Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-06 / 5. szám

2012. JANUÁR 6., PÉNTEK ORSZÁGJÁRÓ w Elfogadta a kormány az idei évre vonatkozó felsőokta­tási felvételi keretszámokat - közölte az oktatási ál­lamtitkár a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Tájékoztatása szerint csaknem 50 ezer hallgató tanul­hat majd úgy, hogy tanulmányi költségeit részben vagy egészben az állam fizeti. Budapest. Hoffmann Rózsa azt Az új felsőoktatási törvényben mondta, mindenki bejuthat a meghatározott három finanszí- felsőoktatásba, aki elér leg- rozási formáról kifejtette: mint- alább 240 pontot. egy 34 ezer hallgatónak - „érte­lemszerűen a legjobbaknak”, legnagyobb arányban a műsza­ki, természettudományi és infor­matikai szakokon - száz száza­lékban fizeti majd az állam a ta­nulmányi költségét, 15 550 hall­gató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedez­ni az állam. Mint fogalmazott: a kabinet „ezáltal bővíteni tudja azoknak a képzéseknek a körét, amely vélhetőleg a gazdaság mo­torjai lesznek”. A harmadik ka­tegóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami ösztöndíjat, nekik elindul a diákhitel 2., amely „komoly állami kamatga­ranciával” fedezi az érintett hall­gatók tanulmányait - ismertette. Megjegyezte, megmarad a diák­hitel 1. is, amelyet mindenki igénybe vehet. A fizetendő költségekről Hoffmann Rózsa azt mondta, a kormány határösszegeket közöl az egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek ezen határokon belül fi­xálhatják a saját intézményük vonatkozásában a képzések költ­ségeit. Az összegek nem sokban térnek el azoktól, amelyeket ed­dig a felsőoktatási intézmények a költségtérítéses hallgatóiktól kértek - fűzte hozzá. A 2012. szeptember 1-jétől induló sza­kok képzési költségei körülbelül két héten belül dőlnek el, erről a felvételi tájékoztató internetes változatában tájékozódhatnak az érintettek. Az így megállapított képzési költségek a felsőoktatásba újon­nan belépőkre vonatkoznak, a már hallgatói státusban lévők változatlan feltételekkel folytat­hatják tanulmányaikat. A hallgatókkal kötendő szer­ződést firtató kérdésre az állam­titkár azt mondta: azok a hallga­tók számíthatnak ilyen szerző­désre, akiknek képzését az ál­lam fogja fedezni. Hozzátette, ez az idén induló évfolyamra már érvényes lesz. Hoffmann Rózsa kérdésre vá­laszolva közölte: egyelőre nincs tapasztalat arról, hogy az álla­milag finanszírozott keretszám szűkítése hogyan érintheti az egyes felsőoktatási intézménye­ket..Mint mondta, ha megtörté­nik, hogy egy-egy szakot nem si­kerül feltölteni, abban az eset­ben az egyes intézményeknek maguknak kell megtalálniuk a racionalizálási utakat. Hozzátet­te, a költségtérítést vállaló hall­gatók száma ugyanakkor az el­múlt időszakban is évről évre emelkedett. A sajtótájékoztatón Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: a magyar felsőoktatás lehetőségeit a demográfiai hely­zet, a gazdasági és társadalmi igények összessége alapján kell meghatározni. A keretszámok meghatározásakor a kabinet cél­ja az volt, hogy egy korszerű, versenyképes, tudásalapú felső- oktatás jöjjön létre, amely valós nemzetgazdasági és munkaerő­piaci szempontokat vesz figye­lembe - tette hozzá. BKV-helyzet Budapest Minden lehetséges pénzt összeszedne a főváros a BKV helyzetének rendezé­sére, ha az állam is megnyit­ná előtte a forrásokat - mondta Tarlós István főpol­gármester a hvg.hu-nak adott interjújában, amely csütörtökön jelent meg. Tarlós István álláspontja szerint jelenleg „a tartós megoldás perspektíváját magában hordozó” ad hoc lé­péseket kell tenni. A város­vezető kijelentette: a főváros arra is hajlandó, hogy az ösz- szes maradék likvid forrását „összekaparja”, ami 9 milli­árd forint körül van. Mint mondta, ezt betennék a BKV-ba, de csak akkor, ha az állam legalább a zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatást felszabadítja, és megadja ezen felül a koráb­ban a hitelek törlesztésére kért 24 milliárd forintos tá­mogatást. A főpolgármester a portál­nak úgy fogalmazott: „intéz­ményeink működését a vég­sőkig megfeszítve, népsze­rűtlen drágításokat bevezet­ve mi is összekaparunk 21 milliárdot. Enélkül el nem képzelhető semmilyen meg­oldás, mert abban a pillanat­ban esedékessé válik a lejárt hitelek visszafizetése, és a cég fizetésképtelenné válik” - jegyezte meg Tarlós István, hozzátéve, ez azt jelentené, hogy „három nappal később már gázolaj sem lesz a bu­szokba”. A városvezető arra is ki­tért: napokon belül leül Or­bán Viktor miniszterelnök­kel beszélni a kérdésről. Sza­vai szerint a Fideszen belül sokan nem értik a problé­mát, „kilátástalan velük vi­tázni”, ezért is várja határo­zottan a miniszterelnöktől a megoldást. Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter decem­ber 21-én Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért fe­lelős államtitkárt jelölte ki, hogy egyeztessen a BKV gazdasági és pénzügyi hely­zetének stabilizálásáról Tar­lós Istvánnal. A főpolgár­mester pedig Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazga­tóját nevezte ki tárgyalópart­nernek. Az MTI úgy tudja, hogy az egyeztetés már meg­kezdődött a két fél között. Turisztikai illeték Kolozsvár-Budapest. Bevált a turisztikai illeték ötlete, ame­lyet 2010-ben vezetett be a kovásznai önkormányzat. A székelyföldi fürdőváros kasz- szájába tavaly befizetett 800 ezer lejt (60 millió forint) ide­genforgalmi fejlesztésekre kí­vánják fordítani - írja a Kró­nika című kolozsvári napilap csütörtöki számában. Kovászna önkormányzata idei két kiemelt fontosságú terve wellness központ építé­se és a gőzmozdonnyal vonta­tott kisvasút beindítása. A lap által Idézett Lőrincz Zsig- mond, Kovászna polgármes­tere szerint hathektáros terü­letre építenék meg a wellness központot, amelyben a tervek szerint szabadtéri strand, ás­ványvizes gyógykezelő köz­pont, fedett medence és bowl­ing pálya is várja majd a für­dővendégeket. A befektetés becsült értéke mintegy ötmil­lió euró (1,625 milliárd fo­rint), és a tervek szerint a ro­mán fejlesztési minisztérium támogatásával valósítják meg. A Kovászna és Komman­dó között közlekedő kisvasút beindítása a város önkor­mányzatának másik kiemelt terve. A keskeny nyomtávú vasút és a sikló felújítására legkevesebb 3 millió euróra van szükség. Ehhez előzete­sen szükséges a terület tulaj­donjogának rendezése is. A román művelődési minisztéri­um öt évvel ezelőtt hagyta jó­vá a közhasznúnak nyilvání­tott Kovászna-Kommandó kisvasút és sikló területének a kisajátítását. Ezzel együtt a kormány egymillió lejt ha­gyott jóvá eszközvásárlásra. A kovásznai önkormányzat 2007-ben kezdte el a kisajátí­táshoz szükséges dokumentá­ció összeállítását, eddig több szerelvényt sikerült megmen­teni az enyészettől. A terüle­tek jogi helyzetének tisztázá­sa mellett az ipari műemlék újraindítását nehezíti az is, hogy a síneket mintegy 4 kilo­méter hosszan föld és kőtör­melék borítja. Az önkormány­zat a fejlesztéseket a turiszti­kai illetékből valósítja meg. Az elmúlt évben befolyt 800 ezer lej 20 százalékkal több mint egy évvel korábban. A tavalyi turisztikai illetéket a 480 mé­ter hosszú sípálya felszerelé­sére költötték, éjszakai kivilá­gítást, felvonót és hóágyút ka­pott a pálya. Állami pénzen tanulhatnak ízesített borokat készítenek Eger. Az egri Kőporos Borászat Kft. mintegy 60 millió forint érté­kű támogatást nyert az Új Szé- chenyi-terv keretében, elsősor­ban ízesítettbor-termékcsalád ki- fejlesztésére és előállítására - tá­jékoztatta a társaság csütörtökön az MTI-t. A 88,5 millió forint összköltség- vetésű beruházás megvalósítása so­rán a borászat új technológiát szerez be, ezzel új munkahelyeket is létesít - közölték. A projekt célja olyan ha­zai és európai uniós viszonylatban is egyedi boralapú termékcsalád létre­hozása, amely különleges ízhatású, fogyasztása pedig élettani előnyöket is kínál a propolisszal és a szőlőmag extraktummal való dúsítás eredmé­nyeként - teszik hozzá. A tájékoztatás szerint az egri székhelyű Kőporos Borászat Kft. 1993 óta foglalkozik szőlőter­mesztéssel és borkészítéssel. Az európai uniós támogatásnak köszönhetően nemcsak új termé­kek fejlesztésére kerül sor, hanem a cég által előállított magas minő­ségű egri borok élelmiszerbizton­ságának fokozását biztosító tech­nológiát is kialakítanak. A fejlesztés későbbi szakaszá­ban, az alap ízesített bor technoló­giájának optimálását követően, ugyanakkor lehetőség nyílik kü­lönféle növények, növényi részek alkoholos kivonatának hozzáadá­sával különböző élettani hatású, illetve ízű termékek kifejlesztésé­re - közölte a társaság. ALAPTÖRVÉNY - ALÁÍRT PÉLDÁNY A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁRNAK Budapest. Schmitt Pál köz- társasági elnök és Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért fe­lelős államtitkára II. And­rás egyik aranypecsétes ok­levelét nézi a Magyar Or­szágos Levéltárban. Tegna­pi látogatása során az ál­lamfő átadta Magyarország alaptörvényének aláírt pél­dányát a mellettük ülő Mikó Zsuzsannának, a Ma­gyar Országos Levéltár megbízott főigazgatójának.

Next

/
Thumbnails
Contents