Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-28 / 24. szám

2012. JANUAR 28., SZOMBAT 7 GAZDASÁG Szétvált egészségügyi szolgáltatások átsorolás Kiegészíti-e egymást az egészségpénztár és a SZÉP kártya, vagy rivalizálnak majd? Januártól több szolgálta­tás - mint például a gyógyfürdőzés, a sportte­vékenység vagy a rekreá­ciós üdülés amelyet ko­rábban az önkéntes egészségpénztáraknál le­hetett igénybe venni, át­került a SZÉP kártyához. Éber Sándor „Az önkéntes egészségpénztárak számos szolgáltatása, amelyet a tagok adómentesen, az szja fize­tése nélkül vagy akár fizetése mellett igénybe tudtak venni, ja­nuártól megszűnik” - mondta la­punknak a Független Pénztárszö­vetség elnöke. Lukács Marianna kiemelte, ezek a szolgáltatások (például a természetgyógyász, a sportolás, a gyógyfürdő'), amelye­ket a kormányrendelet átemelt a SZÉP kártya egyik zsebébe, az 50-60 milliárd forintnyi ossz- J pénztári szolgáltatásoknak az 5- £ 6 százalékát tették ki. így ezek a változások nem jelentenek nagy érvágást a pénztáraknak. A korábbi szja-mentes egész­ségbiztosítási szolgáltatások kö­zül kikerült a gyógyfürdőre, gyógy- és egészségügyi, illetve rekreációs üdülésre fordított köl­tés, nem lehet a sporttevékeny­séghez kapcsolódó kiadásokra sem költeni. Az életmódjavító (szja-köteles) szolgáltatások kö­zül a méregtelenítő, a léböjtkúra, a preventív kúra mozgásszervi panaszokra, a fogyókúraprog- ram-szolgáltatásra szóló szám­lákat a pénztárak már nem fogadhatják be. Az adóköteles életmódjavító (természetgyógyász vagy egyes sporteszközök vásárlása) egész­ségpénztári szolgáltatásokat a ta­gok ez évtől ló százalék szja és 10 százalék eho megfizetésével ve­hetik igénybe. „A SZÉP kártya nem az ellen­ségünk, az egészségpénztárak is szerették volna, és sokat lobbiz­tak érte, hogy az emberek ne csak a betegségükért fizessenek, hanem az egészségükért is” - hangoztatta Lukács. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium (NGM) lapunknak eljutta­tott válasza szerint a béren kívü­li juttatások rendszere 2012-től érvényes átalakításának vezérfo­nala az volt, hogy világosan vá­lasszák el egymástól a gazdaság­A gyógyterápiás kezelések - mint a gyógytorna vagy a fizioterápia - továbbra is igénybe vehetők az egészségpénztárakon keresztül Az egészségpénztári szolgáltatások igénybevételének feltételei 2012. január 1-jétől I. KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK (ADÓMENTESEK) Igénybe vehető szolgáltatások Szolgáltatói szerződés Orvosi javaslat Prevenciós szolgáltatás 1. Egészségügyi ellátás, egészségügyi szűrések, egészségterv: társadalombiztosítási ellátásban igénybe vehető szolgáltatások kiegészítése vagy helyettesítése szükséges nem szükséges nem, kivéve az egész­ségügyi szűrések egész­ségterv alapján 2. Otthoni gondozás a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató által szükséges szükséges nem 3. Gyógyterápiás kezelések: gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápa szükséges nem szükséges igen* 4. Gyógyterápiás intézet egészségügyi szolgáltatása: nappali kórház, szanatórium, klímagyógyintézet szükséges szükséges igen* 5. Vak személy részére vásárolt speciális könyvek (hangos és elektronikus könyv) árának támogatása nem szükséges nem szükséges nem 6. Mozgáskorlátozott vagy megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának és lakókörnyeze­tük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása nem szükséges nem szükséges nem 7. Vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása nem szükséges nem szükséges nem 8. Szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések szükséges nem szükséges igen* 9. Gyógyszerekáránaktámogatása: humángyógyszerek (homeopátiás szerek és immunológiai készítmények is), egyedi gyógyszerbeszerzésben vagy orvosi vényen rendelt gyógyszerek és immunológiai készítmények támogatása, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok, anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészftő tápszerek is nem szükséges nem szükséges nem 10. Gyógyászati segédeszköz kölcsönzésének és megvásárlásának támogatása nem szükséges nem szükséges nem 11. Csecsemő- és betegápolási cikkek nem szükséges nem szükséges nem 12. Látás-, hallásjavító eszközök nem szükséges szükséges nem 13. OGYI-engedélyszámmal rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák, gyógyvizek nem szükséges nem szükséges nem II. ÉLETMÓDJAVÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK (ADÓKÖTELESEK): 1. Természetgyógyászat szükséges nem szükséges nem 2. Sporteszközök, a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközök (kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlásának támogatása nem szükséges nem szükséges igen* 3. OGYI-engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák vásárlásának támogatása nem szükséges nem szükséges nem 4. Fog- és szájápolási termékek nem szükséges nem szükséges nem ‘PREVENCIÓS SZOLGÁLTATÁS ESETÉN 10 SZÁZALÉK ADÓKEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTHETŐ A PÉNZTÁR ÁLTAL KIBOCSÁTOTT ADÓIGAZOLÁS ALAPJÁN. AZ ADÓKEDVEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELE AZ EGÉSZSÉGTERV MEGLÉTE. FORRÁS: PATIKAPÉNZTÁR fejlesztési, a szociálpolitikai és az öngondoskodást szolgáló eleme­ket. A kedvezményes adózású jut­tatások így célzottabban juthat­nak el a stratégiai jelentőségű gazdasági ágazatokba, illetve a szociálpolitikai szempontból ki­emelt társadalmi csoportokhoz. A gazdaságfejlesztést szolgáló, tu­risztikai és rekreációs profilú juttatások - amelyek a SZÉP kártyához kerültek - elkülönül­nek a jellemzően az öngondosko­dást ösztönző, sokkal inkább az egészségügyhöz kötődőktől. Az NGM szerint a SZÉP kártya és az egészségpénztári szolgáltatás nem konkurensei, hanem kiegé­szítői egymásnak, szembeállítá­suk ezért nem releváns. A Patika Egészségpénztár ügyvezetője szerint aggályos, hogy míg az önkéntes pénztá­rakat a PSZÁF ellenőrzi, és a szolgáltatásokról áfás számlát kell készíteni, és a pénztáraknak ezeket ellenőrizni kell, addig a SZÉP kártyánál hasonló sza­bályok a mai napig nincsenek kidolgozva, ez pedig sérti az esélyegyenlőséget. Lukács sze­rint a SZÉP kártyára nincsenek meg az igénybevétel szabályai sem. Hiányolja azokat a sta­tisztikákat is, amelyekből kide­rülhetnének, pontosan mennyi SZÉP kártyát bocsátottak ki, és azokat valóban egészségmeg­őrzésre használták-e fel. Az NGM szerint a SZÉP kártya a cafeteriarendszer legrészlete­sebben szabályozott juttatása. Rögzítették a kártya működési rendjét (a kártya formátumát, el­fogadási módjait, felhasználási körét), a hozzá kapcsolódó díjak és jutalékok mértékét, a kibocsá­tás feltételeit. A szerződést kötő munkáltatók és elfogadóhelyek, valamint a kártyával rendelkező munkavállalók száma az elképze­léseiknek megfelelően hetente mérhetően bővül. A kibocsátók az aktuális ada­tokról heti rendszerességgel tájé­koztatják az NGM-et. A keddi számok alapján a SZÉP kártyát kibocsátó intézményekkel (OTP- csoport, MKB, K&H) eddig több mint 4600 munkáltató kötött szer­ződést, mintegy 47 ezer munka- vállalónak van már SZÉP kártyá­ja. A kibocsátó intézmények által együttesen megkötött elfogadóhe­lyi szerződések száma meghalad­ja a hatezret. Az elfogadóhelyek információs anyagait folyamato­san töltik fel az itthon.hu oldalra. A pénztárszövetségi elnök ki­emelte, hogy az egészségpénztá­ri egyenleg a SZÉP kártyával szemben egyénileg is feltölthető. Az egészségpénztári számlán az adókedvezmény mértéke 20 szá­zalék, évi maximuma 100 ezer fo­rint, ha csak önkéntes egészség- pénztári befizetésünk van. Ki­emelte, a kasszákban lévő pénz kamatozik, a befizetett összeg nem vész el a naptári év végével. Az NGM közölte, a SZÉP kártya egyenlegére a munkáltató bármi­kor utalhat támogatást, amelyet az utalást követő év december 31- ig kell felhasználni. Ezt a szabályt azért alkották, hogy a juttatás va­lóban kifejtse az elvárt gazdaság- fejlesztő hatást, és ne álljon a számlán éveken keresztül fel­használatlanul. Lukács a további előnyök közé sorolta, hogy a tagok által igény­be vett szolgáltatások minőségét orvosok és gyógyszerészek ellen­őrzik, míg a SZÉP kártyáról nincs ilyen információ. Az NGM szerint az orvosi szempontból is releváns szolgáltatások tartalma és minősége nyilvánvalóan nem változik attól, hogy SZÉP és nem egészségpénztári kártyával fize­tik. Ezért ezen szolgáltatások mi­nőségének külön ellenőrzése nem indokolt. Üdültetés az utalványok forgalmazásának profiljából Erzsébet Nagycsaládosok, idős rászorultak, fogyatékossággal élők, szociális ápolók és gondozók pályázhatnak Az Erzsébet utalvány forgalma­zásának bevételéből hátrányos helyzetű, nehéz körülmények kö­zött élő embereket fognak támo­gatni pályázatok segítségével - jelentette be a múlt héten a Nem­zeti Erőforrás Minisztérium szo­ciális, család-és ifjúságügyért fe­lelős államtitkára. Soltész Mik­lós kiemelte, az Erzsébet utal­vány rendszere azt is biztosítja, hogy a forgalmazásából szárma­zó profit Magyarországon ma­rad. A realizálható eredmény ki­zárólag állami közfeladat ellátá­sára, közjóra fordítható. Az ételutalványokat tekintve a Magyar Nemzeti Üdülési Alapít­ványnak (MNÜA) lesz bevétele abból, amit a cafeteriaelemet igénybe vevő vállalkozások befi­zetnek. A cégeknek 2 százalékos kezelési költséget kell majd leró­niuk, kérhetnek pénzt a kiszállí­tásért, 6 százalékos díjat a csek­kek visszaváltásáért. Az alapít­vány nyereségét jelenti a be nem váltott csekkek tömege is, mivel azokért a vállalatok fizetnek, de a munkavállalók nem használ­ják fel azokat a határidőn belül. Guller Zoltán, a Nemzeti Üdülé­si Szolgálat ügyvezető igazgatója szerint a bevételnek körülbelül a fele a cégektől beszedett járulék­ból származik, 40 százaléka kü­lönböző pénzügyi műveletekből, és 10 százalékot érhet a fel nem használt csekkek értéke. Az ala­pítvány elnöke további 10 milli­Családonként 40 ezer, gyerekenként további 20 ezer forint nyerhető el árdos programmal számol az idén, de a tényleges keretet az Er­zsébet utalvány népszerűsége határozza majd meg. Az MNÜA összesen kétmüli- árd forint értékben hirdet meg szociális üdülési pályázatokat négy, egyenként 500 milliós alprogram keretében. A pénzből a Humán-Jövő Kft. által kezelt ál­lami üdülőkben pihenhetnek a nyertesek. A Vár a pihenés program kiírá­sa fogyatékossággal élők számá­ra szól, ők 40 ezer, míg kísérőik 20 ezer forinttal több támogatást kaphatnak. Az Élmény együtt pá­lyázatra a három vagy több gyer­meket nevelő családok jelentkez­hetnek, ez esetben 40 ezer forint családonként és 20 ezer gyerme­kenként az elnyerhető összeg. Egy öttagú család így 100 ezer forintot kaphat. A Feltöltődés program kereté­ben idős, rászoruló emberek üdülése valósulhat meg, szintén 40 ezer forintból. A szociális és gyermekvédelmi intézmények­ben dolgozó gondozók és ápolók pihenésére is 40 ezer forintot szánnak. Pályázni minimális ön­rész vállalása mellett január 16. és február 29. között lehet, az igé­nyeket fokozatosan bírálják el. Horváth Endre, az MNUA el­nöke hozzátette, a pályázati ki­írás normatív, tehát aki megfelel a kritériumoknak, automatiku­san elnyeri a támogatást. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents