Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-01 / 27. szám

8 2012. FEBRUÁR 1, SZERDA UTAZÁS Újabb repülőtér épülhet Londonban a brit fővárostól 50 kilo­méterre, a Temze deltájában új megarepülőtér épülhet, mert a Gatwick, a Heathrow és a Luton a kapacitásának határait feszegeti. Már az 1940-es évek táján felmerült az új terminál terve, ame­lyet most a Lord Norman Foster által vezetett tervező- iroda - Boris Johnson londo­ni főpolgármester megren­delésére - ismét előterjesz­tett. A helyszín azért tűnik ideálisnak, mert Európában elsőként megszerezhetné a 24 órás, zajkorlátozás nélkü­li működési engedélyt. Huszonötmillió forint az áldozatoknak él még a magyar emberek­ben az együttérzés és a szo­lidaritás. Legalábbis ezt bi­zonyítja az a tény, hogy ösz- szesen 25 millió forintot adományoztak a telefonálók az egyiptomi buszbaleset sérültjeinek és az áldozatok hozzátartozóinak. A 1752- es Nemzeti Segélyvonal fel­hívása nyomán összegyűlt tekintélyes pénzadományt a kuratórium döntése alap­ján közvetlenül juttatták el az érintettekhez. Nyáltól a télbe, strandról a sípályára kevesen tudják, hogy Bar­celona környékén remek sí­pályák is vannak. A város­tól nem messze található a Pireneusok vonulata, ahol nem is egy háromezer mé­teres hegycsúcs, és kiváló­an karbantartott síterep ta­lálható. Nemrég a katalán főváros vezetése úgy dön­tött, hogy Dubaj mintájára, fedett sípályát építenek. A tervek szerint a helyieknek 2015-től nem kell elhagyni­uk Barcelonát, ha strando­lás után síelni szeretnének. A dubaji pálya: megirigyelték Síelés a szomszédságunkban Szlovákia Már nincsenek hosszú sorok, és egyre jobbak a szolgáltatások A Magyarországhoz leg­közelebb található és való­színűleg a legkedvezőbb árú síterepek Szlovákiá­ban vannak. Néhány óra alatt elérhető Donovaly, a Chopok csúcsai és a Csor­ba-tó. Az Alacsony-Tátra a jól karbantartott, hóágyú- zott síterepek kavalkádját kínálja. Piros Christa Szlovákia legjelentősebb és leg­híresebb téli paradicsoma a Ma­gas-Tátra. Havas hegycsúcsok, gleccser formálta, sötétkék ten­gerszemek, megnyugtató fenyve­sek és tiszta vizű, rohanó pata­kok. Gyógyforrások, barlangok, vízesések, kiépített gyalogösvé­nyek, a monarchia levegőjét árasztó békebeli szállodák és hangulatos kolibák, ahol mindig jóízű az étel, csípősen friss a brin­dza, ez a jellegzetes szlovák sajt, és erős a sör. A Körmöcbányai-hegység kü­lönleges mikroklímájának kö­szönhetően Szlovákia egyik leg- hóbiztosabb sícentruma - és itt van Európa földrajzi közepe is! Decembertől áprilisig tart a sze­zon. De a népszerű siközpontok mellett olyan eldugott, különle­ges helyek is várják a turistákat, mint a hegyek közé, szűk völgy­be zárt meseszép falucska, Vysna Boca, hangulatos faházaival, templomaival, turistaházaival. A Kárpátok 1200 küométeres hegyvonulatának legmagasabb része a sziklás, meredek gránit­tömbök alkotta Magas-Tátra. Szépségben felveszi a versenyt az Alpokkal. Különlegességét az ad­ja, hogy az előtte fekvő meden­cék teljesen sík területek. Az ott épült városok (elsősorban Poprád és Késmárk) mögött húzódó, dísz­letszerű hegyvonulat felejthetet­len látványt nyújt. A Tátra szim­bóluma a hegyi tátrai zerge, de a hegyekben havasi mormota és szirti sas is él. A legelegánsabb és legpatiná­sabb üdülőhely a környéken Ótátrafüred (Stary Smokovec), amely ma is őrzi békebeli han­gulatát, központjában a több mint százéves Grand Hotellel. Akár itt szállunk meg, akár nem, érdemes körülnézni ebben a múlt századi építészeti stílust a hegyi kastélyokéval ötvöző ele­Tippek, információk Téli sportolási lehetőségek Szlovákia 100 síközpontjában több mint 1000 sífelvonót és 30 drótkötélpályát építettek Pénznem euró Szállás pályaszállások, turistaházak, panziók, olcsóbb és elegáns szállodák várják a téli üdülőket Szállásárak 10 euró/főtől (kétágyas szobában, reggelivel) Napijegyek 16-22 euró Tátrai síbérlet 10 napra 220 euró, egész szezonra 450 euró Éttermi árak főétel 4-6 euró Kávé, üdítő, sör 0,80-2 euró TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ÉS SZÁLLÁSFOGLALÁS: WWW^LOVAKLATRAVEL Lomnic és lanovka: fekete pályát is kínálnak a profi síelőknek kevesen tudják, hogy a Tátra legmagasabb pontja nem a Lomnici-csúcs, hanem a Ger- lachfalvi, ám ezt csak túrave­zetővel lehet megmászni. Lomnic viszont a legkedvel­tebb: csodás panorámája és lanovkája miatt. A legújabb, hóágyúzott, 4,9 kilométer hosszú, kényelmes kék pályát tavaly decemberben, Mikulás napján adták át. De a „majd­nem profiknak” sem kell messzire menniük: a Lomnici-nyeregben, 2192 mé­teres magasságban a legme­redekebb, fekete pálya várja őket. gáns szállodában, amely ma is­mét régi fényében tündököl. Az Ótátrafüredről bejárható sé­ták és túrák a falu fölött található Tarajkáról indulnak, ahová egy csaknem száz éve működő sikló visz fel. Rózsahegy (RuOom- berok) pályáitól néhány kilomé­terre a sízés utáni esti termálfür­dőzés nyújt különös élményt (in­gyenes thermal-ski busszal köze­líthető meg). A Csorba-tónál (Strbské Pleso) a legszebb a természeti környe­zet. Ez a hegység belseje felé ve­zető túrautak kiindulópontja is, egyben a környék legjelentő­sebb síközpontja. Tátralomnicra (Tatranská Lomnica) minden­képpen érdemes ellátogatni, a lanovka 2634 méter magasba visz fel, bár nem éppen olcsón. Főszezonban mégis sízők állnak a pénztárak előtt. A település központja a múlt század elején épült luxusszálloda, a Grandho- tel Praha. Hangulatára a néhai kelet-európai elegancia nyomja rá bélyegét. Hogy megérezzük ezt a miliőt, legalább egy kávéra vagy vacsorára érdemes beülni kristálycsilláros éttermébe, amely manapság az orosz újgaz­dagok kedvelt helye. A Magas-Tátra szépségben vetekszik az Alpokkal. A kirándulókat számtalan túraútvonal várja a hegyek között. Ismét látogathatók az ápolt pápai kertek roma Megnyitották a nagyközön­ség előtt a Vatikán falain belüli kerteket, amelyekbe eddig csu­pán a Szent Péter bazilika kupo­lájából lehetett „belesni”. A pápai állam területe korábban el volt zárva a tömegturiz­mus elől, igaz, a láto­gatók ezután sem sé­tálhatnak szabadon a kamerákkal figyelt pázsiton. A turistákat idegenveze- tős, környezetbarát buszok viszik körbe a park sétányain. A vatikáni kerteket 1279-ben III. Miklós pápa kezdte kialakíta­ni, amikor székhelyét a Lateráni Szent János bazilikából a Szent Péterbe helyezte át. A 44 hektá­ros pápai állam felét foglalják el a kertek a világ minden részéből származó növényekkel. Van egy kisebb erdő, gyümölcsös és vete­ményes is, innen a termények a pápa asztalára kerülnek. Itt talál­ható a vatikáni kormányzóság, a pápai vasútvonal ál­lomása és egy heli­kopter-leszállóhely is. A szerencsések a kertben sétáló XVI. Benedek pápát is megleshetik. A Szent Péter tér melletti XII. Pius térről reggel nyolctól har­mincpercenként indul a csopor­tos látogatás. Az utolsó busz dél­után egy órakor indul. A látogatás felnőtteknek tizenkét euróba, gyerekeknek nyolc euróba kerül, hatéves korig ingyenes. ■ Buszokkal lehet bejárni a Vatikán „paradicsomait”. Az egerészölyv lett idén az év madara szavazás A rágcsálók irtásával hatalmas hasznot hajtanak a ragadozók hogy védettséget élveznek. Rá­adásul az általuk évről évre épí­tett fészkek olyan, saját fészket nem építő védett és fokozottan védett fajoknak is nélkülözhe­tetlen tojásrakó helyül szolgál­nak, mint a kerecsensólyom, a kabasólyom, a vörös és kék vér­cse, az erdei fülesbagoly vagy az uráli bagoly. Sajnos az elektromos távve­zetékek oszlopai nagy veszélyt jelentenek e madarakra, de az utak mentén is sok madarat elgázolnak a figyelmetlen au­tósok. Szintén komoly veszélyt jelentenek a ragadozó mada­rakra a mezőgazdaságban még mindig használt mérgező vegy­szerek. ■ A Magyar Madártani Egyesület által kezdeményezett interne­tes szavazáson, amelyen ha­zánk legnépszerűbb madarára lehetett voksolni, az egerész­ölyv kapta a legtöbb szavaza­tot. A győztes tehát Magyaror­szág leggyakoribb ragadozó madara lett, amely sík- és hegy­vidéken egyaránt előfordul. A legtöbbünk által úton-útfélen látott „sasok” általában ennek a fajnak a képviselői. Ráadásul az egerészölyvek kifejezetten szeretnek a forgalmas utak, au­tópályák mellett tanyázni, mert a kaszált területeken könnyebb a vadászat. Egerészölyvből néhány tíz­ezer példány él hazánkban, te­lente érkeznek hozzánk ven­dégpéldányok is északról. A rágcsálók pusztításával óriási, gazdaságilag is mérhető hasz­not hajtanak, nem véletlen, Természetes védekezés a biogazdálkodás fontos segí­tője az egerészölyv. Ha a gaz­dák T alakú fákat helyeznek ki a földekre, illetve fákat ültet­nek, mezővédő erdősávokat te­lepítenek, akkor ezek a csodá­latos madarak meg tudnak te­lepedni (fészkelni, pihenni, éj­szakázni), és nagy hasznot haj­tanak a rágcsálók irtásával Kedvelik az utak melletti kaszált mezőket

Next

/
Thumbnails
Contents