Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-29 / 51. szám
2012. FEBRUAR 29., SZERDA 7 GAZDASAG Ores fenyegetés vagy nemzeti tragédia? uniós büntetés Andor aligha tudta volna leállítani a szankciót, a tagországok még igen Az unió történetében példátlan szigorral büntetné az Európai Bizottság azt, hogy a magyarországi deficit túl magas. Megnéztük, mit jelent a szerdán hivatalossá tett javaslat. VR-összeállítás MIÉRT BÜNTET AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG? A kohéziós források felfüggesztésére tett javaslattal Brüsszel azt szankcionálná, hogy Magyarország csatlakozása óta, 2004-től megsérti a stabil államháztartással kapcsolatos szabályokat. Az úgynevezett maastrichti kritériumok a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyítva 3 százalékos hiányt tartanak elfogadhatónak. Ezt hazánk csak 2011-ben tudta teljesíteni, ám akkor is csak a magánnyugdíjpénztáraktól elvett pénzzel. A bizottság ugyanakkor kételkedik a kormány tervében, hogy ezt idén is meg tudja ismételni, azt pedig különösen problémásnak tartják, hogy 2013-ban, amikor már a válságadók kifutnak, hogyan sikerül csökkenteni a deficitet. PÉLDÁT STATUÁLT BRÜSSZEL MAGYARORSZÁGGAL? Nem légből kapott a felvetés, és nem csak azért, mert hasonló javaslat ebbe a fázisba még soha nem jutott el az Európai Unió történetében. Ám a drasztikus döntés várható volt. Az EU ugyanis a világválság, de különösen a két éve húzódó görög mizéria miatt nehéz helyzetben van, és vezetői kénytelenek voltak szembesülni azzal: korábban a szabályok is túl engedékenyek voltak, és ha volt is szankció, inkább eltekintettek az alkalmazásától, részben, hogy a tagállamok mentsék saját bőrüket is. A görögök nyitották fel az unió szemét azzal kapcsolatban is, mennyire tehetetlen a 27 országot tömörítő közösség, amikor egyik tagja félrevezeti. A döntés tehát üzenet a többi tag számára is. Talán nem véletlen az sem, hogy egy nappal követte Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyekért felelős biztosának a nyilatkozatát, amelyben világossá tette: a görög mentés egyszeri lehetőség, a többiek ne reméljenek ilyen engedékenységet. HAZAÁRULÓ-E ANDOR LÁSZLÓ? Azt mindenki döntse el maga, mennyire volt szerencsés egy budapesti konferencia kedvéért kihagyni az Európai Bizottságnak azt az ülését, amelyen nem csak Magyarország, de az egész EU szempontjából rendkívül fontos döntés született. Az viszont tény, hogy a bizottság tagjait saját országuk delegálja ugyan, ám munkájukban az uniós érdekeket kell képviselniük. Vagyis hivatalosan Andor nyíl- tan nem állhat ki Magyarország Andor László hirtelen az érdeklődés középpontjába került szerdán mellett, hacsak nem érzi azt, hogy égbekiáltó igazságtalanságra készül a testület. Igaz, nem is ment volna sokra vétóval, hiszen ülésein a bizottság konszenzussal dönt, a biztosok véleményét pedig kabinetük, így az Andor vezette szociális, munkaügyi és esélyegyenlőségi portfolió csapatának elemzései is megalapozzák. Azt pedig a politikus maga is jelezte, hogy az elítélő határozattal egyetért, azt nemcsak igazságosnak, de arányosnak is tartja. MIÉRT 495 MILLIÓ EURÓT ZÁROLNÁNAK? A bizottság által ajánlott összeg elenyésző ahhoz képest, amit az uniós tervezés alapjának számító hétéves keretben 2007-2013 között Magyar- országnak megszavaztak a fejletlenebb országok számára fenntartott Kohéziós Alapból. Ez 2800 milliárd forint, amelyből eddig 2100 milliárdnyit ítéltek oda, ehhez képest 140 milliárd forintot érint a javaslat. Az új uniós szabályok szerint ennyi - vagyis a forrás 0,5 százaléka - a büntetés maximális mértéke. Tudni kell ugyanakkor, hogy a már folyamatban lévő pályázatok kifizetéseit nem érinti a szankció, csak azokat, amelyeket a jövőben hagy(na) jóvá az Európai Bizottság. Ä MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. szerint a befagyasztás akkor jelentene valós veszteséget a gazdaság számára, ha a befogadott pályázatokkal Magyarország a pénzek legalább 95 százalékát le tudná kötni, ami ritkaság az unióban. VALÓJÁBAN MENNYIT VESZÍTHETÜNK? Az elsősorban környezet- védelmi és közlekedésfejlesztési nagyprojekteket támogató Kohéziós Alap - közvetlenül legalábbis - nem a kkv-ket érinti, hanem főleg az állami kezdeményezéssel megvalósuló fejlesztéseket. A jövőbeni kiírások sikerét nehéz előre látni, de azt már tudni lehet, hogy olyan már benyújtott, ám a bizottság által még nem jóváhagyott projektek megvalósulása kerülhet veszélybe, mint a budapesti 1- es és 3-as villamos vonalának meghosszabbítása, vagy a Bu- dapest-Esztergom vasútvonal fejlesztése. Felmerül ugyanakkor az, hogy egy üyen fenyegetés mennyire veti vissza a pályázási kedvet. ELKERÜLHETJÜK MÉG A BÜNTETÉST? Igen. Az Európai Bizottság ugyanis csak javaslatot tett, arra még a pénzügyminiszterek tanácsának is rá kell bólintania. A tagállamok vezetőit képviselő testületben minősített többségre van szükség, amit viszont egyáltalán nem lehet biztosra venni. Kicsit leegyszerűsítve attól függ a szankció sorsa, hogy a példát statuálni kívánók vagy a hasonló szankciótól tartók tudnak több országot maguk mellé állítani. HIRDETÉS Zsákutcában érzi a pénzét? Biztos irány az UniCredit forintbetét! 2 hónapos akciós lekötött forintbetétünk kamata évi 9,00%. EBKM: 9,00% Az akció 2012. január 23-ától visszavonásig érvényes, és a magánszemélyek által elhelyezett, új, bankon kívüli forrásból származó pénzekre vonatkozik. Az elhelyezhető' legkisebb összeg 200 000 Ft, a legnagyobb összeg 30 000 000 Ft. Várjuk bankfiókunkban: Salgótarján, Rákóczi út 13. További információkért hívja a 06 40 50 40 50-es telefonszámot. www.unicreditbank.hu/forintbetet Az élet csupa változás és lehetőség. Számíthat ránk. Üdvözöljük bankunkban! & UniCredit Bank Jelen hirdetés nem teljes körű, a további részletek megtalálhatók a bank aktuális létra szóló és határidős betétek, az UniCredit Bank Hungary Zrt. kamatkondíciói magánszemélyek részére c. hirdetményében és a magánszemélyek részére szóló Kondíciós listájában. A betéti szerződés részletes leírását az Általános Üzleti Fettételek tartalmazzák. Mélyben a lakásépítések építőipar Nehezen birkóznak a körülményekkel a cégek Szinte már nincs hová lejjebb: az építőipar tavalyi teljesítménye a jeges mínuszokban járt, különösen a lakások piacán volt érezhető a fagyos hangulat. Alig több mint 12 ezer új lakás épült az elmúlt évben, csaknem 40 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben. Durván esett az engedélykérelmek száma, ami a jövő kilátásait teszi borússá. Az adatokat nyilvánosságra hozó statisztikai hivatal megjegyzése szerint ilyen alacsony építési számra még nem volt példa a két világháború közötti gazdasági válság éveiben, és a negyvenes-ötvenes évek nehéz gazdasági körülményei között sem. A következő években várható tendenciákat illetően fontos tényként említi a KSH, hogy az elmúlt húsz évben csak 2009- ben és 2010-ben fordult elő, hogy a kiadott építési engedélyek száma kevesebb volt a használatba vett lakásokénál (15 százalékkal), a többi évben általában nagymértékben meghaladta azt. Tavaly ugyan lényegében azonos volt az építkezések és az engedélyek száma, de maga az engedélyszám olyan alacsony, hogy ez még messze nem jelzi a folyamat kedvező megváltozását. Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten és a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 48, illetve 44 százalékkal. A többi városban 35 százalékos visszaesés következett be, míg a községekben kisebb arányban, 26 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene. Szinte minden régióban és megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. Egyedül Veszprém megyében mutatott - 30 százalékos - növekedést a lakásépítések száma, amit a devecseri és kolontári újjáépítések magyaráznak. Szerte az országban mérséklőAkadályok Megrendelések hiánya ____________98 Megrendelő fizetésképtelensége______56 Erős konkurencia_______________23 Szakemberhiány____________________ 4 Egyéb____________________________4 AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉGBEN, A MEGKÉRDEZETTEK SZÁZALÉKÁBAN) FORRÁS: ÉVOSZ rosban kifejezetten drámaira fordult a helyzet: itt a lakásépítési engedélyek száma 56 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozásokat tömörítő szervezet, az ÉVOSZ most elkészült helyzetértékelése sem túlságosan szívderítő: az 500 cég megkérdezésén alapuló felmérésükből kiderül, mára a magánmegrendelések szülte teljesen eltűntek, az építő társaságok zöménél az értékesítés nettó bevétele tovább csökkent. A válaszadók több mint felénél az árbevétel-arányos jövedelmezőség nem éri el a 2 százalékot. Az üzleti tevékenységet leginkább akadályozó tényezőként a többség a megrendelések hiányán túl a megrendelők fizetőképtelenségét említette. Az „elvárt béremelés” intézménye miatt a társaságok nagy része átlagosan 4 százalékkal kénytelen idén emelni a bruttó béreket, ez a lépés sok helyen létszámleépítéssel jár. A vállalkozások nehéz helyzetét az Is súlyosbítja - válaszolta megkeresésünkre Koji László, a ÉVOSZ al- elnöke hogy az elmúlt évekhez képes sem a feketemunka, sem a lánctartozás nem csökkent. ■ Bisztricsány Julianna dött az építési kedv, ám a főváA friss adatok sem adnak okot reménykedésre az ágazatban
