Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-11 / 36. szám

2012. FEBRUÁR 11., SZOMBAT 7 MŰKINC SPIAC visszatérés Három év kihagyás után ismét nagyszabású festményárveréssel rukkolt elő az elmúlt hónapban Kieselbach Tamás HINNI ABBAN, AMIT CSINÁLUNK A Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa szerint mostanra értek meg a külső és belső felté­telek arra, hogy visszatér­jen az árverezéshez. Ugyanakkor az elmúlt években bevált ajánló katalógusok sorozatát is folytatja a cég, illetve harmadik oszlopként nagy energiát fordít az internetes jelenlét erősíté­sére. Takács Gábor-2009 elejétől 2011 decembe­réig exkluzív képkereskedés­ként működött a Kieselbach Galéria; ugyan a korábbi idő­szakban megszokott könyvki­adási és kiállítási program sem szünetelt, ám árverése­ket nem rendeztek. Mi indo­kolta azt, hogy visszatért az aukciós porondra?- A gazdasági válság nyomán a magyar műkincspiac is visz szavonhatatlanul megváltozott, és már 2009 tavaszán jeleztem, hogy a következő néhány év - idehaza ugyanúgy, ahogy a nyugati országokban a galéri- ás, privát értékesítésé lesz. Azt is világossá tettem, hogy ami­kor ismét értelme lesz az auk­ciózásnak, akkor az átlátha tóbb, becsértékes rendszerrel kell majd visszatérni. Hogy en nek most jött el az ideje, azt a saját döntésemen túl más aukciósházak hasonló lépése is visszaigazolta. A most aukciós piacra kerülő anyag olyan mű vekből áll, amelyek árszintjét az elmúlt évtizedek tapasztala tai alapján nagy biztonsággal meg lehet határozni. Ráadásul egy egy most kalapács alá ke­rülő aukciós anyag összértéke jócskán elmarad attól a gyak ran félmilliárd forintot is meg haladó összegtől, ami a kon junktúra csúcsán jellemző volt- így aztán kisebb kockázattal lehet az új rendszerrel kísérle­tezni. Ezzel párhuzamosan 2011 őszére fejeződött be a Kieselbach Galéria bővítése, ennek köszönhetően akár több- aukciós és egyéb - kiállítás párhuzamos megrendezésére is módunk van, a legkorsze­rűbb fény és látványtechnika alkalmazásával.- Mennyiben váltották be a reményeket az ajánló kataló­gusok?- Azt tapasztaltuk, hogy a va lóban kiemelkedő festmények minden körülmények között megtalálják a vevőjüket. Lehet, hogy hosszú hónapokat kell várni, de előbbutóbb bejön az a gyűjtő, aki hajlandó lesz meg­adni az eladó által elvárt össze­get. Ha viszont a bizonytalan gazdasági és műkincspiaci helyzetben is az aukciózást erőltettük volna, akkor az árak sokkal kiszámíthatatlanabbal alakulnak, és ez elriasztotta vol na az eladókat. Mellesleg galé­riás eladások mindig voltak, Kieselbach Tamás biztos abban, hogy elóbb-utobb áttörést hoznak a magyar festészet nemzetközi elismertetését célzó erőfeszítések csak most a szezononként ki­adott ajánló katalógusok nyil­vánossá teszik, a szakma szá­mára is méltón dokumentálják a nálunk megforduló műveket. Fontos az is, hogy a galéria új honlapján folyamatosan váltó zó festmény-, grafikai és fotó­anyagot kínálunk megvételre.- Megindult már a fellendü­lés a hazai műkincspiacon? A 2008 ban kezdődött gaz dasági válság hosszabbnak tű nik, mint ahogyan az elején gon dohuk. Mindazonáltal mi hi szünk a magyar műalkotások ban, hiszünk abban, hogy van jövője a műkereskedelemnek és azok a gyűjtők, akik hasonló an gondolkodnak, biztosan jól járnak hosszú távon. Én a pá lyám kezdetétől a saját értékűé letemben bíztam, és a magyar műkereskedelem kilencvenes években kezdődött sikertört énm te igazolt engem. Ezt a hitet egyébként korántsem csak a „megszállottságom” táplálja, ha nem az is, hogy folyamatosan já rom a világ művészeti központ jait, és az ott látottak visszaiga­zolják azt, hogy érdemes bízni a magyar művészetben.- Mennyire sikerült nemzet­közi szinten ismertté tenni a magyar festészetet? Ezen a té­ren a Kieselbach Galéria an­gol, illetve német nyelvű szakkönyvek kiadásával és sok más kezdeményezéssel is előrukkolt az évek során, és az ön nyilatkozataiban rend­re hangsúlyozza a nemzetkö­zi áttörés szükségességét. A magyar művészet tovább ra sincs azon a helyen a nem zetközi szakmai és gyűjtői ér­tékrendben, amely a minősége alapján megilletné. A galéria megújult honlapján indított online magazinban Molnos Pé­ter művészettörténész össze­gyűjtötte azt a néhány példát - a New York i Metropolitan Mu­seum of Art Munkácsy zsáner­képétől és cifraszűreitől a bécsi Leopold Museumban látható kukoricás Rippl Rónai-képig , amellyel jelenleg meg kell elé­gednünk. Biztos vagyok azon ban abban, hogy az erőfeszíté­sek és a felgyülemlő részsike­rek előbb utóbb áttörést hoz ■ Az 1880-as évek óta ak­tív műgyűjtő és műkeres­kedő. 1997 óta negyven árverést rendezett KIESELBACH TAMAS MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ, IGAZSÁGÜGYI FESTMÉNY- ÉS MÚTÁRGYSZAKÉRTŐ Ajánlólista A NAPOKBAN JELENIK MEG (1 Kieselbach Galéria negyedik ajánlókatalógasa, amely 141 ki­emelkedő - zömmel modem magyar - festményt tartalmaz. Szerepel benne többek között egy muzeális színvonalú Derkovits-vászon, fél tucat Vaszary-kép, egy többször kiállí­tott Tihanyifestmény, valamint egy külföldről hazatért nagymé- retíi Orbán Dezsöakt is. nak. Számomra ez azt jelente­né, hogy a meghatározó külföl­di közgyűjteményekbe, azok ál landó kiállításaira néhány ma gyár remekmű is bekerülne, it letve jelentős kiállítóhelyeken jelentős magyar művészeti vá logatások tudnának bemutat kozni, és azok méltó visszhan got váltanának ki. Ez a nyit vánvaló kulturális hozadékon túl - árrobbanást is eredmé nyezne a magyar festészet krémje számára.- Nem kecsegtet nagyobb si­kerrel az, ha az eleve sokkal nemzetközibb kortárs művé­szet területén próbálkozunk magyar „sztárok” kinevelésé­vel, mint ha a modern művé­szet kialakult kánonjába pró­bálunk betuszkolni néhány hazai zsenit?- Fontos a hazai kortárs mű­vészet és az azt képviselő galé­riák külföldi jelenléte, de meg­győződésem szerint a kortárs művészetünk is az előzménye^ ken keresztül tudna igazán is mértté és eüsmertté válni a vi lúgban. Én azt az áttörési pontot keresem, ami a magyar művé­szet egészét elindíthatná felfelé- és az 1890-es évektől az 1960 as évekig tartó időszak modern képzőművészetét érzem ilyen nek. Az Osztrák-Magyar Mo­narchia által adott lökés és tá- gabban a közép európaiság le­het az a háttér, ami megfelelő tálalás mellett „szexivé” teheti ennek a korszaknak a magyar festészetét. Az orosz nonkonfor­mista művészet is a Szovjetunió történelmi hátterével együtt vált elfogadott branddé nyuga ton, ez mentette meg attól, hogy egyszerűen a popnrt megkésett epigonját lássák benne a mér tékadó szakemberek.- Ki lehetne a legnagyobb hú­zónév? K. T.: Csontváry feltétlenül al kalmas lenne arra, hogy kitörési pont legyen. Többször kifejtettem mái; hogy kellő összefogással egy világszívnonalú és világhírű Csontváry múzeumot lehetne lét rehozni Budapesten, ahelyett, hogy az életmű java a bemutatá­sára korántsem ideális pécsi mú­zeumban pihen. Egy műkereske dő persze nem tudja ezt a projek tét megvalósítani, de hiszek ab­ban, hogy nem marad örökre álom ez a terv.- Segítheti-e a magyar művé­szet nemzetközi elfogadtatá­sát a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria összevonása? Szerintem nem az a kulcs kérdés, hogy egy vagy két intéz ményről van szó. A lényeg egy olyan vezető egyéniség, akinek nemzetközi rálátása, kapcsolat rendszere és elfogadottsága van, rendelkezésére állnak a megfele lő erőforrások, politikai és üzleti támogatás. Mindenesetre kár vol na tagadni, hogy a Magyar Nem zeti Galériában, az általa birtokolt anyagban még nagy tartalékok vannak, ami mozgósítható lenne az említett áttörés érdekében. A siker, bárki éri is el, a magyar mű vészét egészének a sikere ugyan úgy, ahogy egy Oscar díj a ma­gyar filmgyártás vagy egy irodai mi Nobel-díj a magyar irodalom egészére kihat Elhunyt Nagyházi Csaba AZ 1980-AS V- Évek végétől i íí újraindult H - fl magyar mű f[ kereskedő lem egyik ■ J megteremtő- Hl jeként és meghatározó egyénisége­ként tisztelte a szakma Nagyházi Csabát, aki idén január 24 én, élete 68. évé ben hunyt el. Az általa ala­pított Nagyházi Galéria 1994. áprilisában, a Sothe- by’sszel együttműködve tar­totta első árverését, amelyet 2011 decemberéig mintegy 180 aukció (köztük jó né hány jótékonysági rendez vény) követett. A képző- és iparművészeti tárgyak szé­les körével foglalkozó cég a régi festmények, a néprajz és a keleti művészet tárgy­körében végig piacvezető­nek számított. ■ VG Nagy erőpróbára készülnek A TAVALYINÁL IS ERŐSEBB kí nálattal készülnek a vezető aukciósházak e heti imp resszionista és modem művészeti aukcióikra. A Christie’s kedden, a So theby’s szerda este viszi kalapács alá kínálata krómját Az előzetes becslé­sek alapján a két londoni aukció összforgalma el érbe ti az 562 millió fontot (km zel 200 milliárd forint); tavaly februárban mind össze 435 milliót értek el. A kínálatban Picassótól Giacomettin át Miróig az összes „kötelező” sztárnév megtalálható. ■ T. G. Tihanyi hangulat a budai télben A budai Krisztina Palace ben látható a nyáron meg rendezendő ARTplacc 2012 - Kortárs Művészeti Napok Tihanyban beharangozó ki állítása. A tihanyi kortárs művészeti esemény máso­dik kiadása augusztus 10. és 20. között lesz látogat­ható. A január 25-én nyílt és március elejéig megte­kinthető budapesti kiállí­tás az ARTplacc 2011 fesz tivál résztevőinek közös tárlata. Ezt két másik kiál­lítás követ a tavasz folya­mán: ezeken már a 2012-es ARTplaccon részt vevő galériák alkotóié lesz a terep. ■ T. G. Fényből készült művek Londonba EGY MAGYAR KIÁLLÍTÓ, az A22 Galéria is szerepelni fog a kinetikus művészet egyik legnagyobb nemzetközi se­regszemléjén, a február 9 12 között sorra kerülő londoni Kinetica Art Fai ren. A vásár magyar kiállí­tója Mengyán András lézer­szobrait mutatja be. A ne­gyedik éve megrendezett Kinetica kínálatában a fény, a hang, az idő és a mozgás hatásait kiaknázó műalko­tások szerepelnek. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents