Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-03 / 29. szám
2012. FEBRUÁR 3., PÉNTEK NOGRAD MEGYE 3 Katolikus iskolát alapítanak Az önkormányzat már 2009-ben, amikor megalkotta a következő időszakra vonatkozó közoktatási tervét, megfogalmazta azt, hogy igény esetén fontosnak tartaná egyházi általános iskola megjelenését a városban 2012. szeptemberében két osztállyal katolikus általános iskola kezdi meg működését a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon Bóna Kovács Károly tagiskolájának megürült baglyasi épületében. A váci egyházmegye és a város önkormányzata között körvonalazódó megállapodásról tartottak tegnap sajtótájékoztatót a városházán. Sz. A. Salgótarján. Elsőként Fenyvesi Gábor, alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, bejelentve: Salgótarján megyei jogú város közigazgatási területén belül katolikus általános iskolát alapítanak. Székyné dr. Sztrémi Melinda, polgármester elmondta: az önkormányzat már 2009-ben, amikor megalkotta a következő időszakra vonatkozó közoktatási tervét, megfogalmazta azt, hogy igény esetén fontosnak tartaná egyházi általános iskola megjelenését a városban:- A váci megyéspüspök is megkeresett minket, s kifejezte szándékát, miszerint a Jó Pásztor Katolikus Óvoda folytatásaként a katolikus egyház általános iskolai oktatást is szeretne beindítani Salgótarjánban. Mi azonnal kutattuk a lehetőségeket, amelyekkel e szándékot segíteni tudjuk, hiszen a katolikus óvodába járó gyerekek szülei is kinyilvánították igényüket - mondta a polgármester, hozzátéve: a későbbi tárgyalások folyamán konkrétan nevesítették is az épületet. A választás a baglyasaljai Bóna Kovács Károly Tagintézményre esett, amelyet kiemeltek az integrált intézmény keretei közül. A megüresedett épületet ajánlotta fel az önkormányzat ingyenes használatra a katolikus egyháznak.- Mindezt közgyűlési döntés támasztja alá, s vélhetően márciusban együttműködési megállapodást köthetünk - szögezte le a város vezetője, aki megköszönte az egyháznak a városi igényt kielégítő gondoskodását, amely egybeesik az önkormányzat azon kötelességével is, hogy minél színvonalasabb szolgáltatást nyújtson a település lakosságának. Székyné dr. Sztrémi Melinda köszönetét mondott dr. Bercsényi Lajos, KDNP-s, illetve Korponai Tamás, baglyasi képviselőnek a közvetítő szerepért. Dr. Beer Miklós, váci megyéspüspök kifejtette: fontos, hogy a katolikus egyház nevelési értékei tovább éljenek, s az egyház kiegészítse a város színes oktatási palettáját, egyben részt vegyen a közös feladatok megoldásában. Dr. Bercsényi Lajos történelminek nevezte a napot, hiszen húsz évvel ezelőtt keresztény óvodát indított Salgótarján, most pedig iskolát alapítanak, amely remélhetőleg a keresztény erkölcsiséget is sugározni fogja magából. Gyombolai Gyula, az Egyház- megyei Katolikus Iskolák Főhatóságának főigazgatója úgy fogalmazott: most magot vet el az egyház Salgótarjánban, de e magból lesz a jövő, hiszen az egyház kétezer éves nevelési tapasztalata révén boldog, tisztaszívű gyermekek nőhetnek fel. Varga András, plébános azt hangsúlyozta: éppen Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, a fény ünnepén jelentették be a döntést, amely valószínűleg világosságot, fényt hoz magával Salgótarján városába is. Napenergiából villamos áram Nograd. A település a „Helyi hő, fűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című konstrukcióhoz két pályázatot is benyújtott. Ezeket pozitív elbírálásban részesítették, így a „Nógrádi Általános Iskola épületének energetikai korszerűsítésére” című pályázatnak köszönhetően, napelem beépítésére kaptak támogatást. Ebben az évben alakítják ki az óvoda energetikai korszerűsítését, szintén napelem telepítésével. Az iskolai napelemek telepítése már befejeződött, a műszaki átadások pedig folyamatban vannak. Az óvodai napelemeket 2012-ben fogják telepíteni és beüzemelni. Az intézmény vezetője, Túri Gyuláné igazgató elmondta, hogy aki az utóbbi időben, az iskola épületének vasút felőli oldalát csak kis mértékben is szemügyre vette, nem kis változást fedezhetett fel. Ugyanis az épület déli tetőszerkezetét teljes egészében napelemek borítják. A belső udvarban - ami nem látszik az útról - pedig a tornacsarnok előtt magasodó tartóoszlopokon kapott helyet a „napelem-szőnyeg” másik része.- A napenergia már „érezteti” hatását. Örömmel látjuk, hogy a villamos energiafogyasztás napsütéses időben nulla forintba kerül. Nem pörög a villanyóra, mégis van áram. Úgy gondolom, hogy az éves, több éves villanyfogyasztást megtakarítani - nem kevés pénzről van szó - nem kis dolog. Főleg ezekben az ínséges időkben. Ráadásul az egész rendszer környezetkímélő, ami ez sem utolsó szempont - hangsúlyozta Túri Gyuláné. RÓLUNK SZÓL '*■ BOBÁL GYULA V — 1 Téli boldogság Nem, a lakóhelyeken - város, de legyen akár község is - nem szép a tél. De a természetben! A tűlevelű vagy lombos erdők mélyén, a hullámzó hegyek rejtekén, ott igazán tél a tél. Tiszta levegője erőt gerjesztő, hófehér szépsége rabul ejtő, mélységes csendje andalítóan meg nyugtató. Aki erre rátalált a boldogságra talált, felejtve a hideget Elmondom hát bizonyságul. Havazott, az elszürkült felhőből kiolvasható lett, hogy a természet most ezzel áldja meg a Földet bizonytalan időre, de ekkor nem téli haraggal riasztgatva az embereket. Nem, inkább csalogatóan a hófehér lepellel letakart természet szépségének bemutatásával. Két ember, nem is az ifjú nemzedékből, de az egymáshoz való tartozásuk kialakulásának elkövetkező reményében, a havazó tél arcuk bíborát kiváltva, elérték a hólepte fenyőerdő szegélyét. Itt a behavazott út kettévált. Egyik a bakancsosoké, másik rejtve friss hóval takarva, abból kiolvashatóan, hogy a frissen esett hóban vadon élő patás állat kószálhatott. Ezen az erdei járaton indultak el, szót sem ejtve, mert tekintetik összevillanása a szónál több volt. A hóesés sűrűsödött. Az erdei járat a völgyön át egy katlanba vitte a két, télben már csak azért, hogy együtt lehetnek az erdő mélyén, csak együtt, boldoggá lett embert. De merre tovább? Egymásra néztek, mindegy találd ki, te vagy a természetjáró. A katlant hirtelen emelkedő bokros hegyoldal veszi körül. Ezen a sűrűn át lehet feljutni az élre, amely vadjárta ugyan, de járható. Elindultak jó kedvvel, elől a férfi, nyomán a párja. A hó már bokán felülre dagadt, megült a bokrokon, a fák koronáin. A tisztaság fényeként telepedett az erdőre. Minden lépést megfontolva haladtak fölfelé kitérve bokrok elől, ha megcsúsztak attól is nevetésük visszhangzott az erdőn, még akkor is, amikor fent a hegy élén, a vén tölgyön még mindig ott telelő csörg&zörgő lombot egy kósza forgószél megrázva a két vándor nyakába zúdítva a frissen esett havat Már nem sok kellett csak egy kicsi erő még, hogy az emelkedő élére érjenek, oda ahol uralkodó méltósággal ontja csalogató illatát a fenyőerdő. Ide nem jutotta hóból, a levegő is enyhe lett. Akár, ha egy hatalmas lefüggönyözött szobába léptek volna. A szél is valahol fent a koronákon kószált. Megálltak kifújni magukat. Aztán összeborultak, soha el nem múlón egymástól. De a téli idő, indulást parancsolt, az erdőn át, a fény mutatta merre a kivezető út. Kilépve az illatosán marasztaló fenyvesből zöldkoszorú védelmében rejtőzködő erdei tisztás kínálta szépségéta vándoroknak. De ez sem tudta túlszárnyalni a hóesés varázsát. A sűrű hókristályok lebegve hullottak alá a kavargó felhőből egymástelőzve, valamilyen földön túli égi zenét komponálva. Ki tudná megfogalmazni mi ez? De ez elég is: nagyon szép. Ők ketten megbabonázva mozdulatlanul álltak a tisztás közepén, egymáshoz simulva égő arccal a sűrű hóesésben. így indultak el az elmúlás szorongató érzésével A hóesés is enyhült Az arcukról legördültek a hópelyhek, akár ha könnycseppek lennének. A vén erdő védelmén át mentek, amely föléjük hajolva nyújtott menedéket. Csak ő, csak ő látta, hogy a havazó télben két ember milyen boldog tud lenni. Emlékhely a munkabaleset rokkantjainak Salgótarján. A képről idős, munkában megfáradt ember tekint le. Jobb kezével szerszámnyelet markol, fogná a másikkal is, de nincs bal keze. Azt mondja Bállá Zsuzsa, festőművész, nehéz vajúdással született a kép. Igaz emberi tulajdonságokat akart előhívni az ecsettel, hiszen a képpel embereknek állítanak emléket. Azoknak a sokaknak, akiket munka közben ért baleset, megrokkantak, de elszántak arra, hogy így is tovább vigyék életüket Az MSZOSZ Nógrád Megyei Bizotsága a munkahelyi balesetben megsérültek, elhunytak tiszteletére emlékhelyet állított Salgótarjánban a Fő tér 1-ben a hét elején. Demeter László, a bizottság vezetője a szép számú résztvevő között köszöntötte Pataky Pétert, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökét, aki avató beszédében hangsúlyozta: a szakszervezet tisztelettel adózik azok emlékének, akik munkabalesetet szenvedtek, megrokkantak, vagy így veszítették el életüket. Nálunk ma sokszor elhangzik, hogy az értéket létrehozó munka, a munkát végző ember a legfontosabb. Kevés szó esik azonban arról, hogy hol és milyen körülmények között végzik munkájukat a dolgozni tudó és akaró emberek. Az Alkotmány az értékteremtő munka megbecsüléséről szól, de a törvényalkotók elfeledkeztek a munkahelyekről, a munkásokról és azokról akik munka közben sérültek meg ve- még lenne dolguk a világban. Er- szítették el életüket. A szándék re azonban nem igen van lehetőmegvan bennük, hogy sérülten is ségük. A szakszervezet dolga, dolgozzanak, mert úgy gondolják hogy segítsen nekik ebben. Mint ahogy az is, hogy őrizze az elhunytak emlékét, szoborral, vagy emlékhellyel és azzal is, hogy április 28-án a sérültek és elhunytak nemzetközi napján - ahogy ezt országok sorában teszik - fejet hajtanak előttük. Borhidi Gábor, az MSZOSZ | Munkavédelmi Bizottságának É elnöke az egymásért érzett fele- ! lősségről beszélt. Arról, hogy a | munkabelesetet, az ezzel járó sé- 1 rülést valakinek a hibája, felelőtlensége okozta. A bizottság olyan szemlélet kialakítására, erősítésére törekszik, hogy közös felelősségünk figyelni, vigyázni egymásra munka közben is. Azért, hogy kevesebb legyen a sérült ember, a kereső nélkül maradt család. Aztán a szavak elnémultak. Az emlékhelyen gyertya fénylett és koszorúk ragyogtak az emlékezés virágaival. -vg-
