Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-20 / 43. szám

4 2012. FEBRUÁR 20.. HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Idén ki lesz a TOP50-ben? (Folytatás az 1. oldalról.) Az elemzében különböző megközelítésből mutat­ják be a megye legnagyobb és legeredményesebb vállalkozásait. Nógrád gazdaságának alakulásában a 2010-es adatok elemzése alapján az első ötven kö­zé került cég teljesítménye a meghatározó. Miköz­ben összesen nincsenek többen, mint a társas vál­lalkozások két százaléka, mégis náluk realizálódik a nettó árbevétel és a hozzáadott érték hattizede, és itt dolgozik a foglalkoztatottak több mint negyven százaléka. A TOP 50 egyikének lenni a mai nehézségekkel teli gazdasági helyzetben a mindennapi megméret­tetések sikeres megoldásaival kivívott kiemelkedő érdem és megtiszteltetés. Joggal lehetnek büszkék teljesítményükre, hiszen olyan időszakban őrizték meg, vagy növelték eredményességüket, amikor szű­külő piacokról, egyre nehezedő financiális lehetősé­gekről, csökkenő vállalkozói és innovációs kedvről szólnak a híradások. Bemutatott számadataik tük­rözik, hogy más és más módszerekkel ugyan - kre­ativitással, fejlesztésekkel, egy-egy jó piaci lehetőség megragadásával - de még ebben a váratlan, kihívá­sokkal és nehézségekkel terhelt gazdasági környe­zetben sem lehetetlen a sikeres talpon maradás, az estleges növekedés és fejlődés. r Óvjuk, védjük környezetünket Mi az energia? Melyek a megújuló és a nem meg­újuló energiaforrások? Hogyan élnénk áram nélkül, hogyan érezhetjük jól magunkat úgy, hogy közben nem fogyasztunk a Föld energiakészletéből? Ezek­re a kérdésekre kaphattak választ a balassagyar­mati Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gim­názium és Szakképző Iskola 3. és 4. osztályos tanu­lói a közelmúltban. A Fenntartható Fejlődés nyertes pályázatának következő állomása során a szerve­zők egy egész napos programmal kedveskedtek a gyerekeknek, s igyekeztek elkalauzolni őket az ener­giatakarékosság világába. Játékos feladatokon, iz­galmas meséken keresztül próbálták rávezetni a ki­csiket a Föld megóvására, és megismertették őket a megújuló energiaforrások világával is. A felmerülő kérdésekre ügyesen válaszolók jutalmul matricá­kat kaptak, s aki a legtöbbet gyűjtötte, értékes aján­dékkal távozott. A diákok többek között megtudhatták azt is, hogy egy átlagos család legtöbb energiafelhasználása a fű­tésre megy. A gyerekeknek már fiatal korban meg kell tanítani azt, hogy ne pazaroljanak ebben a „sze­gény világban”. Energiakészletünk óriási, de sajnos véges, még gyakrabban kellene a megújuló ener­giaforrások nyújtotta lehetőségeket kihasználni, mint például a nap-, szél- és a vízenergiát.- Nagyon örültem ennek a mai napnak, nagyon sok új dolgot tanultam, s a tanító néni is nagyon ked­ves volt. Rádöbbentem, hogy mennyivel jobb volt a réten focizni 5 évesen, mint most, mivel egész nap csak a gép előtt ülök, és közben szűkítem szüleim pénztárcáját a Föld energiakészletével egyetemben. Nagyon hálás vagyok Meló Ferenc igazgató bácsi­nak, hogy megszervezte nekünk ezt a mai napot, míg élek mindig emlékezni fogok rá - nyilatkozta egy negyedik osztályos tanuló. Ne feledjük, „A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön megőrzésre.” Knyazoviczki Barbara Percsina Anna ll.a osztály Közmeghallgatás egy sikeres év után Sisák Imre, a város polgármestere közmeghallgatást tartott Pásztón. A város elöljárója értékelte, a mögöttük hagyott 2011- es esztendőt, valamint bemutatta azokat a terveket, amelyekkel anélkül biztosíthatják a város további fejlődését, hogy annak költségvetési stabilitását veszélyeztetnék. Továbbá az elmúlt időszakban bekövetkezett jogszabályi változásokból fakadó problémákra is fölhívta az érdeklődő lakosság figyelmét. Pásztó. Sisák Imre elmondta, hogy a gazdasági világválság Magyarorszá­got kétszeresen is sújtja, hiszen kis ország vagyunk nagy adósságállo­mánnyal. A válság nagyon nehéz helyzetbe hozta az önkormányzato­kat. Ennek ellenére a 2011-es év sike­res volt Pásztó számára. Sikeres fej­lesztés volt a városrehabilitáció 32 projektelemmel. Mindez 908 323 332 forint értékben valósult meg 705 millió forintot meghaladó európai uniós támogatással, továbbá az öt konzorciumi partner részéről több, mint 200 millió forint támogatással, így a város belső területei megújul­tak. A másik nagy Európai Uniós pá­lyázat a Margit Kórház területén ta­lálható szakrendelő és a hozzá kap­csolódó beruházások voltak. Ennek értéke meghaladta a 880 millió forin­tot - Jó néhány, az intézményekben zajló, európai uniós támogatással megvalósuló pályázat lezárására is sor került Az általános iskolában ko­moly informatikai fejlesztésre került sor - hangsúlyozta Sisák Imre. A polgármester a pénzügyekről a következőket nyilatkozta: - Pénzügyi­leg is sikeres volt az elmúlt esztendő. A pásztói vállalkozóktól 42 millió fo­rinttal több adó folyt be, mint amire 2011-ben számítottak. ÖNHIKI-hez 2005-ben tudtak utoljára hozzájutni. Tavaly azonban három ütemben, ösz­szesen majdnem 140 millió forintot si­került elnyerni. Ha Pásztó Város Önkormányzata nem nélkülözte volna ezeket az össze­geket 2005-től és megközelítőleg ha­sonló nagyságrendű támogatást nyer­tek volna el évente, akkor ma nem len­ne hiány Pásztón. A Kövicses patak hasznosi mederrendezésére is sike­rült elnyerni egy 86 millió forintos tá­mogatást. Egy eredménytelen közbe­szerzési eljárást követően új közbe­szerzési eljárást fognak erre kiírni. Az országot érintő változásokkal kapcsolatosan - amelyek a város életét is nagyban befolyásolták - Sisák Imre a következő tényeket állapította meg: - 2012-ben az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a 3 százalékot Ennek mindent alárendelve, az Or­szággyűlés elfogadta a 2012. évi költ­ségvetést, aminek eredményeképpen 549 millió forintot kap majd Pásztó, több, mint 16 millió forinttal keveseb­bet, mint tavaly. A Hivatásos Önkor­mányzati Tűzoltóság Állami Tűzoltó­sággá vált január 1-jétől, ebből kifolyó­lag 15 millió forinttal csökkent Pásztó város állami támogatása. Ugyanazon feladatokat, hihetetlen közüzemi költ­ség emelkedés mellett, kevesebb pénz­ből ugyanolyan szinten kellene ellátni - mondta a polgármester. A képviselőtestület elfogadta azt a javaslatot, hogy 2012-ben, mintegy 400 millió forint körüli összegre kell le­szorítani a költségvetési hiányt Eddig kötelező feladat volt az általános isko­lai oktatás és az óvodai nevelés ellátá­sa. Az összevont általános iskola fenn­tartásához az állam által nyújtott for­rásokon túl a városnak még 127 mil­lió forintot kellett hozzátennie, hogy megfelelő színvonalú oktatást tudja­nak biztosítani. Az óvodánál ez az ösz- szeg meghaladja a 60 millió forintot, a Városi Könyvtár és Művelődési Köz­pont esetében pedig a több tízmillió forintot. Sisák Imre a költségvetéssel kapcso­latosan a következő problémákat tár­ta föl: - Mindez 2012-ben semmit sem fog változni, ugyanúgy hozzá kell ten­ni az állami támogatáson felül forráso­kat azért, hogy az intézmények mű­ködni tudjanak. A feladatok ellátása nincs korrekt módon finanszírozva. Tehát vissza kell szorítani a költségve­tési hiányt, mert flnanszírozhatatlan lesz, akár hitelműveletekkel, akár máshogy. Az adóbevételeket az elmúlt évihez képest csökkent mértékben ter­vezték, mert nem tudják megmonda­ni az adózók, milyen bevételek várha­tóak idén. Komoly terhet jelent az ön- kormányzatnak, hogy a korábbi fej­lesztésekhez, kiemelve a szennyvíz- beruházást, a lakosság által felvett lakás-takarékpénztári hiteleket a víziközmű társulat megszűnését kö­vetően az önkormányzatnak kellett át­venni, mint készfizető kezesnek. Ha a lakosság befizetése fedezi a hitel vég­törlesztéséhez szükséges összeget, ak­kor rendben van, ha nem, akkor az ön­kormányzatnak kell hozzátenni - hív­ta föl a jövőbeni problémákra a pol­gármester a közmeghallgatáson lévők figyelmét. Majd hozzátette: - A 2012-ben lejá­ró, szennyvízberuházáshoz kapcsoló­dó tőkeállomány összegét ki tudják fi­zetni, ami meghaladja a 254 millió fo­rintot 2014-ben 139 millió forint kifize­tése válik szükségessé. A szennyvíz- beruházás önerejéhez az önkormányzatnak több százmillió fo­rintot kellett biztosítania, emellett a má­sodik ütemnél 82 millió forint kamatot kellett megfizetnie, a harmadik ütem­nél pedig 32.291.000 forintot Az önkor­mányzatnak tehát a hiteltörlesztés la­kossági része után több, mint 114 327 000 forintot kell kifizetnie. Ebből több kilométer utat, vagy járdát lehetne épí­teni. Aki az szerződések lejártakor hát­ralékosnak mutatkozik, azt az adóha­tóság rá fogja kényszeríteni, hogy az adósságát rendezze, bármilyen jöve­delme is van, az abból való letiltással. Sisák Imre annak a reményének adott hangot, hogy a 2012-es évben nemcsak a működtetésre kívánnak fi­gyelmet fordítani, hanem szeretnének néhány új, Európai Uniós pályázatot is megvalósítani. Az egészségügyi alap­ellátásról való gondoskodás továbbra is kötelező önkormányzati feladat En­nek kapcsán szeretnék a Gondozóhá­zat teljes egészében felújítani. A házi­orvosi ügyeleti ellátás és a fogorvosi rendelő költözne ebbe az épületbe. Ez jó néhány tízmillió forintos beruházás. Másik hasonló beruházás a Százszor­szép Óvoda teljes felújítása. Szeremé­nek pályázatot benyújtani a Dózsa Is­kolavizesblokkjainak felújítására és a Kövicses patakkal kapcsolatos felada­tokat is elvégezni. A polgármester re­méli, hogy a további belterületi vízren­dezési programra, a Regionális Fejlesz­tési Tanács újabb ÉMOP-os pályázato­kat ír majd ki. Népi kezdeményezést indít a Munkáspárt A Magyar Kommunista Munkáspárt Nógrád Megyei elnöksége tartott sajtótájékoz­tatót, amelyen Nagy Attila városi elnök több fontos, a lakosságot is érintő problé­mára hívta föl a figyelmet. Továbbá bejelentette, hogy a párt népi kezdeményezést indít a közterületi várakozóhelyek kijelöléséről, vagyis a Salgótarján Megyei fogú Város Közgyűlésének parkolásról szóló rendeletének visszavonásáról. Salgótarján. A sajtótájékoztatón Nagy Attila 7 pontban ismertette azokat a problémákat, amelyek a közelmúltban érzékenyen érin­tették a város lakosságát. Ezenkí­vül a város állapotáról összefog­lalta meglátásait és pártja állás­pontját is. - Egy nagyon nehéz helyzetben lévő városról van szó. Az sajnos még nem látható, hogy az itt élő elszegényedett emberek számára lesz-e kiút - fogalmazta meg aggodalmait az elnök. Első kérdéskörben, a helyi busz- közlekedés tarthatatlan állapotá­ról ejtett szót Az elnök számára el­fogadhatatlan, hogy mind az isko­lába járó tanulók, mind a munká­ba igyekvő városlakók, nem tud­nak időben eljutni iskoláikba, vagy munkahelyükre. A ritka járatsű­rűségű menetrend, a zsúfolt bu­szok - amelyekre nem férnek föl a salgótarjániak - Nagy Attila sze­rint példátlan a megyei jogú váro­sok között Ez nemcsak a döntést hozó közgyűlés, hanem a szolgál­tatást nyújtó Nógrád Volán Zrt hi­bája is. Ez a mostani állapot, az uta­sok szempontjából nemcsak kelle­metlen, hanem rendkívül baleset- veszélyes is. Nagy Attila azt a kér­dést fogalmazta meg az illetékesek irányába, hogy mit tesznek a köz­gyűlés tagjai a közeljövőben, mi­lyen javaslataik vannak arra, hogy ezek az állapotok megszűnjenek? Az elnök a második problémát, a városközpont rehabilitációjának késleltetésében látja. Az erre vo­natkozó kérdése is erre vonatko­zik, miszerint mikor fog elindulni ez a beruházás, egyáltalán lesz-e ilyen a közeljövőben, ami figye­lembe veszi a lakosság érdekeit? A harmadik téma, a társashá­zak felújításáról szólt Nagy Attila arra vonatkozóan is szeretne infor­mációhoz jutni, hogy a Salgó-, illet­ve az Acélgyári úton található la­kások, mikor kerülnek felújításra, s mikor tájékoztatják széleskörű­en az érintetteket és az ott élő la­kosságot. A negyedik problémát a hó el­takarítás okozza. Az elnök arra a kérdésre szeretne választ kapni, hogy miért ilyen kevés munkás­sal, és miért későn kezdik meg mindig az utak, lépcsők, járdák hó- és síkosság-mentesítését? Az elnök fölvetette azt a problémát is, hogy a városnak vannak olyan részei, ahol a hó érintetlen ma­rad, továbbá munkagépeket igen­csak ritkán látni Salgótarján köz­útjain. Az ötödik kérdés a város levegő­szennyezettségével kapcsolatban fogalmazódott meg, vagyis miért ilyen szennyezett a város levegője - különös tekintettel a szálló por mértékére - miközben kiemelke­dő ipari tevékenységek, üzemek és gyárak nincsenek a városban. Ez a főleg a légúti megbetegedés­ben szenvedőkre nézve káros, va­lamint ez a tény a város rossz hí­rét kelti, elriasztva az idelátogató turistákat, érdeklődő embereket. A hatodik téma a közmunka mi­nőségére vonatkozott. Nagy Attila a döntéshozók felé azt a kérdést tette föl, hogy tesznek-e valamilyen lépést, hogy a közmunka hatéko­nyabb és szervezettebb keretek kö­zött történjen, illetve meg lehet-e él­ni tisztességgel a közmunkát vég­zőknek juttatott bérből. Nagy Atti­la szerint az is kérdéses, hogy meg­oldja-e a munkanélküliség problé­máit, ha a közmunka igazából hoz­záadott értékkel nem bír? Az utolsó, hetedik kérdés - amelyben a Magyar Kommunista Munkáspárt helyi szervezete népi kezdeményezést is indít - hogy miért kell az amúgy is - a magas benzinárak, a baleseti adó követ­keztében - többet fizető embere­ket, az új fizetős parkolási renddel megsarcolni? Nagy Attila ezt a lé­pést értelmetlennek és rossz dön­tésnek tartja. A párt ezért a lakos­sági aláírásgyűjtésbe kezd - va­gyis népi kezdeményezésbe - an­nak érdekében, hogy a közgyűlés ezt a rendeletét vonja vissza, a la­kosság érdekeit, szociális helyze­tét is figyelembe vevő új parkolá­si rendeletet alkosson.

Next

/
Thumbnails
Contents