Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-23 / 46. szám
2012. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK 5 ORSZÁGJÁRÓ - GAZDASÁG Budapest. Szerdán, azaz tegnap kezdődött a húsvétra felkészítő negyvennapos böjt; ezen a napon, hamvazószerdán Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvét- nak a megünneplésére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon - és nagyböjt első vasárnapján - keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. Az MKPK sajtó- szolgálata utalt arra: mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A nagyböjt azért tart pontosan negyven napig, mert a Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. Példaként hozták fel, hogy Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai- hegyen, és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében. A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napókon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjA jó erdész az erdő szolgája cégportré A természettel harmóniában élnek, de az olykor ellenük fordul Immár 17 éve működik eredményesen a Kőteleki Ártéri Erdőbirtokossági Társulat. Pedig a tiszai árhullámok, a jég, a viharok jócskán megnehezítik a gazdálkodást. Ám aki fát ültet, a jövőre gondol s reménykedik. Laczi Zoltán A Kőteleki Ártéri Erdőbirtokos sági Társulatot 1995-ben alapi tották magánszemélyek. A speciálisan erdészeti vállalkozást jelenleg 12 tulajdonos jegyzi, fele mint a megalakuláskor, miután a Tiszán túli területek tu laj(Ionosai kiváltak. A három Tisza menti község határában gazdálkodó társulat saját üzemi területe 212 hektárnyi erdő, ezt egészíti ki mintegy 750 hektárnyi, a szakirányításukkal működő integrált terület - tudtuk meg Luzsi Józseftől, aki 1998 óta a látja el az elnöki fel adatokat. Mint mondta, a társulat fő tevékenysége a tartamos erdőgaz dálkodás, valamint a komplex erdészeti szolgáltatás az erdőtelepítéstől a felújításon, a gépi szolgáltatásokon és a kitermelésen keresztül egészen a kereskedelemig. A saját és integrált terület fele korlátozott haszná latú, védett terület. Az erdőbirto- kosság az üzemterv szerint évente 8-10 hektár véghasználatot végez. Összes kitermelése az úgynevezett előhasználatokkal együtt 4-5000 köbméter. Körülbelül ugyanennyi fatömeggel lehet számolni, amelyet szolgáltatásként vágnak ki. A saját, illetve integrált területükön összességében évente 40- 50 hektáron végeznek erdőtelepítést, valamint felújítást. Ami a fafajokat illeti, 65 százalékot képvisel a nemes nyár, illetve a hazai nyár, 18 százalék az akác, 13 a tölgy és 4 százalék az egyéb fafajok területi aránya. Az erdőbirtokosságnak megalakulásakor nem volt alkalma zottja, az átlagos foglalkoztatotti létszám mára azonban elérte a 20 főt, ebből 15 közmunkásként dolgozik. A munkálatok egy jelentős részét alvállalkozókkal végeztetik el, rajtuk keresztül további 15 ember megélhetését biztosítják. ^ j Az árbevétel alakulása A.v Csak az elmúlt évben 400 köbméternyi fát adtak el kedvezményes áron a környékbeli lakosoknak — mondta Luzsi József (képünkön) „Amit az isten egyik kezével ad, a másikkal elveszi” - fogalmazott az ártéri gazdálkodás nehézségeivel kapcsolatban Luzsi József. Mivel az erdőterületük 80 százaléka hullámtéren található, ez önmagában sok mindent meghatároz. A Tisza egyetlen elöntése egymázsányi komplex műtrágyával egyenér tékű tápanyagot terít szél hektáronként, ami biztosítja, hogy az erdő gyorsabban nő, és a faanyag minősége is jobb. Az ár vizek, viharok azonban számot tevő kockázatokat is hordoz nak. Az elmúlt öt évben az ele mek többször is jelentős kárt okoztak a gazdáknak, évente emiatt 50 60 hektár erdő pusz tűit ki. Tavalyelőtt, az év elején Névjegy: Luzsi József SZÜLETETT: Szolnok, 1959. szept. 16. VÉGZETTSÉG: erdőgazd. szaktechnikus FŐBB KARRIERÁLLOMÁSOK: 1978-tól Nefag 1998-tól magánerdész, a kő- teleki erdőbirtokosság elnöke 2004-től a Magánerdő-tulaj- donosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (ME- GOSZ) elnöke, az Országos Erdőtanács tagja, az Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége magyar képviselője elismerések: Pro Silva Hungária, Rimler Pál-díj család: nős, két gyermek apja hobbi: vadászat A gazdaságos működést veszélyeztetik a tolvajok luzsi József szerint a rendkívüli hidegben minden korábbit felülmúló mértékben lopják a fát, pusztítják az erdőt. Mint mondta, az elszegényedett, magas munkanélküliséggel sújtott vidéki térségekben sok embernek nincs más választása: lopja a tüzelőt, hogy meg ne fagyjon. Az erdőbirtokosság ezen a télen eddig 300 köbméternyi kivágott fáról tett rendőrségi feljelentést, ám ennél több az eltulajdonított mennyiség, ez legalább 3-4 millió forintos közvetlen kárt jelent. Ehhez jön még az újratelepítés, a természetkárosítás és az őrzés-védelem többletköltsége. A szén-dioxid-kvóta értékesítéséből nem jut pénz az erdész sohasem magának ültet fát, hanem a következő generációknak - állítja Luzsi József, aki a Magáneidő-tulaj- donosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége elnöke is egyben. Szerinte ma Magyar- ország Európa nemzeti parkjának nevezhető. Épp ezért érthetetlennek tartja, hogy a szémlioxid-kvóta eladásából egyetlen fillért sem fordítunk erdeinkre. A természetvédelmi korlátozás kompenzációjára is lenne 2007 óta uniós támogatási lehetőség (erdő natura), ám eddig ezt a jogcímet nem nyitották meg — tette hozzá az országos érdekvédelmi szervezet elnöke. például a jeges ár borotválta le a frissen telepített csemetéket. Akkor azt hitték, ennél rósz szabb már nem jöhet. Március ban, áprilisban jelentős költséggel helyreállították a fiatal erdőket, aztán megérkezett a zöldár, amely olyan hosszan tartónak bizonyult, hogy a legöregebbek sem emlékeztek hasonlóra. Utá na pedig annyira felmelegedett a hullámtéren a víz, a sekélyebb részeken 30 fokosra, hogy szinte megfőzte a már hatéves kis fákat is. Mindezek ellenére a gazdái kodás rentábilissá tehető, ezt bi zonyítja, hogy az erdőbirtokos ság nyereségesen működik hangsúlyozta az elnök, aki büszke arra, hogy a társulatot megalakulása óta nem szánk cionálták, mindig eleget tudtak tenni az erdőtörvényi kötelezettségeiknek. A legértékesebb farönköket egy szolnoki, rétegelt lemezt gyártó cégnek értékesítik, de közeli fűrészüzemeket is ellátnak alapanyaggal. Ezenkívül jutányos áron adnak el fát a környékbeli lakosoknak. A köz munkások igénybevételével csak tavaly ez a mennyiség el érte a 400 köbmétert. ti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az egyház a böjt mellett az imát és a szegények megsegítését ajánlja híveinek. A képen Török Csaba, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tanára (jobbra) hamuval oszt áldást, amikor Vigassi Mihály atya misét celebrál hamvazószerdán a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébánia templomban. MTI FOTÓ: KOVÁCS ATTILA Parlagi sasok védelmében Budapest Öt év alatt, 2012 és 2016 között több mint kétmillió eurót költenek a parlagi sasok pusztításának visszaszorítására, illetve védelmére Magyaror’szágon; a 75 százalékában uniós forrásból megvalósuló projektben részt vevő kilenc szervezet erről szerdán együttműködési megállapodást írt alá Budapesten. Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője a szervezetek közös sajtótájékoztatóján a büntetőjog által érvényesíthető szankciók mellett a megelőzés fontosságát hangsúlyozta. A főigazgató emlékeztetett: 2008-tól van a szervezetnél környezeti bűnözés elleni osztály, amelynek fő feladata a bűncselekmények felderítése. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója az MTI kérdésére a tájékoztatás fontosságát emelte ki, mivél a világszerte védett faj pusztításának hátterében általában vélt gazdasági érdekek, apróvadak, galambok, háziállatok védelme áll. Általában növényvédő szerekkel kennek be állati tetemeket, így mérgezik meg a ragadozókat, köztük a parlagi sast is. Halmos Gergő példa nélkülinek és előremutató jellegűnek nevezte a projektet, és méltatta a szervezetek összefogását. A parlagi sasról elmondta, hogy világszerte veszélyeztetett faj, Magyarországon 1980 elejére erősen csökkent a számuk, mintegy húsz pár maradt. Ekkor egy védelmi programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 150 páros állományt tartanak nyilván. Ez a szám azért érdekes, mert az európai populáció kétharmadát jelenti - mutatott rá az igazgató. Horváth Márton, a projekt vezetője elmondta: a 2,1 millió eurós költségvetésből 33 akciót hajtanak végre húsz madárvédelmi területen. Ismertette: pontosabban szeretnék feltárni a mérgezéses eseteket, mert vannak olyan információik, hogy csak 10-15 százalékukra derül fény. A projekt keretében speciális mentőkutyás csapatokat is kialakítanak, valamint országos állatorvosi hálózatot hoznak létre. Annak érdekében, hogy megfigyeljék a madarakat, 30 példányra műholdas nyomkövetőt szerelnek.
