Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-11 / 36. szám
4 2012. FEBRUÁR 11., SZOMBAT KULTÚRA Közkívánatra: Fekete város, fehér lélek...- Jó volt tarjáninak lenni - mondta a minap valaki, emlékezve azokra a percekre, amikor a január 27-i városi díszünnepség résztvevői egy emberként felállva tapsoltak annak a produkciónak, amely Salgótarján várossá válásának kilencvenedik évfordulóját és a magyar kultúra napját volt hivatott köszönteni. Féltve őrzött várostörténet Ezeken a januári ünnepségeken évek óta magas színvonalú a köszöntőket, a kitüntetési ceremóniákat követő úgynevezett kulturális, művészeti műsor. Példaként az Experidance tánc- együttes, Bubik István, Szentpéteri Csilla vagy Palya Bea emlékezetes fellépése említhető. Tavaly, amikor a 700 éves Baglyaskő vára - Salgótarján emlékév jegyében zajlott a megemlékezés, már teljes egészében helyi - de legalábbis nógrádi - erőkre, művészekre, közreműködőkre alapozódott A magyar nemzet országa című látványos történelmi etűdsorozat. Ugyanezen elvekre épült az idei összeállítás is, amelyik Fekete város, fehér lélek - történelmi tükörcserepek Salgótarján történetéből címet viselte. A színpadi játék szövegének döntő többsége HandóPéter- Sóshartyánban lakó, de Salgótarján kulturális közéletében figyelemre méltó, évek óta folyamatos szerepet vállaló író - nevéhez fűződik, három rövid, de fajsúlyos jelenet Müller Péter Márta cimű drámájából került a forgatókönyvbe. A színészi aktivitást igénylő epizódokat Patakiné Kerner Edit vezetésével a Vertich Színpadstúdió tagjai adták elő, kiegészülve a losonci Kármán József Színháztól érkezett vendégszereplőkkel. Fontos, sőt kiemelt funkciója volt a Szabó János vezette Nógrád tánc- együttesnek, de beépültek a műsorba a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézményből Simon Katalin énekes növendékei és sajátos szerepet töltött be a Dr. Feelgood zenekar is. A videoklipet Hupcsik László készítette, a már-már 3 D-s hatást kiváltó videotechnika Kerényi Tamáshoz kötődik. Az előadás dramaturgja Sándor Zoltán, a rendezője Susán Ferenc volt Molnár Ernő asszisztenciájával. Az úgynevezett technikai, műszaki stáb - a díszletek, a fény- és hangeffektusok előállítói, kezelői - megannyi tagja végzett a sikeres összhatáshoz nélkülözhetetlen és ugyancsak elismerésre méltó munkát. A Fekete város, fehér lélek... tartalmilag arra a koncepcióra épült, hogy Salgótarján kilencvenéves városi múltjából bemutasson néhány meghatározó, karakterisztikus mozzanatot, az adott korszakot jól jellemző fejezetet. Nem véletlen, hogy az első epizód 1922. január 27-e előestéjén, az acélgyári kaszinóban játszódik, abban az épületben, ahol kimondatott a várossá válás ténye. Az is tudatos törekvés volt, hogy az első polgármester, dr. Förster Kálmán - aki csaknem húsz esztendeig töltötte be ezt a felelős funkciót - személye, tevékenysége nagy hangsúlyt kapjon. A kálváriaépítés és - felszentelés ugyancsak fontos eseménye volt a harmincas- negyvenes évek Salgótarjánjának. Örökre kitörölhetetlen a város életéből a második világégés során bekövetkezett holokauszt illetve az 1956-os sortűz tragédiája. Az előbbire Müller Péter említett darabjából átvett drámai jelenetekkel történik utalás, az utóbbit pedig hatásos, megrázó táncjáték formájában elevenítik meg a nógrádosok. A szocialista konszolidáció hatvanas évek eleji ellentmondásos korhangulatát egy tipikus gyári család tagjai illetve a közös tévénézésre érkező szomszédolók idézik meg. A városépítészet eredményei napjaink korszerű technikai lehetőségeit kihasználva látványos fo- t6 és videobejátszásokon jelennek meg. A mai fiatalok, a jövő generációinak életérzését a Dr. Feelgood zenekar szólaltatja meg, majd az összes szereplő együtt, egy szép záróblokk keretében kíván boldog születésnapot Salg6 tarjánnak! Az egyértelműen jó visszhangot kiváltó premiert követően sor került újabb négy előadásra a város középiskolásai körében, akik életkorukból adódóan és elégsA ges ismeretek híján nem minden esetben értették meg az alkotók gondolati és érzelmi szándékait Hamarosan hatodszor - mondhatni közkívánatra - lesz látható a Fekete város, fehér lélek... A város civil szervezetei ugyanis kevesellték a számukra a díszbemutatóra biztosított belépők számát és szeretnék, ha tagjaik közül minél többen megismerkedhetnének e saját erőkből építkező, a helyi tehetsA geket mobilizáló, a város múltját művészi eszközökkel felidéző produkcióval. Erre február 18-án, szombaton 17 órától nyílik lehetA ség a József Attila Művelődési és Konferencia-központban... Csongrády Béla Sajátos és érzelmileg igencsak hatásos módját választotta Salgótarján várossá válása 90. évfordulójáról való megemlékezésnek a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület, amikor tagjainak - fotókból, könyvekből, képeslapokból, oklevelekből, iratokból, különféle személyes emléktárgyakból álló - gyűjtemA nyeiből rendezett kiálh'tást Többen - mint NagyFerencné elnök köszöntőjében elmondta - szüleiktől, távolabbi felmenőiktől örökölt, féltve őrzött kincseiket adták kölcsön a bemutató céljaira. Bódi zött is ott a neve és aki a rendezésben is szerepet vállalt - elmondta, hogy az emlékbizottság által koordinált programsorozatból a helyi intézmények és a civü szervezetek is kiveszik részüket. A helytörtA nészként is ismert nyugalmazott könyvtárigazgató felvázolta a város fejlődési szakaszait, főbb ipar- és várostörténeti csomópontjait majd arról szólt, hogy mitől város egy település illetve mitől lett város Salgótarján. Válaszként a korabeli bevételek és kiadások sajátosságait említette. Mondandója második felében arról beszélt, hogy Salgótarján kilencven esztendeje négy nemzedék történetét öleli fel. Nemcsak személyenként társadalmi rétegenként is különböznek az itt élők nemzetiség, identitástudat, a városhoz való kötődés szempontj A ból. Annál is inkább mert a népmozgalom a be- és elszármazás több hullámát produkálta. A kiállításon látható gyűjteményekből Bódi Györgyné külön is kiemelte a Chmely család pedagógiai munkásságát bemutató eredeti dokumentumokat és beszélt a digitalizálás lehetőségeiről a tárgyak megőrzésA nek folyamatában. Végezetül a dr. DomyayBéla középiskolai tanár áT tál a ’30-as években szerkesztett Salgótarjáni Könyvek című sorozatra és az egyes kötetek fejlécén látható szimbólumokra hívta fel a figyelmet, mondván: „Ezek a jelképek új tartalommal a 21. század másodikévtizedében is legyenek útmutatók számunka.” A népfőiskolái egyesület, a Nógrádi Történeti Múzeum Baráti KA re és a Salgótarjáni KözművelődA si Nonprofit Kft által rendezett kiállítás - amelynek megnyitóünnepségén Földi Kitti, a KiViSzI Színházi Műhely tagja és a SalgA tarjáni Pedagóguskórus működött közre - február 25-éig látogatható a József Attila Művelődési és Konferencia-központ belső klubjában.-csébéA Vertich Színpadstúdió tagjai a hatvanas évek elejének hangulatát felidéző jelenetben FOTÓ: HŰVÖSI CSABA A tárlókba, a tablókra tizennyolc kiállító helyezte el gyűjteménye becses darabjait „Ezer gyerek": programzáró Cereden aNógrád megyében a ceredi székhelyű Ars Longa Művészeti Egyesület szervezte az „Ezer gyerek” elnevezésű programot, amely a TÁMOP „Építő közössA gek” (3.2.3/09/2) című projekt keretében valósult meg. 2011 áprilisától kezdődően három témakörben (környezetvédelem, együttélés, biztonságos közlekedés) voltak hét végi foglalkozások nógrádi településeken és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményben az ottani közéleti és kulturális egyesülettel való közös szervezésben. Augusztusban nyári tábort is szerveztek Cereden. Ugyancsak ott tartották meg a közelmúltban - január 28-án - a programzáró összejövetelt „Körforgalom” nA ven. Ennek megfelelően a közlekedésre mint fő témára épültek fel a csoportfoglalkozások, az önálló és csapatjátékok. Az egyik legnagyobb sikere a kerékpárszerelő és akadályversenynek volt. Ugyancsak népszerűek voltak a számítógépes közlekedési filmek, amelyeket a gyerekek kiscsoportokban állítottak össze, ügyelve a képi és tartalmi összhangra. Az úgynevezett KRESZ-activlty játék közieked A si szabályokra épülő csapatversenyt jelentett. Az érdeklődésre jellemző, hogy több gyerek érkezett - nemcsak helyből, hanem Zabarból, Szilaspogonyból is - mint amennyire a felhívás szólt, de senkit sem utasítottak el. Simon Anna Karolina és Tajti Noé ceredi tanulónak egyaránt a bicikliszerelés és a filmkészítés tetszett legjobban. Fontosnak tartották a megszerzett közlekedésbiztonsági ismereteket is. Dicsérték a tanárokat, akiktől sokat lehetett tanulni. Mindezek alapján máskor Is szívesen részt vennének hasonló programban. Simonná Simon Andrea iskolatitkár nagyon jónak, érdekesnek tartotta az évzáró rendezvényt. Sokat tanultak belőle a gyerekek és nem utolsósorban élvezték a programot. Kiss Józsejhé, a Szabó István Általános Iskola igazgatója hasonló gondolatokat fejtett ki. Örült, hogy tanulóik részesei lehettek e változatos, környezettudatos, közlekedésbiztonságra nevelő programnak. Szerinte fontos motiváció volt, hogy a gyerekek máshonnan érkezett társaikkal is megismerkedhettek, barátkozhattak és ugyancsak nagy hatással voltak rájuk azok az „idegen” felnőttek, akikkel a különböző feladatok kapcsán találkozhattak. Különösen a környA ken sok hátrányos helyzetű gyermek számára volt tanulságos a célirányos, de színes, játA kos, az életkornak megfelelő program. Kifejezett nyereség számukra - mondta az igazgaré nő - hogy a foglalkozásokon használt egyik eszköz, egy interaktív tábla továbbra is használatukban maradhatott. Fürjesi Csaba, az Ars Longa Művészeti Egyesület elnöke elsősorban a program közösségépítő és fejlesztő szerepét emelte ki. Véleménye szerint a gyerekek e nagy léptékű, több megy A re és országrészre kiterjedő, egyéves futamidejű program révén sok új ismerettel, információval gazdagodtak, arról nem is beszélve, hogy olyan élményeket élhettek át, amelyekben eleddig nem volt részük. S e hatások egész biztos további életüket is kedvezően befolyásolják. Cs.B. A gyerekek élvezettel vettek részt az érdekes foglalkozásokon...
