Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-07 / 6. szám
6 2012. JANUAR 7., SZOMBAT NAGYVILÁG A szlovákiai választásokról Nézeteltérések Bukarest. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem fog megszavazni egy ki- üresített kisebbségi törvényt - jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikust a marosvásárhelyi Népújság című napilap pénteki száma idézte. Eszerint Kelemen kifejtette, hogy a szövetség nem tűz ki újabb határidőket a kisebbségi törvény elfogadására. Az RMDSZ legutóbb tavaly állapodott meg a nagyobbik koalíciós partnerével, a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párttal (PD- L) abban, hogy 2011 első felében fogadja el a képviselőház a jogszabályt, de a feleknek ismét nem sikerült megállapodniuk a szöveg végleges változatában. A nézeteltérések továbbra is a kulturális autonómiát szabályozó fejezettel kapcsolatosak. Kelemen leszögezte: az RMDSZ nem szavaz meg olyan szövegváltozatot, amely nem tartalmazza a kulturális autonómiának azokat a kereteit és intézményi jogköreit, amelyek az eredeti tervben is benne voltak. „Kiüresített kisebbségi törvényre nincs szükség” - szögezte le a politikus. Kitért arra is, hogy a magyaron kívül a többi üzennyolc romániai nemzeti kisebbségeket' képviselő parlamenti frakció vezetője a héten bejelentette: számukra az idei év egyik prioritása a kisebbségi törvény. Kelemen szerint a nem magyar nemzeti kisebbségek számára a jogszabály alapvetően nem a kulturális autonómia miatt fontos, de egyetértés van közöttük, hogy csak olyan szövegváltozatot támogatnak majd, amelyet az RMDSZ is elfogad. Kelemen szerint a román pártok azt szeretnék, hogy ne essen szó kulturális autonómiáról, az autonómia szó ne szerepeljen a törvényben, és a kisebbségeknek ne legyen döntési jogkörük az oktatási-kulturális intézmények létrehozása, működtetése, valamint a vezetők kinevezése és leváltása ügyében. A kisebbségi törvénytervezetet már 2005-ben elfogadta a román kormány és a parlament elé terjesztette. 2006- ban a szenátus elutasította a jogszabályt, majd a képviselőházhoz került, ahol 2007 óta elakadt a tervezet vitája. Robert Fico, az Irány- Szociáldemokrácia (Smer) elnöke úgy véli: a márciusi választáson parlamentbe jutott összes pártnak joga van részt venni az új kormányról való tárgyalásokon, de ha a Smer megnyeri a választást, akkor koalíciós partnerként csak európai elkötelezettségű pártot tud elképzelni. Kokes János (MTI) Pozsony. „Megfogalmaztuk választási üzenetünket és azokat a feltételeket, amelyeket az új kormánynak teljesítenie kell, ha talpon akar maradni. A kritériumok egyike, és ezt nagyon világosan le kell szögeznem, az új kormány európai irányultsága. Nem ismétlődhet meg az, ami az európai mentőcsomag elfogadásakor történt, hogy egy lényeges kérdésben a koalíció kettészakadt. Nagyon fontos európai döntések várnak ránk” - jelentette ki Fico abban az interjúban, amelyet a SITA pozsonyi kereskedelmi hírügynökség hozott nyilvánosságra pénteken. Iveta Radicová koalíciós kormánya október elején az európai mentőcsomagról szóló - a kormány iránti bizalmi szavazással egybekötött - voksoláson bukott meg. A koalíciós SzabadBilkarest Egy pénteki nagyváradi sajtótájékoztatón ismertetett és Traian Basescunak címzett levélben Tőkés azt javasolta: építsék be a választási rendszerbe az etnikai arányosság elvét. Eszerint a nemzeti kisebbségek számára számarányuknak megfelelő mandátumot különítenének el, amelyekért a kisebbségi szervezetek mérkőzhetnek meg egymással. ság és Szolidaritás (SaS) nem volt hajlandó támogatni a mentőövet Fico szerint Szlovákiában csak négy egyértelműen Európa-ori- entált párt van: a Smer, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd magyar-szlovák párt. A volt miniszterelnök, aki a márciusi választás után nagy valószínűséggel visszatér a szlovák kormány élére, mert pártja a választás legnagyobb esélyese, elmondta: a közeljövőben Szlovákiának minden bizonnyal döntenie kell majd egy újabb euTőkés szerint az intézkedés megakadályozná, hogy a román pártok a valós problémák helyett magyarellenességgel próbáljanak szavazatokat szerezni, másrészt a kisebbségi közösségekben is érvényesülhetne a politikai pluralizmus. Az EP-képviselő - aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is - megállapította: aggodalomra ad okot, hogy a román porópai mentőcsomagról, állást kell foglalnia az európai pénzpiacok stabilizációja és az adósságválság ügyében is. „Nem tudom elképzelni, hogy ilyen helyzetben az államnak két fronton kellene harcolnia. Az egyik frontot az ellenzékkel való konfrontáció jelentené, a másik front pedig a koalíción belül lenne. Ezért nagyon fontosnak tartom megnevezni azokat a pártokat, amelyek már bizonyították világos európai irányultságukat. És ezek csak a Smer, az SDKU, a KDH és a Híd” - szögezte le Fico. Megjegyezte: sem az SaS, sem a Szlovák Nemzeti Párt litikum, illetve az őket kiszolgáló médiavállalkozások egy része az utóbbi időben „ismét a ma- gyarellenesség voksszerző kampányeszközét vették elő”. Azt írta, 2012-ben önkormányzati és parlamenti választások is lesznek, így az etnikai arányosság elvének bevezetése hozzájárulhat ahhoz, hogy a kampányidőszakban a pártok képviselői „Románia valós gondjaira kínáljanak érdemi megoldásokat, és ötlettelenségüket ne harsány magyarellenességgel leplezzék”. Emellett azért is fontos lenne a választási rendszer ilyen irányú módosítása - tette hozzá - hogy a másfél milliós magyar közössé(SNS) eddig nem bizonyították, hogy Európa-orientált párt lennének. „Az új kormányról szóló tárgyalásokból senkit sem lehet kizárni, de az európai orientáció, amelyet fontosnak tartunk, csak a négy politikai szubjektumot érinti” - húzta alá Fico. Felmérések szerint a Smer támogatottsága tartósan 40 százalék körül mozog, s a helyi megfigyelők biztosra veszik Fico győzelmét. Általános a vélemény, hogy a Smer a jövőben egy, de legfeljebb két kisebb partnerrel kíván majd kormányt alakítani. gén belül érvényesülhessen „a politikai pluralizmus és a demokratikus választásokhoz való alapjog”. Tőkés emlékeztette Basescut, hogy 2008 februárjában már elküldték neki az erre vonatkozó elképzelésüket. Az etnikai arányosság elvét tavaly november végén Toró T. Tibor, az EMNT által életre hívott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke ajánlotta az RMDSZ figyelmébe, hogy érvényesítse az etnikai arányosság elvét a romániai kormánykoalícióban a választási rendszer módosításáról folytatott tárgyalásokon. Az RMDSZ vezetői elutasították az ötletet Új bíborosok Sárközy Júlia (MTI) Róma. XVI. Benedek pápa vízkereszt ünnepén jelentette be, hogy 22 új bíborost nevez ki a február 18-19-re összehívott konzisztórium alkalmából, miáltal módosulni fog a pápaválasztó bíborosok száma. Huszonkét új taggal bővül a bíborosi testület: közülük 18 a nyolcvan év alatti, tehát egy esetleges konklávén pápaválasztói joggal bíró bíboros. Tizenhatan európaiak, heten olaszok; Giuseppe Betöri firenzei érsek kivételével mindannyian a kúria tagjai. Bíborossá nevezi ki a pápa többek között Timothy Dolan New York-i, John Tong Hon hongkongi, Dominik Duka prágai és Rainer Marie Woelki berlini érseket. Utóbbi a maga 55 évével a legfiatalabb a bíborosi kalap új várományosai között. Ez lesz a XVI. Benedek által összehívott negyedik konzisztórium a 2006 márciusában, 2007 novemberében és 2010 novemberében tartott bíborosi találkozók után. Az egyházfő az utóbbi hét év alatt 62 bíborost nevezett ki: esetleges konklávé összehívása esetén ezek közül jelenleg 46-nak lenne pápaválasztási joga. A Sixtus-kápolnában zajló konklávén 120 bíboros szavazhat. Jelenleg a bíborosok száma 192, ezen belül 109 nem töltötte még be a nyolcvanadik életévét, viszont idén tizenhárom bíboros lépi túl a korhatárt. Az ő helyükre lépnek majd az új bíborosok. A hagyomány szerint minden pápa az általa kinevezett bíborosokkal módosítja a konklávé összetételét, és készíti elő az utat utódja számára - jegyezték meg vatikáni szakértők. Basescu támogatását kéri Tőkés Traian Basescu román államfő támogatását kéri Tőkés László európai parlamenti képviselő azért, hogy Romániában érdemi vita kezdődjön az etnikai arányosság elvéről és annak a választási rendszerbe való beépítéséről - olvasható az EP-képviselő MTI-hez eljuttatott nyílt levelében. Még nem készült el a magyar törvények uniós elemzése Még nem készült el az Európai Bizottság azzal az elemzéssel, amelynek tárgya a közelmúltban elfogadott magyar törvényeknek az uniós joggal való összeegyeztethetősége - közölte az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének pénteki sajtótájékoztatóján Olivier Bailly szóvivő. Kárpáti János (MTI) Brüsszel. Bailly napokkal ezelőtt azt ígérte, hogy ez az elemzés „még e hét vége előtt” elkészül. A jövő szerdán tartja idei első ülését az EU-biztosok testületé, és ahhoz, hogy érdemi politikai eszmecserét folytathassanak a Magyarországgal kapcsolatos további lépésekről, már rendelkezésükre kell, hogy álljon a jogi helyzet pontos értékelése - fejtette ki akkor a szóvivő. A brüsszeli bizottság szóvivője a górcső alá vett számos magyar jogszabály közül fontosság szempontjából kiemelte a jegy- banktörvényt; mint pénteken is megerősítette, az EU az uniós jog által egyértelműen megkívánt jegybanki függetlenség magyar- országi megőrzésétől teszi függővé, hajlandó-e hivatalos tárgyalást folytatni a magyar kormánnyal a Budapest által igényelt pénzügyi támogatás nyújtásáról. Hogy lesz-e ilyen hivatalos tárgyalás, Bailly közlése szerint még pénteken sem dőlt el. A sajtótájékoztató után, újságírókkal beszélgetve egy nevének mellőzését kérő uniós tisztségviselő megjegyezte: ha Brüsszelben megbeszélést folytatnának Fellegi Tamás miniszterrel, az önmagában még nem feltétlenül jelentené, hogy az Európai Bizottság hivatalos tárgyalásokat kezdett a magyar kormány hitelkeretre vonatkozó kérelméről. Bailly a sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kitért arra: abban, hogy valamely tagország ellen az uniós alapértékek sérelmére hivatkozva az EU szintjén eljárjanak, az Európai Bizottság nem lehet döntéshozó intézmény, hiszen a tagállamok, illetve az Európai Parlament egyetértésére lenne szükség, márpedig mindeddig csak „nagyon kevés” tagállam részéről hangzott el ilyen élű bírálat Magyarországgal szemben. A bizottsági szóvivő nem volt hajlandó kommentálni sem azokat a híreket, amelyek a péntek délelőtt Budapesten, Orbán Viktor miniszterelnök hivatalában - többek közt Simor András jegybankelnök részvételével - lezajlott megbeszélések kimeneteléről szóltak, sem azt a levelet, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter küldött Brüsszelbe. Ez utóbbi vonatkozásban azonban elmondta: Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke „hamarosan” döntést hoz arról, miként járjon el az EU azzal az öt tagországával - köztük Magyarországgal - szemben, amelyek vonatkozásában az elemzések alapján Brüsszelben veszélyeztetettnek látják a 3 százalékos deficitplafon idei betarthatóságát. Magyarország mellett Belgiumról, Lengyelországról, Ciprusról és Máltáról van szó. A túlzott deficitveszély kérdése - derült ki Bailly szavaiból - legújabban főként Belgium tekintetében került előtérbe.
