Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-18 / 42. szám
4 2012. FEBRUÁR 18., SZOMBAT KULTÚRA Művészi önkifejezés fényképezőgéppel A Nógrád Megyei Fotóklub 1964-ben alakult meg az acélgyári fotókör három tagja - Brunczel Tibor, Koós Pál és Veres Mihály - kezdeményezésére a József Attila Művelődési Központ művészeti csoportjaként s 1970 óta megszakítás nélkül rendez kiállításokat tagjaik, jeles hazai és külföldi vendégeik képeiből a városközponti kulturális intézményben, a Salgótarjáni Fotógalériában. Jelenleg a 422. (!) tárlaton a klub egyik fiatal, tehetséges alkotójának, Filius Balázsnak a képei láthatók. A klubtagok közül többen gyakori és sikeres kiállítók - csoportos és egyéni formában, helyben, az országhatáron belül és kívül egyaránt - számos díj, elismerés bizonyítja magas szintű szakmai és művészi tevékenységüket. Erre utal a kétszer is elnyert Kiváló művészeti együttes-díj, az Aranydiploma, a három nívódíj s nem utolsósorban a Salgótarján kultúrájáért kitüntetés valamint a Salgótarjánért emlékérem is. A 2006-ban egyesületté alakult fotóklub kollektív bemutatkozásainak egyik legjelentősebbike a minap nyílt meg a Nógrádi Történeti Múzeumban. A harminchárom fotográfus százötvenöt képét felvonultató kiállításon Fenyvesi Gábor, Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármestere mondott megnyitóbeszédet. Kiemelte, hogy fotózás sajátos helyet foglal el a művészeti ágak sorában amikor láthatóvá teszi a gyönyörű tájakat, hangulatokat, érdekes színeket, formákat, amikor a valóság lényegét ragadja. Bár - mint jó néhányan joggal vélik - e tevékenységnek van dokumentatív, megőrző szerepe is, a fotográfusok legtöbbje - s közéjük tartozik a Nógrádi Megyei Fotóklub tagságának zöme is - a fényképezést a művészi önkifejezés eszközének tartja s e hitvallás alapján vesz kézbe fényképezőgépet. „A képek arról tanúskodnak, hogy készítőik elmélyültek a fotográfia titkaiban, megismerték a szakmai fogásokat és kibontakoztatták talentumukat, képességeiket” - mondta Fenyvesi Gábor. Egyetértőén idézte Szamódi Zsoltot, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnökét, aki a közelmúltban jelen volt az egyesület éves közgyűléA fotóklub tárlatát a Nógrádi Történeti Múzeumban Fenyvesi Gábor, Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármestere nyitotta meg sén és kijelentette: „Sok fotóklub működik az országban, de talán egyetlen sincs, amelyikben ilyen szervezett munka folyik, amelyikben ilyen kollegiális, családias a légkör. ” Az alpolgármester azzal a megállapítással zárta beszédét, hogy „ezen a kiállításon beérett alkotások egyenletes magas színvonala köszönti a tárlatlátogató közönséget ” Mintegy ezt erősítette meg s részleteiben bizonyította a múzeum művészettörténésze, Shah Gabriella is, amikor szakmai értékelését nyújtotta a képeknek: „Az itt kiállított fotók majd mindegyiké ről elmondhatjuk, hogy művészi igényű alkotás: legyen szó akár természeti, műtermi, portré, színházi vagy sajtófotóról, városképről Hiszen a természetfotónál érződik a türelem, a színházinál az átélés, a portréknál a beleérzés, a csendéletek esetében a költőiség, egyes ké péknél a döbbenet, másoknál a lelkűiét. Á fotós tehát nemcsak le nyom egy gombot, nem ettől fotográfus. Hanem attól, hogy tudja, mikor és miért nyomja le. Elkészülte előtt is látja mára képet Van, hogy évekig hordozza legbelüL ” Shah Gabriella a kiállítás sajátosságai között említette a tematikai kötetlenséget - mondván „minden egyes alkotó saját világát, egyénisé gétképviseli”- és a családi kapcsolatokat. A fotográfia szeretete nemzedékeken át öröklődött például a Fancsik famíliában, hiszen dr. Fancsik Jánost és feleségét, el csendélete is helyet kapott a kiállításon. Bodrogi Lászlónak ugyancsak szinte az egész családja fotografál, „némely képet közösen tesznek teljessé”. A tárlat egy felvételével megidézi egyik alapító tagjának, az elmúlt évben elhunyt Homoga József, a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület elnöke köszönetét mondott társdí nevében is a megtisztelő lehetőségért, hogy a múzeum reprezentatív terében mutatkozhattak be válogatásukkal. Reményét fejezA kiállítást Shah Gabriella művészettörténész értékelte. Balról jobbra: Homoga József, Fenyvesi Gábor, Shah Gabriella, dr. Szirácsik Éva FOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ Fancsikné Csaba Máriát nemcsak két leányuk követte a fényképezésben, hanem az unokák is felfedezik, láttatják a természeti és épített környezet ezernyi szépségét Homoga József és neje Tóth Ilona „megszokott és méltó párosa a tárlatoknak. .Képeik többet mutatnak, minta valóság, belefogalmazzák érzéseiket is” - mondta Shah Gabriella. Gergely István és GergefynéPeteh Piroska alkotta házaspár együtt járja és fotózza a messzi országokat GecseLászlóné képei mellett unokája, Oláh DániBrunczel Tibor emlékét is. Shah Gabriella megemlítette továbbá dr. Révész Johanna, P. Tóth László, Várhegyi László, Kuris Judit, dr. Agócs József, Medve Lászlóné, Szeberényi András, Bővíz Sándorné, Bencze Péter, Ladóczky Béla, Palotás József egy-egy képét, illetve alkotásaik jellemző vonását. A tárlaton azonban nemcsak fotók, hanem a fényképezéshez nélkülözhetetlen eszközök, szakkönyvek is láthatók Homoga József, Várhegyi László és P. Tóth László gyűjteményéből. te ki, hogy sokan nézik majd meg a kiállítást, amely kapcsolódik Salgótarján várossá válásának 90. évfordulója alkalmából rendezett programsorozathoz. Dr. Szirácsik Éva, a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatója is utalt erre s azt is elmondta, hogy a fotótárlat egyike az idei esztendő jeles rendezvényeinek, amely sorában a tervek szerint helyet kap majd a Cered-Salgótarján Nemzetközi Művésztelep, a Start és a Rónart alkotóinak tárlata is. Csongráefy Béla Színház Valentin-napra A salgótarjáni színházbérleti sorozat legutóbbi előadása azért volt különleges - s egyszersmind nehéz - mert az egyszereplős darab állandó jelenlétet követelt a színész, jelesül Kern András részéről. Ugyancsak végig a színpadon van a minapi úgynevezett szólóelőadás két hőse is, egy férfi és nő - „Mr. és Mrs.” - akiknek ráadásul öt színben kell ötféle figurát úgy megformálniuk, hogy az átöltözés, az átváltozás többször is a közönség előtt történik. A Budapesti Kamaraszínház produkciójának további sajátosságai közé tartozik, hogy a „pár-bajok” szereplői - Pindroch Csaba és Veretista, Katii Zoób, Manier - Németh Anikó, Naray Tamás, Herczeg Zoltán - a jelmeztervezők. A mobil, könnyen - akár a színészek által is - átrendezhető díszlet Pater Sparrow munkája. Salgótarjánban volt még egy pikantériája a produkciónak: nevezetesen az, hogy Pindroch Csaba szülővárosában, gyermek- és ifjúkora színhelyén lépett - immár sokadszor - az őt alkalmasint személyesen is ismerő és szerető nézők elé. Az egész stábot, de főként természetesen a két színészt dicséri, hogy végül is élvezetes előadás született a kortárs angol szerző, Peter Quilter eredetileg A Verebes Linda és Pindroch Csaba színművész házaspár a „Mr. és Mrs.” című játék második színében Barrie és Janet szerepében bes Linda - civilben házastársak s az sem mondható szokványosnak - sőt Magyarországon először történik meg - hogy mind az öt jelenetet más-más rendező - Nagy Viktor, Herendi Gábor, Fonyó Gergely, Dolmány Attila, Megyeri Zoltán - viszi színre és ugyancsak többen vannak - ArDuett címmel megírt darabjából. A mű által megfogalmazott dilemmák (Szeret-e a párom? Vajon tényleg ő a nagy Ő? Mikor, ki és miben hibázott? Mi van, ha már nem vagyunk a régiek? Valóban el kell válnunk? Ki legyen a következő?) ismerősek ugyan, de az e kérdéseket rejtő sztorik, a történések kevésbé életszernek, helyenként kimódoltak, mesterkéltek. Wendy és Jón újság- hirdetés útján való ismerkedése, társkeresése - talán még a hatalmas sajttal és a tapsra induló zenével, a váratlan „tánciskolával” is - elfogadható reális szituációnak, az üzletember homoszexuális Barrie és a vele ötezer napja együtt dolgozó asszisztensnője, Janet között bontakozó szerelmi kapcsolat már nem annyira és ugyanez mondható el a harmadik házasságára nyűgösen, hisztisen készülő Angela és fivére Toby értelmetlen, „sok hűhó semmiért” szópárbajáról is. Szép gesztus, amikor a színész William lemondja a neki sokat jelentő esedékes turnéját súlyos beteg felesége, Diana - akinek korábban ugyancsak a színpad jelentette az életet - kedvéért. Bár jópofa pillanatokat okoz egy spanyol fiestán lévő házaspár, Bobby és Shelley „koktélgazdag”, gátlástalan civódása, az nehezen hihető, hogy - lévén válófélben - „vagyonmegosztá- sos” alapon gyakorlatilag bú- csúzkodni utaztak a féktelen vigasságra. Pindroch Csaba és Verebes Linda lényegében azonos színvonalon, egymásnak úgymond jól „alájátszva”, helyenként bravúrosan oldja meg a többszörös metamorfózist, az azonnali - karakterben, viselkedés- és beszédmódban, mozgásban - átlénye- gülést. Elsősorban nekik köszönhető a Valentin-nap előestéjére időzített kellemes szórakozás a József Attila Művelődési és Konferencia-központban. Cs.B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nyugodtan hozzá mehetsz, ez a vén kujon úgysem érdemel jobbat. ” Szerencsés nyertesünk: Kazinczi Miklósáé Mátranovák, Balassi B. út 1. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. február 23-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Rákóczi út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
