Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-03 / 29. szám

7 2012. FEBRUÁR 3., PÉNTEK A HÉT TÉMÁJA oktatási reform Alapjaiban alakul át a felső- és közoktatás. Kérdés, hogy a drasztikus átszervezést képesek lesznek-e végrehajtani, majd a rendszert működtetni az illetékes hivatalok. Az államilag támogatott helyek visszavágása elsősorban a vidéket sújtja. „SZÁZEZREK NEM TANULHATNAK INGYEN” Szűkülő keretszámok, megszűnő támogatott he­lyek, szerződéshez kötött állami támogatás - nagy­jából ezekről szól a felső- oktatás reformja. Közben új alapokon készül a nem­zeti alaptanterv, amelyben erkölcsöt, hazafiasságot és demokráciát is oktatnak majd, a mostantól újra ál­lami iskolákban. Kun J. Viktória A diákok február 15-ig dönthet­nek arról, hova jelentkeznek a drasztikusan lecsökkentett in­gyenes felsőoktatási helyekre. Vidéken gyakorlatilag megszű­nik a támogatott jogászképzés, de a gazdasági szakok elosztása is fővárosközpontúvá válik. Tíz­ezerrel kevesebb ingyenes hely lesz az alap- és az osztatlan kép­zésen, az állam azokat a képzé­seket támogatja - műszaki, in­formatikai és természettudomá­nyi területek -, amelyektől azt reméli, a gazdasági élet motorjai lesznek. „Nagyon komoly pénzügyi vál­ságban élünk, illúzió volna azt hinni, hogy százezrek ingyen ta­nulhatnak, ezért a döntéshozók­nak mérlegelniük kell azt a jövő, a társadalmi érdekek szempont­jából, hogy mibe fektet be” - fo­galmazott a törvényről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki szerint itt volt az ideje átállni egy olyan rendszerre, amelyben na­gyobb szerepet vállalnak azok a hallgatók, akik befektetésként vesznek részt valamilyen képzés­ben. „Előfordulhat, hogy egy-egy szak megszűnik egy-egy helyen, de bizonyos képzések túlburján­zottak, egyes intézményeknek át kell állniuk más keresettebb vagy versenyképesebb szakok oktatására" - mondta Hoffmann Rózsa az Eduline.hu-nak. A leköszönő felsőoktatásért fe­lelős államtitkár, Dux László sze­rint elsősorban versenyképe­sebb felsőoktatást remélnek az államilag finanszírozott helyek csökkentésétől, azoknak pedig, akiknek nincs pénzük az önkölt­séges képzési formára, a diákhi­tel megfelelő segítség lehet. Ha­sonló véleményen van Hoff­mann Rózsa, aki szerint bárki tanulhat egyetemen, főiskolán, ha legalább 240 pontot ér el a felvételin, a hosszú lejáratú, ka­mattámogatott kölcsönt ugyan­is csak a munkába állás után kell elkezdeni törleszteni. Sze­rinte nincs korlátozva a tovább­tanulás lehetősége, de egy kicsit más struktúrában kezd a felső- oktatás működni, mint eddig. Az orvos- és pedagógusképzés területén nem változtak a keret­számok, a jogászok esetében vi­szont csökkent az államilag fi­nanszírozott helyek száma. Az indoklás szerint azért, mert ők könnyen el tudnak majd helyez­kedni és az átlagnál magasabb jövedelemre számíthatnak, visz- sza tudják fizetni a diákhitelt. In­gyenes jogászképzés csak az ELTE-n és a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetemen lesz, a tava­Egyre kevesebb a vizsgázó az egyetemeken, s ha a családok nem tudják vállalni a fizetős képzés terheit, teljes szakok szűnhetnek meg lyihoz képest így több mint 90 százalékkal csökkent a férőhe­lyek száma. Intézményi szinten ez a Corvinus Egyetem ellehe­tetlenülését és a nagy vidéki egyetemek állami jogászképzé­sének megszüntetését jelenti, miközben a miniszterelnök által az új Magyarország építésére fel­szólított Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1017 dotált helyet kap. A keretszámok csökkentését drasztikusnak tartja a Magyar orvosi És művészeti képző sekben érdemes lehet Ausztriá­ban próbálkozni az állami fi­nanszírozásból kimamdó, de egyetemre vágyó nmgyar diá­koknak. A bécsi megélhetési költségeknél jóval többe, fél­évente körülbelül egymillió fo­rintba kerül majd Magyaror­szágon állami ösztöndíj nélkül az orvosképzés. Ausztriában az orvosi szak is ingyenes, vi­szont a főleg Németországból érkező, nagyszámú jelentkező Hiller: nincs oktatáspolitika Rektori Konferencia (MRK) épp­úgy, mint a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Konferen­ciája (HÖOK). Az MRK elnöksé­gét megdöbbentette, hogy a kor­mány a 2012-ben államüag támo­gatott képzésre felvehető hallga­tói létszámot 34 ezer főben hatá­rozta meg. Állásfoglalásuk sze­rint a felsőoktatásból legalább 20 százalékos forráskivonást jelen­tő döntést nem indokolhatja az ország gazdasági helyzete. Hang­miatt a Bécsi Orvosi Egyetem alaposan megválogatja, kit vesz fel a 660 helyre. A jelent­kezőknek először alkalmassá­gi tesztet kell kitölteniük, ezzel egyben iiémetnyelv-tudásukat is felmérik Csak ezután jöhet a felvételi biológiából, a felvett hallgatóknak pedig a második félév végéig latin nyelvből is vizsgát kell tenniük Más felü­leteken viszont a magas megél­hetési költségek miatt nem éri meg átlépni az országhatárt. HILLER ISTVÁN Volt szocialista oktatási miniszter szerint a kormánynak nincs oktatáspo­litikája: a felsőoktatásban koncepció nélküli pénzkivo­nás zajlik, a miniszterelnök vitatható közoktatási elképze­léseit pedig pénz hiányában nem tudják megvalósítani. Az ellenzéki politikus szerint a hetvenes éveket idézi, hogy egy minisztériumi főosztályve­zető dönthet arról, hogy Kom­lón vagy Ózdbn kiből lehet is­kolaigazgató, illetve az is, hogy a kötelező tananyag ará­súlyozzák: inkább az oktatásra fordított támogatások növelésére lenne szükség. A kiszámíthatatlanság miatt a felsőoktatási rendszer működés- képtelenné válásától tart a HÖOK. Szerintük például a ke­retszámok változtatásának üte­me nem haladhatná meg az évi 25 százalékot. Ráadásul a közép­fokú oktatás megváltoztatása nélkül a keretszámok ésszerűt­len változtatása nem fog ered­nyóit növelik, így szűkítve a ta­nárok mozgásterét Hiller az érettségizőkért komolyan ag­gódik, szerinte optimista becs­lés, hogy a 32 ezer ingyen ta­nuló és 15 ezer részösztöndí­jas mellett 15 ezer önköltséges diák kezdi meg idén felsőok­tatási tanulmányait, de még ez is azt jelenti, hogy a 92 ezer érettségiző közül 30 ez­ren nem jutnak be egyetemre vagy főiskolára, miközben szaktudásuk sincs, és az ő jö­vőjükről a kormány sem mond semmit. ményre vezetni - vélik -, csak újabb hiányszakmákat és túl­képzést fog generálni. Az intézmények félnek, hogy az állami keretszám csökkenté­se miatt nem tudják feltölteni fi­zetős hallgatókkal a szakokat, miközben 2012-ben eleve 15-25 százalékkal kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk. A forráski­vonást azok az intézmények vé­szelhetik át, amelyeknek saját bevételeik, pályázati forrásaik vannak. Mezey Barna, az ELTE rektora szerint azt semmi sem indokolja, hogy az eddigi költ­ségvetés egyötödét kivonják az ágazatból, ilyen nagyságrend máshol nem jelenik meg. „Kik lesznek a jövő jogászai? Az ál­lam működése éven­te 400-450 friss dip­lomás jogászt igé­nyel. A piaci fizető­képes kereslet alakulásának tesszük ki a bíróságok, közjegy- zőségek utánpótlásának képzé­sét?” - tette fel a kérdést Mezey Barna, aki abban bízik, hogy az ELTE-s diploma ér annyit, hogy érdemes lesz érte fizetniük a családoknak. A kormány a közgazdászkép­zést is kivérezteti 2012-től. A Bu­dapesti Corvinus Egyetem rek­tora a napokban úgy nyilatko­zott: már korábban kirajzolódott az az álláspont, hogy a gazdasá­gi területen a képzés önköltsé­gessé válhat, számítottak a ke­retszámok csökkentésére, de nem ekkorára. Rostoványi Zsolt szerint igazságtalan a döntés azokkal a fiatalokkal szemben, akik tudatosan készülnek gaz­dasági pályára, és a felvételi la­pok beadása előtt néhány héttel szembesülnek azzal, hogy alig lesz államilag finanszírozott fé­rőhely. A Corvinuson évek óta nagy a túljelentkezés, ezért a rektor reméli, hogy önköltséges hallgatókkal is feltölthetők a szakok, bár nehéz előre kitalál­ni, mennyire terhelhetők anya­gilag a családok. A jelentkezőknek a keretszá­mok és a költségek alapján kell eldönteniük, hogy mi a fonto­sabb: rangsorolhatnak a szakok vagy a finanszírozási forma alapján, amennyiben minden­képp teljes állami ösztöndíjjal szeretne tanulni. Aki viszont be­jut, annak sem biztos, hogy in­gyenes marad a képzése: ha a szabályokat nem tartja, könnyen visszakérheti majd az állam a költségeket. „Ha valaki a közösség pénzén tanult, erkölcsi kötelessége, hogy azt a közösséget tanítsa, gyógyítsa. Ha nem tartja be a szerződésben foglaltakat, akkor vissza kell adnia azt, amit a kö­zösség belefektetett” - a kor­mány indoklása szerint ezért kell szerződniük az állami pén­zen tanulóknak arra, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzik a diplomájukat, az oklevél megszerzését követő húsz évben pedig a tanulmányi idő kétszeresének megfelelő idő­tartamban magyar munkáltató­nál dolgoznak, vagy magyar jog­hatóság alatt vállalkozási tevé­kenységet folytatnak. Ellenkező esetben visszafizetik az állami ösztöndíj vagy állami részösz­töndíj felének megfelelő össze­get. A HÖOK viszont kifogásolja, hogy úgy íratnak alá szerződést a hallgatókkal, hogy az állam semmilyen garanciát nem vállal a tanulmányok utáni elhelyez­kedésre. Komoly változás előtt állnak az általános iskolák is. Március végén megszűnik azoknak az igazgatóknak a megbízatása, akik a megyei önkormányzatok­tól az államhoz átkerülő közép­iskolákat vezetik, helyükre szűk határidővel új pályázatot írnak ki, amelyeken a mostani veze­tők is indulhatnak. Az érintett 210 igaz­gató között több olyan is van, akit ta­valy szeptembertől neveztek ki. Ugyan­csak márciusban tárgyalhatja a kormány az új nemzeti alaptantervről szóló előterjesztést is, amely tartal­mazza az erkölcstan oktatását, a hazafias és a családi életre, de még a demokráciára nevelést is. Kitér az önkéntességre, a kör­nyezettudatosságra, a pályaori­entációra, a gazdasági és pénz­ügyi nevelésre. Az alaptanterv része lesz a mindenki számára kötelező minimális tananyag, amely egyensúlyt akar teremte­ni az értékhordozó hagyomá­nyos és a mai kor által megköve­telt új tartalmak között. Az ide­gen nyelvek oktatását legké­sőbb 4. évfolyamra el kell kezde­ni. A tanuló kötelező és szaba­don választott tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon, hét tanítási óránál a negyedik-nyol­cadik évfolyamon, nyolc tanítá­si óránál a kilencedik-tizenket­tedik évfolyamon. Irány Nyugat: Bécsben ingyenes az orvosi Építész 650-800 * AZ ALAPTÓL A MESTERKÉPZÉSIG, MINIMUM ÉS MAXIMUM ÁR. FORRÁS: EDULINE.HU Idén harmincezer diák kiszorul a felsőoktatásból A felsőoktatás árai* Szak Ár (ezer Ft/tanév) Közgazdasági szakok 350-700 Politikatudomány 300-800 Társadalomismeret 300-800 Szociális 300-800 Jogász 300-700 Orvos, fogorvos 1900-2700 Gyógyszerész 1500-1600 Bölcsész szakok 230-600 Pszichológia 450-800 Informatika 360-850 Műszaki ágak 350-800 Állatorvos-tudományi 2000-2400 ■ Röghöz kötik a hallgatókat, de nem garantál­ják az elhelyez­kedésüket.

Next

/
Thumbnails
Contents