé kigondoltam, hogy ha elfoglaltuk a szobát, megkérem Évát, őrizze a csomagjainkat addig, amíg én gyorsan megmászom a hegyoldalt és megnézem az emlékművet, azért döntöttem így, mert kórus- versenyre jöttünk, a várható vég nélküli próbafolyamatok közt ki tudja, mi lesz még a program, hátha nem lesz több lehetőségem megnézni az emlékművet. A gondolatomat tett követte, azt viszont nem sejtettem, hogy ez a számomra kis kirándulásomat a következő években számtalanszor fogom még végighallgatni, ahogy Dombi Jóska víg társaságban meséü valahogy így: „Képzeljétek, ahogy a hosszú úttól nagy fáradtan baktatok fel a lépcsőn cipelve a magam és Ági számtalan bőröndjét, már aüg vártam, hogy felérjünk, és a szobánkban végre letehetem a sok bőröndöt, végre felértünk, már alig láttam a nagy lihegéstől, amikicsit szusszanjak, a szoba ablakán kinézve kit látok, amint nagy tempóban kaptat felfelé a szemközti hegyoldalon? Hát a Divisit, azt hittem, látomásom van, én még levegőt aüg kapok, Divisi meg a hegyoldalon felfelé nagy iramban! Hyenkor mindig magyarázkodásba fogtam, hogy miért volt oly sürgős felmásznom a hegyoldalra, hisz tényleg egy Napóleon emlékműre bukkantam a spittali hegyoldalon de ez csak olaj volt a tűzre, a társaság csak még jobban kacagott! Milyen kegyetlen az élet! Hányszor eszembe jut, mennyire hiányzik, hogy már nem hallhalanszor hallhattam Jóskától, hogyan álmodta meg és rendszerezte tudományos rendszerbe, hogy milyen is lesz a jövő század Férje! És ezt kis előadásokban számtalanszor előadta nekünk, E szerint a jövő század Férje falra szerelhető lesz, fő funkciója, hogy gombnyomásra pénzt ad ki magából, tapasztalatok szerint azt a típust kell beszerezni, amelyik vonakodás és zokszó nélkül bármikor korlátlan mennyiségű pénzt tud kiadni magából! Fontos, hogy felszereléskor 1,40 m magasra szereljük, hogy könnyen lehessen alatta takarítani!