Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-27 / 49. szám

2012. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ NAGYVILÁG 7 Felhőkarcolók árnyékában Gyökeresen megváltozik az évtized végére a ke­let-kínai Sanghaj váro­sának „Duna-partja”, a város egyik jelképének számító ikonikus Bund. A városvezetés által jó­váhagyott építkezések eredményeként. Szerencsi Ágnes (MTI) A ma 23 milliós Sang­hajt kettészelő' Huangpu folyó nyugati partjának belvárosi szakaszán, a Bundon csaknem félszáz híres, 19. század végi, 20. század eleji épület sorako­zik. A Bund ad otthont például az 1921-ben épült, valaha Ázsia legszebb épületének ki­kiáltott sanghaji HSBC Bank­nak, a városi vámház épületé­nek vagy a hírességeket, így például az egykoron Charlie Chaplint is vendégül látó Peace Hotelnek. A múlt századi euró­pai hangulatot azonban nem­sokára 136-215 méter magas felhőkarcolók bontják majd meg, melyek a Bund déli ré­szén épülnek. A történelmi épületeknél kétszeres-három­szoros magasságú, óriás papír­tömbökre emlékeztető, vékony, lapszerű épületek elkészültük után hoteleknek és irodáknak adnak otthont. A kivitelező, a pekingi SOHO China az építkezés tervének ta­valy nyári bejelentése után közvélemény-kutatást végezte­tett, melyből kiderült: a sang­haji lakosok 80 százalékának nem nyerte el tetszését az újí­tás. A válaszadók többsége túl­ságosan magasnak tartja az épületeket, amelyek nem ille­nek bele a híres partszakasz házainak sorába, s jelentősen rontják annak hangulatát. A SOHO China a kritikákra vála­szul úgy fogalmazott: a tervet a város vezetése elfogadta, ezek után az esetleges változtatások „már a tervezőt sértenék". A vitában többen is pártfogásuk­ba vették a terveket, mondván Sanghaj városa mindig is az újítások színtere volt. Mások szerint az lenne abszurd, ha az 1900-as évek hangulatában próbálnának a 22 ezer négy­zetméteres telken építkezni. A munkálatok tavaly nyáron el­kezdődtek, befejezésük 2014- re várható. Nem a déli a Bund egyetlen szakasza, mely válto­zóban van. A parti sétánytól és a leghíresebb épületektől északra fekvő területen már 2007-ben elkezdődött az átala­kítás. Az északi Bund terüle­tén egy „lendületes új város- központ” létrehozása folyik, itt kap helyet az elsőnek futurisz- tikusnák tűnő, vízcsepp formá­jú sanghaji hajókikötő, vala­mint nemzetközi megfelelőjé­nek élénk színekben pompázó épületegyüttese, melyek - a déli átalakításokhoz hasonló­an - megosztják a lakosok vé­leményét. A kikötővel működé­si gondokkal is küzd, a környe­ző alacsony hidak és a gyak­ran sekély vízállás miatt ugyanis több hajó nem tudja igénybe venni annak szolgál­tatásait. A színkavalkáddal szolgáló komplexumhoz egy 320 méteres felhőkarcoló is já­rul, a Fehér Magnólia Pláza, mely a déli part új felhőkarco­lóinál is magasabb lesz. Sokan járnak hittanra Sárközy Júlia (MTI) Róma. Csökkent az olasz ál­lami iskolákban a katolikus hittanórát hallgató tanulók száma, de arányuk még így is megközelíti a kilencven százalékot, derült ki az olasz püspöki kar felméré­séből. Tizennyolc év óta elő­ször süllyedt kilencven szá­zalék alá az olasz állami ok­tatási intézményekben a katolikus hittanórát látoga­tó diákok száma. Az olasz püspöki konferencia (CEI) az 1993-94-es tanévtől vizs­gálja az óvodákban, általá­nos iskolákban, gimnáziu­mokban és szakközépisko­lákban a fakultatív hittan­oktatást választó tanulók számának alakulását. 1993- 94-ben a tanulók 6,5 száza­lékának a szülei döntöttek * úgy, hogy gyermekük nem látogatja a hittanórát. Ez az arány az utóbbi közel húsz év alatt 10,2 százalékra emelkedett. Az adatok sze­rint a hittanórát választók száma az 2010-11-es tanév­ben volt az eddigi legalacso­nyabb 89,8 százalékkal. A CEI felmérése azt is kimu­tatta, hogy Olaszország északi és középső részén a diákok 26,5 százaléka nem jár hittanórára (és számuk az utóbbi tizennyolc év alatt majdnem megduplázódott). Dél-Itáliában a tanulók 1,9 százaléka választja a hittan­óra helyetti alternatív tan­tárgyat, amely többnyire fi­lozófiatörténet. Az arányuk 1993-94-ben 0,6 volt. A Va­tikán Állammal 1929-ben kötött államközi szerződés kötelezővé tette a katolikus hittanoktatást az olasz álla­mi iskolákban A konkordá­tum 1984-es felülvizsgálá­sa fakultatívvá tette a hit­tanórát, de a tanulók jelen­tős többsége nem mondott le róla. Az olasz állami isko­lákban heti egy órában taní­tanak hittant. A több mint huszonhatezer hittanokta­tó hetven százalékát az olasz oktatásügyi miniszté­rium nevezi ki, harminc százalékát a területi egy­házmegye. A hittanoktatók tíz százaléka egyházi bi laikus. inoktatók lázi, a töb- I _J HIRDETÉS TÖBB MINT TESTŐR WHITNEY HOUSTONTÓL árcíus 1 (csütörtök) 21:20-tól ai RTL Klubon Reformkori politikusra emlékeztek SzatmáméwtyBMbpest Szat­márnémeti több civil szerve­zete emlékezett meg február 25-én Kováts Lajosról, a re­formkor kiemelkedő helyi po­litikusáról születésének 200. évfordulója alkalmából - írja a Szatmár.ro hírportál. Kováts Lajos sírjánál a meg­emlékezés részvevőit Kereskényi Sándor irodalom- történész köszöntötte, emlék­beszédet mondott Thoroczkay Sándor nyugalmazott tanár, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke, aki a politikus mun­kásságát méltatta. Kováts Lajos politikus, pub­licista, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelezőtag­ja a Szatmár megyei Sándorhomokon (Nisipeni) született 1812-ben és Szatmárnéme­tiben halt meg 1890-ben. Szé­chenyi István reform-gondola­taival és terveivel Pozsonyban ismerkedett meg egyetemi évei alatt, és hamar ezek hatá­sa alá került. Kolozsváron lé­pett szoros barátságra Ke­mény Zsigmond báróval, aki­vel együtt szerkesztette az Er­délyi Híradót, ahol újságírói tehetsége is megmutatkozott. Publicisztikái és Széchenyi melletti erős elkötelezettsége széles körben ismertté és elis­mertté tette őt. 1846-tól Szé­chenyi munkatársa és politi­kai harcostársa lett. Mint mi­niszteri osztályfőnök, nagy­részt ő állította össze a legna­gyobb magyar közlekedési tervezetét. A szabadságharc bukása után két évig Pesten tartották fogva, majd dabasi birtokára vonult vissza. Or­szágos bölcsődei hálózat ki­alakításának gondolatával foglalkozott, majd újra politi­zálni kezdett. Még halála előtt Szatmárnémeti városának díszpolgárává választották, és 1890-ben bekövetkezett halá­lát követően itt temették el. A politikus tiszteletére 1999 decemberében Sándorho­mokon emléktáblát állított a Homoki és Lázári Községi RMDSZ kezdeményezésére a Magyar Közlekedési Közmű­velődésért Alapítvány (MKKA) és a MÁV debreceni vezetősége.

Next

/
Thumbnails
Contents