Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-05 / 4. szám
8 2012. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG jóslatok „Nem tudjuk, mitől érezzük majd újra biztonságban magunkat.” „A kapitalizmus új formája jön el: az egyén jóléte mellett fontossá válik a közösségi jólét is.” „Világos, hogy túlköltekeztünk, tehát vissza kell venni a kiadásokból. Ml JÖN A VÁLSÁG UTÁN? A válság mindent átrendez: az életet, a gazdaságot, az üzletet. Csak az a kérdés, hogyan. Nincs egyértelmű, egzakt válasz, nincs mindenki számára hasznosítható jó tanács. Az üzleti világ szereplői, szociológusok, egyetemi tanárok ezért az apró jelekből próbálják összerakni, mit hoz a jövő. Alábbiakban ízelítőül átnyújtunk egy véleménycsokrot a Rém? Álom? Kapitalizmus! című könyvből, melyet az Alinea kiadó jelentetett meg. BOGSCH ERIK, A RICHTER GEDEON NYRT. VEZÉRIGAZGATÓJA „Az egész nyugati világra igaz, hogy elkényelmesedett. A sokéves prosperálás hozzászoktatta az embereket, hogy növekvő jólétben élhetnek, a jövedelmek is rendesen emelkedtek. A pénzügyi szektorban meredeken, a reálszférában kevésbé. Európa alapproblémája az elöregedés. Ha egy országban vagy földrészen a nyugdíjas népesség lesz a meghatározó erő, annak a térségnek a lemaradás a pályája. Emellett nagyon fontos, hogy a k+f tevékenység magas színvonalú maradjon Európában, és az is, hogy ehhez termelés társuljon. ” CHIKÁN ATTILA, A BUDAPESTI CORVIN US EGYETEM TANÁRA föki egy kicsit tágabban néz körül a világban, rájön, egyáltalán nincs garancia arra, hogy az euroatlanti kulturális fölény egyértelmű lesz. Most fedezzük fel azt a tényt, amit a történészek tudtak, az európai fölény 4-500 évesnél nem idősebb. A kínaiak ma is azt mondják, ez az idő számukra csak egy epizód volt. Valamit nagyon elszúrtak, de most megint ők lesznek a világ meghatározó hatalma. Vagy igazuk van, vagy nincs, 4-500 évet nem lehet ellenőrizni Ele az hamis, hogy egyértelműen euroatlanti irányba kell menniük a dolgoknak Egészen más irány is elképzelhető. ” HANKISS ELEMER SZOCIOLÓGUS ÚGY VÉLI, A BIZONYTALANSÁG KORA KÖVETKEZIK „A fogyasztói társadalom bősége sokáig ellensúlyozta a társadalmi problémákat, az ember úgy érezhette, habzsolhatja a javakat, a kereskedők, gyártók lesték a kegyeit, ezáltal újabb fogyasztásra ösztönözve. A hinle- tések elfedték a megfogalmazott kételyeket: jó irányba megyünk? A válságban aztán a fogyasztás kapaszkodója is inogni kezdett. Az ember újra elbizonytalanodik: tényleg jó irányba megyünk, s nem zsákutcában vadunk? Sok válasz van, de minden válasz »mintha« válasz. Nem valódi megoldás, csak annak látszik. így mi, emberek nem tudjuk, mitől érezzük majd újra biztonságban magunkat, mitől lesz értelme az életünknek. ” VAHL TAMAS, A NEMET-MAGYAR IPARI ÉS KERESKEDELMI KAMARA VOLT ELNÖKE ,g\z elmúlt években az a téves képzet alakult ki az emberekben, hogy mindig csak jobb lesz. Ezt a hitet a politika generálta, így sok országban olyan magas életszínvonal alakult ki, amely csak hitelekből volt finanszírozható. S ahogy kitört a krach, ez is összeomlott. Világos, hogy túlköltekeztünk, tehát vissza kell venni a kiadásokból. Ez fájdalmas, sokaknak kezelhetetlen feladat, ezért az általános rosszkedv, az elkeseredettség. ” Vahl Tamás szerint a válság után a munkanélküliség visszaszorul, mert szolgáltatási területen lesz még bőven tennivaló, ám kérdés, mennyit tudnak majd ezeken a helyeken fizetni A kínált összegért hajlandók-e a munkát elvégezni? KOZMA ANDRAS, A COMMERZBANK ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJA DRASZTIKUS ÁTALAKULÁSRA SZÁMÍT „Nem zárom ki, hogy most egy darabig minden nagyon zaklatott lesz. üe ezt is lehet élvezni Jó lesz látni, hogy változik meg minden. Egészen addig tart e folyamat, míg meg nem jelenik valami új technológia, amely átrendezi a gazdaságot, az életet, a társadalmat. Beindul az építkezés újra. Erre a korín talán az lesz a jellemző, hogy az egyéni érdekek mellett a kollektív szempontok, a környezetvédelmi megfontolások erőteljes- ebben érvényesülnek A kapitalizmus új formája jön eb az egyén jóléte mellett fontossá válik a közösségi jólét is. liehet, hogy ezt sokan úgy élik meg, egyéni sza- KIHI badsáigjogukat kodátozza az új rend, valójában a mai működési modell időnként a közösségek éidekeit sérti A kapitalizmus lényege persze megmarad: magántulajdon, piacgazdaság, egyéni érdekeltség, csak a működési formája lesz más... A közösségi társadalom hallatán bizonyára az ázsiai társadalmakra asszociálunk. Természetesen Európában nem az lenne a követendő minta. De ki kell alakulnia egy olyan társadalmi közmegegyezésnek, mely beláttatja a magas egójú emberekkel is, az egyéni szabadságnak korlátokat szabhat a közösség jóléte, érdeke, akár az eddigi szokások megváltoztatásával, az eddigi privilégiumok megvonásával. ” HAVAS ISTVÁN, AZ ERNST & YOUNG VEZÉRIGAZGATÓJA „A válság az alapkérdések tisztázására is alkalmat teremt, ami hasznos lehet a követendő üzletpolitikához Az új irányzat az, hogy fogyasztói helyett munkaalapú társadalom legyen. Ez szimpatikus törekvés. Csakhogy a globalizáció során az emberi munkán alapuló termelői folyamatok jó részét áthelyezték a fejlődő, olcsóbb munkabérű országokba. Ez logikus is, hiszen itt, Európában úgyis inkább a nagyobb szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, technológiaigényes folyamatokat lenne gazdaságos végezni Jó, csakhogy mi lesz akkor az így felszabaduló tömegekkel? Ók mit csinálnak majd? Velük mit kezd a társadalom? Lehet, hogy újra kellene tanulmányozni Marxot is, hiszen ő azt tartotta a tőkés fejlődés válságának, amikor a technikai fejlődés során a tőke kiszorítja a munkát a termelésbői A XIX. században osztályharcot vizionált. A XXI. században e képet bonyolítja a globalizáció, de attól még a probléma probléma marad A technikai fejlődés, az állandó innováció a verseny alapfeltétele, de mi lesz az emberrel, ha gépek, robotok lépnek helyükbe a termelésben?” 4:1 KARRIERVONAL Új lakossági fonok ÁKOS TAMÁS (34) tölti be 2012. januártól a Budapest Bank la kossági üz letágvezető pozícióját A szakember az MKB tói érkezik a hitelintézethez, ahol 2006 óta a lakossági üzletágat irányította. Előtte 2001 és 2006 között a McKinsey tanácsadó cégnél Európában, az Egyesült Ál kunokban és Aüsztráüában szerzett nemzetközi tapasz tálatokat, elsősorban a lakossági banki szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban. Új vezetők azAccentumiál bakács Istvánt (62) nevezte ki az energetikai és közmű iparági értékesítési vezetői poszt élére az Accen tűre. A szakember a Moszkvai Műszaki Energetikai Egyetemen reaktormémöki MBA végzettséget szerzett. Olyan vállalatoknál dolgo zott, mint például az E.On Hungária Zrt., ezt megelőző en pedig 1998 és 2000 kik zött az MVM-nél vezérigaz gatói pozíciót töltött be. Az Accenture új banki iparági igazgatót is kinevezett Pápay Miklós (39) szemé I vételi. A szakember több évig vezette az SAP Hunga ry pénzügyi üzletágát Váltás az ING élén PALÁSTINÉ SZABÓ KRISZTINA (42) irányítja vezérigazgatóként az ING Befektetési Alapkezelő Zrt. t. Az új veze tő nyolc éve a cég pénzügyi és operációs igazgatója. Az angolul kiválóan beszélő Palástiné a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett diplomát, emellett okleveles könyvvizsgálói képesí téssel is rendelkezik. Szabadidejében a családjával szeret utazni és kirándulni. Leitold László, a balatoni korona veszprémi megálmodója kinizsi bank A helyi fizetőeszköz lehet a gazdasági fellendülés egyik motorja Világszerte jelenleg mintegy 2300 helyi pénz van forgalom ban, ebből számos Európában, például Németországban vagy Svájcban. Az első Uyen hazai fizetőeszköz a két éve kibocsátott soproni kékfrank volt. Ennek mintájára mosoni korona, iába közi tallér, pécsi korona, debre ceni fan tallér és veszprémi kora na kiadását tervezik, utóbbit ba latoni koronaként is említik; és januártól végül ez lesz a második helyi pénzünk. A Balatoni Korona Zrt. novem bér közepén alakult meg, több mint negyvenmillió forintos törzstőkével Ez a cég helyezi forgalomba és működteti az új helyi fizetőeszközt. A pénzkibocsátás monopóüimia Magyarországon a Magyar Nemzeti Banké, tehát hi vatalosan a helyi pénz valójában készpénzt helyettesítő utalvány. A zrt. alapítói között találjuk Ba latonalmádi, Balatonfüred, Litér, Nemesvámos, Tihany, Várpalota és Veszprém önkormányzatát, a megyei kereskedelmi és iparka marát, valamint a Kinizsi Bankot mint pénzügyi lebonyolítót. Jelenleg gőzerővel kötjük a szerződéseket az elfogadóhelyekkel, melyek száma a kibocsátásra megközelítheti az ötszázat. Célunk az észak-balatoni régió gaz dasági erősítése, ezért - a multinacionális cégek helyett - a helyi kis és középvállalkozásokkal, boltosokkal, szállásadókkal, ter„A zöldséges, a pék, a tejárus is ezzel fizethet a másiknak” melőkkel tárgyalunk, akik a bala toni koronát egymás között a forinttal egyenértékű fizetőeszköz ként, korlátlan alkalommal hasz nálhatják. A helyi pénz fellendítheti a lokáüs üzleti életet, hiszen például a zöldséges, a pék, a tejárus és az éttermes is ezzel fizethet a másiknak” hangsúlyozta Leitold László, aki tősgyökeres veszprémiként és bankárként a szívén viseli szűkebb környezetének prosperálását. Aki ismeri a vezérigazgató he lyettes előéletét, tudja, miért ő lett a balatoni korona egyik „atyja”. A veszprémi Lovasi László Gimná zium matematika tagozatának elvégzése után Sopronban tanult tovább, megszerette a várost, me lyet második otthonának tekint. Eredeti szakmája erdőmérnök. Az egyetem elvégzése után Veszprém környéki termelőszö vetkezetekben és faipari cégek nél dolgozott. Tagja az első magyar helyi pénzt, a soproni kék frankot kibocsátó szövetkezet nek, ezenkívül vonzódik a szép pénzekhez, bélyegekhez. A balatoni korona hat címlet ben készült bankjegye Vagyóczky Károlynak, a Magyar Nemzeti Bank nyugdíjas művészeti terve zőjének a munkája - ő tervezte valamennyi forgalomban lévő pa pírpénzünket -, az egyes bankjegyeken Veszprém és környéke ne vezetességei, illetőleg történelmi személyiségei láthatók majd. ■
