Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-06 / 31. szám
2012. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ 5 ORSZÁG-VILÁG Készenlétben a jégtörő hajók Budapest Készenlétben állnak a jégtörő hajók: a Tisza és a Duna jeges árvíz elleni védelmét összesen tizenhárom jégtörőhajó biztosítja a kiszolgáló hajókkal együtt- tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója vasárnap az MTI-t. Molnár Béla szólt arról, hogy a vízügyi szervezet a korábbi évekhez hasonlóan az idén is felkészült a jeges árhullámok elleni védekezésre. A Tiszán január 31- én, a Dunán pedig február 3-án rendelt el elsőfokú jégvédekezési készültséget az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT). A Tisza és a Duna jeges árvíz elleni védelmét összesen tizenhárom jégtörőhajó biztosítja a kiszolgáló hajókkal együtt. A Tiszán Tokajban négy, Tiszalökön és Kiskörén két-két jégtörőhajó, illetve a Dunán Baján három, Gönyűben pedig két jégtörőhajó áll készenlétben. A hajók mindaddig a kijelölt helyeken állomásoznak, amíg a jeges árvíz veszélye fennáll- tette hozzá. „Jelenleg egyetlen folyón sem alakult ki olyan helyzet, amely a jégrombolást indokolttá tenné, azonban az elkövetkező napokban a tartós hideg miatt minden folyó esetében a jégjelenségek erősödésére, az állójeges szakaszok és a jégvastagság folyamatos növekedésére kell számítani” - fogalmazott Molnár Béla. A vízügyi szakemberek folyamatos jégfigyelő szolgálatot látnak el és gondoskodnak a jégtörőhajók, úszójárművek jégtelenítéséről. A motorok járatásával és a kormányművek átmozgatásá- val 24 órán keresztül melegen tartják a jégtörő hajókat, ellátják a jégkormányzási feladatokat a kikötők területén - részletezte a főigazgató. Mint megjegyezte: a Kiskörei, illetve a Tiszalöki Vízlépcsőnél, valamint a siófoki nagyműtárgyaknál folyamatosan üzemelnek a jégtelenítő és vízforgató berendezések a létesítmények üzemképességének megőrzése érdekében. Nem lehetetten Görögország csődje Egyáltalán nem lehetetlen Görögország csődje, a súlyos adósságválsággal küszködő állam akár már márciusban fizetésképtelenséget jelenthet az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának, az Eurogroup (eurócsoport) vezetője szerint. Berlin. lean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport elnöke egy vasárnapi lapinterjúban elmondta: az Európai Unió (EU) hamarosan megvonhatja a pénzügyi támogatást a csőd szélén álló országtól, ha Athén tovább halogatja a szükséges intézkedések végrehajtását. Reformok nélkül Görögország „nem várhatja el másoktól, hogy szolidaritásból áldozatot vállaljanak” érte - mondta Juncker a Der Spiegel című német hírmagazinban megjelent interjúban. Amennyiben a tervezett második görög mentőprogram nem indul el, Athén két hónapon belül csődbe megy. „Ha arra a megállapításra kell jutnunk, hogy valamennyi erőfeszítés hiábavaló, akkor nem lesz új program és márciusban bejelentik a fizetésképtelenséget” - jósolta az eurócsoport elnöke. Ugyanakkor a közvetlen csődveszély mozgást indíthat el olyan területeken, amelyeken jelenleg bénultság látszik - tette hozzá. Különösen a privatizációban van elmaradás a nemzetközi hitelezőkkel - az EU, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) trojkának nevezett hármasával - kötött megállapodáshoz képest. „Görögországnak tudnia kell, hogy a privatizációból nem engedünk” - fogalmazott az eurócsoport vezetője. Nem kielégítő a korrupció visz- szaszorításáért folytatott harc állása sem, az országról kialakított képet jelentősen rontja az a tény, hogy az államigazgatás valamennyi szintjén mutatkoznak korrupciós jelenségek - jegyezte meg. Görögország megsegítéséről két tárgyalássorozat zajlik párhuzamosan. Az egyiken az athéni vezetés a trojkával egyeztet a már tavaly októberben elhatározott, eredetileg 130 milliárd eurósra tervezett második mentőcsomagról. A támogatás fejében a trdjka a privatizáció és a korrupció visszaszorítása mellett kéri például a 750 eurós havi minimálbér csökkentését, valamint az állami alkalmazottak fizetésének további csökkentését. A másik tárgyalássorozaton az athéni kormány a magánhitelezőkkel egyeztet az állam- adósság egy része - a tervek szerint 100 milliárd euró - elengedéséről. A médiatanács a jövő héten dönt A Nemzeti Media- es Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a jövő hét első felében dönt arról, hogy a 95,3 MHz frekvenciát a Klubrádió újabb 60 napig ideiglenesen használhatja-e - közölte a szervezet szóvivője vasárnap az MTI megkeresésére; Kiricsi Karola azt követően nyilatkozott, hogy a Klubrádió közleményt adott ki, amelyben jelezte, a bíróság döntéséig újabb ideiglenes engedélyt kértek a médiahatóságtól. Budapest. Az ügy előzménye, hogy a Klubrádió frekvenciajogosultsága 2011 februárjában lejárt; a hatóság tavaly megpályáztatta a frekvenciát, amelyet az eljárásban az Autórádió Kft. nyert el. A Klubrádió jogorvoslattal élt a médiatanács határozatával szemben. A médiatanács február 1-jén, a jogszabályban biztosított lehetőségével élve kiegészítette a Budapest 95,3 MHz rádiós jogosultság pályázati eredményéről szóló határozatának indokolását. A kiegészítés nem érinti ugyan a pályázat eredményét, ám emiatt a Fővárosi Táblabíróság az ügy eredetileg február 6-ára tervezett - tárgyalását elnapolta. Vicsek Ferenc, a Klubrádió fő- szerkesztője az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében ugyanakkor azt írta, hogy a médiatanács azért egészítette ki a döntést, mert „a saját eredeti határozatában jogsértést talált”. Kiricsi Karola erre utalva azt mondta, nem igaz, hogy az eredeti határozat jogellenes. Arra mutatott rá, hogy a médiatanácsnak lehetősége van saját határozatának kiegészítésére. Közölte, sem az Országos Rádió és Televízió Testület korábbi évtizedes gyakorlata, sem pedig a médiatanács eddigi gyakorlata szerint a határozatnak nem kell tartalmaznia a műsorterv szubjektív értékelését. Mint mondta, ez részükről csak egy kiegészítést jelentett azzal a céllal, hogy a pályázók részletesebben megismerhessék a döntés hátterét. A szóvivő emlékeztetett az NMHH korábbi közlésére, amely szerint az új határozat indokolása minden pályázó számára világosabban, egyértelműbben és részletesebben fejti ki, hogy e kategóriában a médiatanács a döntés meghozatalakor milyen szempontok alapján értékelte az általuk és versenytársaik által benyújtott pályázatokat. Victor Máté váltja BródyJánost Budapest Victor Máté zeneszerző váltja 12 év után Bródy Jánost az Artisjus egyesület elnöki székében - értesítette az MTI-t a szerző jogvédelmi szervezet vasárnap. Az új elnök - akinek színes alkotói munkásságában mind komolyzenei, mind könnyűzenei, mind kísérleti jellegű művek megtalálhatók, valamint dolgozott a televízióban és a rádióban is -, tavaly decemberben került az Artisjus vezetőségébe az egyesület tisztújító közgyűlésén. A szervezet jövőjét illetően elmondta, „folyamatos átalakulásban van a zeneipar, és benne az Artisjus is. Uj utakra szeretnénk vinni az egyesületet, hogy katalizátorai lehessünk ezeknek a változásoknak”. Mint az a jogvédők közleményében olvasható, Victor Máté fel akarja hívni a társadalom figyelmét az alkotók szerepére, és megőrizni a jogdíjak értékét, mivel az alkotóművészek nem kapnak bért, fizetésük a jogdíj. Bródy János 12 év után köszön le az elnöki pozícióról, mint megjegyezte „nyugodt szívvel”, mivel Victor Máté „személyében az új irányokra nyitott, együttműködő személyt kö- szöníhetünk” - olvasható a közleményben. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Feladata, hogy az érintettek egyes szerzői jogait kezelje, így az alkotók jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed mindazoktól, akik a művek nyilvános felhasználására vállalkoznak és felosztja, kifizeti azt az érintett szerzők között. Emellett az alkotók szolgálatában és érdekei védelmében más, kiegészítő feladatokat is ellát. Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy 9300 magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként. LMP: forduljon Alkotmánybírósághoz az ombudsman Az LMP parlamenti frakciója arra kéri Szabó Máté ombudsmant, forduljon Alkotmánybírósághoz, kérjen utólagos normakontrollt a „súlyosan jogkorlátozó” felsőoktatási kormányhatározat miatt, amely a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezési határidőt határozza meg - közölte Osztolykán Ágnes LMP-s országgyűlési képviselő vasarnap Budapest A Felsőoktatás - életre szóló döntés két hét alatt? című sajtótájékoztatón a parlament oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke emlékeztetett arra, hogy az ombudsman csütörtökön közleményben állapította meg: szerinte jogsértő a kormányhatározatban meghatározott, a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezési határidő. Osztolykán Ágnes hangsúlyozta: a február 15-i felsőoktatáBudapesten. si jelentkezési határidővel előállt egy olyan helyzet, amelyben a diákok nem tudnak felelős döntést hozni, „ami egy életre szól”. A túl kevés idővel ellehetetlenítik és megnehezítik a továbbtanulni szándékozók döntését, és ezzel együtt a családjaikét is - tette hozzá. A képviselő „nonszensznek és nevetséges lépésnek” nevezte, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár végül „humánusan” kilenc nappal meghosszabbította a felsőoktatásba való jelentkezés határidejét. Annak a véleményének adott hangot, hogy a kormányzat kilenc nappal nem segít ezeken a fiatalokon. „A kézivezérelt felsőoktatás átgondolatlan irányba halad, ilyen körülmények között nem lehet továbbra sem felelős döntést hozni, és átgondolni egy fiatalnak azt, hogy hogyan is tervezze a jövőjét” - fogalmazott az ellenzéki politikus. Az oktatási államtitkárság csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy február 24-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt a felsőoktatási intézményekbe. A közlemény szerint az államtitkárság elindította a módosításhoz szükséges jogi eljárást, amelynek értelmében legkésőbb február 24-én éjfélig kell a jelentkezéseket elektronikusan, illetve hagyományos módon postára adni. Aznap a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája azt kezdeményezte, hogy legalább tíz nappal tolják ki a jelentkezési határidőt. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke az MTI-nek azt mondta, azért tartják szükségesnek a február 15-i határidő meghosszabbítását, mert véleményük szerint nem elegendő a rendelkezésre álló idő. A felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése január 31-én jelent meg, az idei, intézményekre, képzési területekre és szakokra lebontott keretszámokat január 20-án hozták nyilvánosságra.
