Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-01 / 27. szám
2012. FEBRUÁR 1., SZERDA 5 LAPSZEMLE HÜSPODARSKE \0VI\Y Védik a bejelentőket A KORRUPCIÓELLENES hai'C jegyében védelmet élveznek majd Szlovákiában a gyanús ügyek bejelentői. A készülő törvényjavaslat szerint a korrupciós gyanút, illegális vagy pazarló gazdálkodást jelentő személyek garanciát kapnak elbocsátás ellen, szükséges esetén pszichológiai és jogi támogatásban részesülnek, bünteüenséget garantálnak nekik, vagy mérséklik a büntetésüket. HESSIN GM SAN0/1AT Gyarapszik a finn lakosság Finnország 1917-es függetlenné válása óta nem haladta meg annyival a bevándorlók száma a kivándorlókét, mint tavaly. Előzetes statisztikai adatok szerint 2011- ben 28 500-an érkeztek Finnországba, míg a kivándorlók száma 12470 volt A bevándorlók legnagyobb csoportját visszatérő finnek alkották (7700), de meghaladta az ötezret a betelepülő észtek száma is. Finnország tavaly pozitív demográfiai mérleget mutatott fel, a születések száma az 5,4 milliós országban 9500-zal meghaladta a halálozásokét. prAvo A pénzmosók paradicsoma Csehországban a rendőrség becslései szerint évi 100 milliárd koronát (12 ezer milliárd forint) mosnak tisztára. Az ok: a pénzmosás elleni törvények vitathatatlan bizonyítékokat követelnek meg, amelyet gyakran nehéz produkálni. Sok nyugati országban már az erős valószínűség is ok lehet a büntetésre. 2010-es adatok szerint 140 esetben 287 millió koronát zároltak pénzmosás miatt. Újabb francia lap szűnt meg megszűnt a nagy hírű párizsi gazdasági napüap. Az 1985-ben alapított La Tribune mostantól csak hetente egyszer jelenik meg, internetes oldala folyamatosan frissül. A Hi Média és a France Economie Régions sajtócsoport tulajdonában lévő lap átlagosan 80 ezres példányszámban jelent meg az elmúlt időszakban. Két hónapon belül ez a második országos napilap Franciaországban, amelyik eltűnik a polcokról; a France Soir decemberben szűnt meg. Público Elfogyott a pénz segélyekre NEM LEHET IGÉNYELNI a portugál társadalombiztosításnál rendkívüli szociális segélyt. A minimálnyugdíjat (189,52 euró) el nem érő jövedelemmel rendelkezők által igényelhető támogatási formára decemberben már nem lehetett az internetes oldalon keresztül igényt leadni. EURÓPAI UNIÓ Retorikai váltás az EU-csúcson válságkezelés A kiigazítások mellett a növekedés elősegítésére is fókuszál az EU Általános sztrájk fogadta a Brüsszelbe érkező politikusokat, a belgák a megszorítások ellen tiltakoztak A fiskális paktum véglegesítése mellett a lapzártánk után kezdődött EU- csúcson kiemelt helyet kapott az európai gazdaság élénkítését, illetve a foglalkoztatás bővítését célzó intézkedések megvitatása. Tar Gábor A növekedésbarát konszolidáció és a munkahelybarát növekedés felé - az előzetesen kiszivárgott verzió szerint ezt a címet kapta a tegnapi EU-csúcs zárónyilatkozatának tervezete. A brüsszeli szakzsargonban megfogalmazott félmondatnak annyiban van jelentősége, hogy a fiskális egyensúlyt mindenek fölé helyező korábbi uniós szemlélettel szemben megjelent egy új, növekedéspárti retorika. Az állam- és kormányfők hivatalos nyilatkozat szintjén ugyanis először mondták ki közvetve azt, hogy az államháztartási hiány csökkentését célzó, például Görög-vagy Olaszországban bevezetett megszorítások komoly recessziós kockázatokkal járnak. A növekedés és a munkahely- teremtés élénkítését célzó erőfeszítésekkel kapcsolatban a németek és a franciák egy közös javaslatcsomagot is benyújtottak a csúcstalálkozóra. A tervezet az uniós fejlesztési források kihelyezésének átalakítását javasolja a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő tagállamokban. Eszerint az uniós fejlesztési alapok fel nem használt forrásainak 25 százalékát átirányítanák egy speciális, a növekedést és a versenyképességet szolgáló alapba azokban a tagállamokban, amelyek uniós mentőcsomagban részesültek, vagy súlyos gazdasági nehézségekkel küzdenek. Ezen források felhasználását így nem a nemzeti hatóságok, hanem az Európai Fejlesztési Bankkal együttműködve az Európai Bizottság felügyelné. Az alap forrásait meghatározott célokra költenék el, például kkv-k, illetve innovációs projektek támogatására, lehetőleg már az idei évtől. Emellett a tervezet felülvizsgálná az adott országok hosszú távú fejlesztési programjait, hogy azok minél in• A foglalkoztatás élénkítése, különösen a fiatalkorúak munkához segítése (négy hónapon belül minden iskolát végzett fiatalkorúnak állás-, gyakornoki vagy szakképzési, tokább segítsék elő a növekedés és a foglalkoztatás bővülését. A Berlin-Párizs tengely által felvetett elgondolásokkal egybecsengően az Európai Bizottság elnöke már pénteken azt jelezte: a brüsszeli testület 82 milliárd eurós uniós forrás átcsoportosítását fogja javasolni a növekedés és a foglalkoztatás erősítését célzó projektekre a strukturális fejlesztési alapok fel nem használt forrásaiból. Jósé Manuel Barroso különösen vábbtanulási ajánlatot kell kapnia) • A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése • Az egységes belső piac kiteljesítése a mentőcsomagot igénybe vett országokban, illetve azokban a tagállamokban vetné be ezt az intézkedést, ahol különösen magas a fiatalkorúak körében mért munkanélküliség. „Mindenképpen üdvözlendő az uniós források átcsoportosítására irányuló terv, azonban nem tartom valószínűnek, hogy még a jelenlegi, 2013-ig tartó hétéves uniós költségvetési ciklusban megvalósítsák a változtatásokat, ugyanis annak részleteiről a tagállamoknak egyrészt egymás között kellene dűlőre jutniuk, majd meg kellene állapodniuk az Európai Bizottsággal is, ami általában igen hosszú ideig tartó egyeztetéseket követel meg” - mondta el lapunknak Nagy Sándor Gyula. A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa e helyett azt tartja reálisnak, hogy a megcélzott intézkedéseket majd a 2014-től induló új hétFiatalkori munkanélküliség EU 22,3 Eurózóna 21,7 Spanyolország 49,6 Szlovákia 35,1 Portugália 30,7 Írország 29,3 Lengyelország 27,8 Magyarország 25,9 Franciaország 23,8 (25 ÉVEN ALULIAK, SZÁZALÉK) FORRÁS: EUROSTAT éves költségvetési periódusban valósítják meg. A 25 éven aluliak foglalkoztatási helyzetének javítása kiemelt célként szerepelt a csúcs zárónyilatkozat-tervezetében is. A legfrissebb adatok szerint ugyanis e korosztály több mint ötödének nincs állása az unióban. E tekintetben a legnagyobb problémával Spanyolország küzd, ahol a fiatalkori munka- nélküliség megközelíti az 50 százalékot. A nyilatkozattervezet a fiatal-- korúak foglalkoztatásának elősegítése mellett a növekedést ösztönző intézkedésként sorolja fel a kkv-k hitelhez jutásának megkönnyítését is. Nicolas Sarkozy francia államfő, megelőzve az uniós csúcsot, vasárnapi tévéinterjújában már konkrét francia döntéseket jelentett be a fiatalkorúak foglalkoztatása, illetve a kkv-k finanszírozása terén. Eszerint februárban egymüliárd eurós tőkével egy befektetési bankot hoznak létre, amely kedvezményes hiteleket folyósít majd a finanszírozási gondokkal küzdő kkv-k számára. A fiatalkorúak munkanélküliségének csökkentése érdekében pedig azt közölte, hogy a 250 főnél több főt foglalkoztató cégeknek a foglalkoztatotti létszám 5 százalékáig gyakornokokat kell majd felvenniük. Növekedést elősegítő intézkedési tervek: Stabilitási paktum: tűzoltás helyett megelőzés Brüsszel A magyar kormány is módosításokat javasolt az új szerződésben Fiskális paktum és állandó euróövezeti mentőalap (ESM) - ebben a két témában szolgálhatott kézzelfogható eredménnyel az uniós állam- és kormányfők csúcsértekezlete, amely tegnap lapzártánk után fejeződött be Brüsszelben. A jövőbeni fiskális paktumot tekintve a cél az volt, hogy a mostani tanácskozáson sikerüljön megegyezni annak szövegéről, így a következő, márciusi EU- csúcson már alá is lehet írni a szerződést. Bár az elmúlt hetekben kiszivárgott hírek alapján a paktum végleges verziója több ponton is puhább lesz, mint azt eredetüeg tervezték, egyes uniós tagállamok továbbra is elutasítják annak aláírását. A már decemberben határozott nemet mondó Nagy-Britannia után tegnap Lengyelország is kételyeit fejezte ki a megállapodással kapcsolatban: „A jelenlegi formájában nem fogjuk elfogadni” a paktumot - mondta Donald Tusk. A lengyel kormányfő elsősorban azt kifogásolja, hogy a nem euróövezeti EU-tagállamoknak kevés beleszólásuk van. A visegrádi csoport (Magyar- ország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) egyetértenek abban, hogy módosításokra és kiegészítésekre van szükség a pénzügyi unióról szóló új szerződés szövegtervezetében - mondta ezzel összhangban Szijjártó Péter tegnap a négy ország miniszterelnökének különmegbeszélé- se után. A magyar kormányfő szóvivője szerint szükségesnek tartják, hogy a még nem euróövezeti országok képviselői is részt vehessenek a jövőben a zónabeli tagállamok csúcstalálkozóin. soha nem látott magasságokba szökött a portugál államcsőd esetére köthető biztosítások (CDS) ára: 10 millió eurónyi, ötéves lejáratú állampapír bebiztosítása tegnap már 3,95 millió euróba került a Reuters szerint - pénteken még „csak” 3,8 millió euró volt ez az összeg. Ezzel párhuzamosan rekordokat döntöttek a hozamok a másodlagos állam- kötvénypiacokon is: a tízéves A decemberi EU-csúcson elhatározott fiskális uniót azzal a céllal hívja életre Brüsszel, hogy a költségvetési politikák koordinációja, a büdzsék uniós kontrollja és a jelenleginél szigorúbb szankciók által megakadályozzák a túlzott hiányok és így a jövőbeni adósságválságok kialakulását. Orbán Viktor miniszterelnök a csomag fellazulása láttán legutóbb már úgy nyilatkozott: azt javasolja majd a parlamentnek, hogy Magyarország is csatlakozzon a paktumhoz. A tárgyalások során megerősödött például az az elv, hogy a szerződést aláíró nem lejáratú portugál papírok kamata 17 százalék fölé kúszott tegnap - ez a legmagasabb érték az ország euróövezeti tagságának kezdete óta. az Év eleién sikeres aukciókat végrehajtó Olaszország iránt viszont tovább is nő a bizalom a befektetők körében: Rómának tegnap jelentős hozam- csökkenés mellett sikerült 5,5 milliárd eurót felvenni a tőkepiacokon. euróövezeti országokra nézve a jogkövetkezmények akkortól élnek majd, ha bevezették az eurót. Az EU-csúcs másik fő témája az ideiglenes euróövezeti mentőalapot (EFSF) július elsejével felváltó állandó mentőalap volt: az ennek létrehozására vonatkozó megállapodást tegnap már alá is írhatták. Bár az elmúlt hetekben mind az LMF, mind az EKB a mellett lobbizott, hogy a tagországok emeljék 750 milliárd euróra az ESM 500 milliárd eurósra tervezett keretét, erre - elsősorban a legnagyobb nettó befizető, Németország ellenállása miatt - egyelőre nem kerül sor. Angela Merkel kancellár ugyanis már előzetesen jelezte, hogy a plafon megemeléséről a márciusi csúcsig nem kíván tárgyalni. A csúcson emellett szóba került a görög válság ügye is: az eurózóna vezetői a jövőben nagyobb kontrollt szeretnének kapni a görög megszorítások végrehajtása felett. Athén mindenesetre visszautasította azt az ötletet, hogy ennek keretében az EU egy vétó joggal rendelkező biztost ültessen a nyakába. ■ Wéber Balázs Görögország legnagyobb hitelezői (milliárd euró) Hitelek formájában: 92 Állampapírok formájában: 260------------V-----------------------------------------------------V--------------------------------------eur óövezeti európai görög társadalom- más európai országok biztosítók biztosítási alapok bankok Újabb negatív rekordok Portugáliában
